A felnőttekhez hasonlóan a gyermekek is nap, mint nap szembenéznek saját félelmeikkel – ezek a szorongások felnőtt szemmel ésszerűtlennek tűnhetnek, ám nekik nagyon is valóságosak. Gondolhatunk az ágy alatt megbúvó szörnyekre, boszorkányokra, vagy éppen gonosz varázslókra. Előfordulhat azonban, hogy ennél sokkal „reálisabb” a gyermeki szorongás tárgya: amikor a bölcsődés, óvodás, vagy éppen iskolás a szociális helyzetektől szorongva, idegen közegben – otthonán kívül – nem tud megszólalni. A kétségbeesett szülő pedig semmilyen racionális okot, vagy magyarázatot sem talál a háttérben. Mit tehet ilyen esetben a szülő, vagy a pedagógus és a gyermek környezete? Hogyan segíthetnek a mesék a félelem feloldásában?

Szelektív mutizmus

A fent említett, szelektív mutizmus néven ismert jelenség ritka gyermekpszichiátriai kórkép, lányok esetében jóval gyakrabban fordul elő, mint fiúknál.  A szorongásnak ez a megjelenési formája jelentősen meghatározza és akadályozza a gyermek mindennapjait, hiszen az otthoni környezetén kívül nem képes kommunikálni olyan másodlagos szocializációs közegekben, mint az óvoda, vagy iskola. A háttérben pedig semmilyen szervi probléma, betegség, vagy más kommunikációs zavar nem áll fenn.

Jellemző ezekre a gyermekekre, hogy idegen környezetben bátortalanok, gátlásosak. Előfordul, hogy a gátlásosság nem csak a kommunikáció területén jelenik meg, idegen szociális közegben a gyermek mozgása is görcsösebb. A szelektív mutizmus enyhébb formáiban előfordul, hogy nem-verbálisan kommunikál a gyermek, kérdésekre fejrázással, vagy fejbólintással válaszol, illetve a csoportban együttműködő és annak ellenére, hogy nem beszél a többiekkel a társai játékába is bekapcsolódhat.

Súlyosabb esetekben azonban megtörténhet, hogy a szűkebb család tagjain kívül senkivel semmilyen formában sem kommunikál, illetve a családon belül is csupán egy-két személy jelenlétében beszél a gyermek.

Szülői aggályok

A szülők gyakran elhűlve tapasztalják, hogy gyermeküket mintha kicserélték volna. Az otthon aktív, állandóan fecsegő csemetéjük az óvodában, illetve iskolában láthatóan félénk, tartózkodó, bátortalan; a gyerekekkel és a pedagógusokkal sem beszél, ha egyáltalán kommunikál, akkor azt nem-verbálisan, gátlásosan, szorongva teszi. Az iskolai életben a nehézség még inkább előtérbe kerülhet, nagyobb hangsúlyt kaphat az előrehaladást, teljesítményt megnehezítő szótlanság, illetve a társak csúfolódása, vagy az esetleges kiközösítés.

A szülőkben felmerülhet a kérdés: merre érdemes elindulni? Mi lenne a legjobb megoldás? Hogyan lehet optimálisan támogatni a gyermeket ebben a nehéz helyzetben?

Mit tehet a szülő és a környezet?

A megértés, türelem és elfogadás hármasa kiemelt fontosságú lehet a gyermek idegen környezetben megélt szorongásainak oldásában.

Fontos, hogy a gyermek érezhesse a család támogatását a számára nehéz helyzetekben, a szülők elfogadják őt a problémájával együtt, bátorítsák, de ne támasszanak felé olyan elvárásokat, amelyeket még nem tud teljesíteni.

Ugyanakkor lényeges, hogy a gyermek megélhesse saját önállóságát, rátermettségét számára kihívást jelentő feladathelyzetekben. Ilyenkor nem a teljesítmény fontos, hanem a gyermek saját kompetenciájának megélése és a szülő által nyújtott elfogadó attitűd, dicséretek még az apró eredmények esetén is.

Ennek kapcsán fontos látni, hogy a gyermek problémája a család részéről is hozzáállás-váltást, nagyon nagy nyitottságot kívánhat meg: együttműködést és bizalmat a szülők részéről az intézmény és a tanítók, gondozók felé. A szülők és a pedagógusok a kölcsönös kommunikáció és bizalommal teli légkör kialakítása által mintát nyújthatnak a gyermek számára is. Mindezek mellett azért, hogy a gyermek minél előbb szakszerű ellátást kapjon, érdemes szakemberhez fordulni a problémával, felkeresni gyermekpszichológust, gyermekpszichiátert.

Mesékből merített bátorság

A gyermeki képzeletvilág megmozgatásával a mesék is segíthetnek a félelem és szorongás oldásában. Bosnyák Viktória ifjúsági író Bátorság, Tomi! – Mantyusok című meséje a szelekítv mutizmussal küzdő, idegen környezetben megszólalni képtelen kisfiú történetén keresztül nyújt támaszt a kicsiknek. A jó, és megfelelő mesék terápiás hatása vitathatatlan – mondja az írónő. – Azt is tudjuk, hogy sok gyerek azzal oldja szorongását, hogy kitalál magának egy képzeletbeli barátot. A Mantyusok könyvsorozat (melybe a fenti könyv is részét képezi, szerk.) manói, állatokká, pl. kutyussá tudnak változni, ezzel segítenek egy-egy gyermeknek. Olyan gyerekeknek is kezébe adják ezt a megoldást, akiknek nem jutna eszébe ilyesmi.

A félelem a kommunikációtól, szóbeli megnyilvánulástól pedig nem ritka, bár a gátlásosság szintje a félelem megléte ellenére eltérő lehet: amióta megjelent a Bátorság, Tomi! – Mantyusok című mesém rengeteg pedagógus számolt be arról, hogy a tanítványaik főként első és második osztályban küzdenek kommunikációs nehézségekkel.  A tanító nénik gyakran választják azt a megoldást, hogy felolvassák a történetet az osztálynak, és beszélgetnek róla, vagy első osztály végén ajándékba adják a könyvet az összes tanítványuknak.

 A pedagógusok, akik bevetették ezt a mesét, mind azt mondták, hogy megkönnyebbülést hozott az egyes – akár szelektív mutizmussal, akár dadogással küzdő – gyereknek és a közösségnek is. Az osztályban, ahol a tanító néni és a gyerekek közösen feldolgozták a könyvet, az érintett gyerek megkönnyebbülhetett, hiszen a többiek elfogadóbbak, megértőbbek lettek vele. Ma már a könyvben, illetve a Kolibri Kiadó honlapján terápiás játékokat is találunk a meséhez kapcsolódóan. Ami pedig nagy öröm számomra, hogy kérésemet teljesítve a kiadó az új kiadást a Meixner Alapítvány által jóváhagyott, diszlexiásoknak alkalmas betűtípussal szedte, így még egy problémát is segíthet leküzdeni. (A könyv 2010-ben jelent meg először, a 2017-es, a második kiadás – a szerk.)

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó: itt, itt és itt

Via: selectivemutism

Ranschburg J. (2012) Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Budapest, Magyarország: Saxum Kiadó Kft.

Szólj hozzá!

Porpáczi Júlia

Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest