Van egy dolog, ami nagyon sokat tehetne az emberi kapcsolataink javulásáért: az asszertív kommunikáció. Asszertívnak lenni annyi, mint képesnek lenni a kezdeményezésre, kiállni önmagunkért, de nem agresszív módon, felszólalni, amikor kell, illetve javaslatokat és kéréseket hatékonyan megfogalmazni. Ez mind szép és jó, de hogyan?

Az asszertív meg a többiek

A kommunikációs stílusunk gyakran legalább annyira különböző, mint a személyiségvonásaink. Ám csakúgy, mint az egyes vonások esetében, a kommunikációs stílusok közül sem mindegyik célravezető.

Lássuk, milyen stílusok vannak és azok hogyan működnek a gyakorlatban!

A passzív stílus: Felhív a főnököd a nyaraláson, hogy mégis be kellene menned holnap dolgozni. A válaszod: Jó, ott leszek, nem szeretnék gondot okozni. Ezután egész nap magadban mérgelődsz a dolgon.

Az agresszív stílus: Hazaérve egy hosszú munkanap után, otthon halomban áll a koszos edény, pedig ez most tényleg nem a te feladatod lenne. Éppen ezért le is harapod mindenki fejét, aki csak a közeledbe kerül, hogy ez az ő dolga lenne, hogy lehet olyan hülye, hogy még erre is képtelen, és egyébként is, minden az ő hibája.

A passzív-agresszív stílus: Munkatársad közli veled, hogy a holnapi megbeszélést nem várt események miatt át kell tenni. Erre te mosolyogva közlöd vele, hogy „nekem aztán édes mindegy”. Majd egész nap hűvösen beszélsz vele.

Ismerős szituációk? Ha te magad is alkalmaztad már valamelyik stílust, biztosan tudod, mi a közös bennük: nem érhető el velük a kívánt eredmény. A helyzet így is úgy is vagy veszekedéssel, vagy az érdekeink háttérbe szorításával végződik.

Nézzük meg, hogy a fentiek tükrében hogyan fest az áhított asszertív kommunikáció a gyakorlatban!

Lekésitek az esti mozit. A partnered láthatóan kiborult, de ahelyett, hogy egymást okolnátok, sajnálkoznál, vagy leharapnád a fejét, inkább azt mondod: „Tudom, hogy csalódott vagy, hogy nem értünk ide időben, de ha tovább csapkodsz, akkor én is ideges leszek, és egész este veszekedni fogunk. Mi lenne, ha máshová mennénk?”

Ugye ez már egészen másként hangzik? De akkor miért nem mindig így csináljuk?
Korábban is írtunk már az asszertivitásról a munkahelyi érdekérvényesítés szempontjából. Írásunkat ide kattintva olvashatjátok.

Miért én engedek?

Mielőtt rátérnénk az asszertív kommunikációra, érdemes beszélni kicsit a tökéletes ellentétéről, amely egyfajta szubmisszív viselkedés, ahol az én teljesen háttérbe szorul. A kommunikációs stílusok közül talán a passzív típussal ragadható meg leginkább. Nem mondjuk meg, mit szeretnénk, mire vágyunk. Csendben meghúzzuk magunkat.

Ez a tipikus „bocs, hogy élek”, azaz mindenért elnézést kérő típus. Viselkedésére jellemző a tétovaság, az alázatosság, önsajnálat és eredménytelenség. Ha az étteremben rossz ételt hoz ki neki a pincér, ő az, aki csendben elfogyasztja, akkor is, ha nem azt kérte, lehet még borravalót is hagy – a rend kedvéért.

A passzív viselkedés mögött általában az a vágy húzódik meg, hogy elfogadásra találjunk. Ahelyett, hogy saját igényeinkkel kockára tennénk interperszonális kapcsolatainkat, inkább mindig mások szükségleteit és kívánságait helyezzük előtérbe. Egy idő után ez oda vezethet, hogy már képtelenek vagyunk megkülönböztetni saját elképzeléseinket másokétól, folyamatos frusztrációt élünk meg, fokozatosan elveszítjük önmagunkat. Ez a kommunikáció vagy viselkedés hosszú távon nemcsak sikertelen, hanem egészségtelen mennyiségű stresszel is jár.

Ezért is érdemes elsajátítani az asszertív kommunikáció fortélyait, ami – bár időbe telik – de tanulható.

Asszertivitás − hogyan és miért?

Sokaknak az első lépés valamilyen személyiségvonás leküzdése, mint például az extrém passzivitás, bizonytalanság, sértődékenység vagy alacsony önbecsülés.

A második lépés az önbizalom fejlesztése, megtalálása.

Az asszertív kommunikáció egyik elengedhetetlen összetevője az önismeret, hogy tisztában vagyunk saját vágyainkkal, helyzetünkkel, akaratunkkal. Egy asszertív ember képes őszintén és nyíltan kommunikálni, egyensúlyozni saját elképzeléseinek érvényesítése és a másik szükségleteinek figyelembevétele között. Így egyidejűleg mindkét fél érdekeit tudja képviselni. Az asszertivitás számos előnye közül, kiemelendő, hogy kiszámítható kapcsolatokat eredményez, nincs a manipulatív kommunikációra olyannyira jellemző játszmázás, csökken a stressz, és növeli a win-win szituációk, vagyis a mindenki számára előnyös végkimenetelek valószínűségét.

Az alábbi videóban hasznos tanácsokat találhatunk az asszertivitásunk fejlesztéséhez:

Tetszik, de hogyan lehetek asszertív?

Az asszertivitás ABC-je is lehetne az alábbi három szabály:

  1. Használj ÉN névmást, amilyen gyakran lehet! Főleg elkerülve a te-ti-ők-et, amelyek a gyanúsítgatás érzését kelthetik.
  2. Objektívan írd le a problémás helyzetet!
  3. Mindig fogalmazz meg valamilyen javaslatot, megoldást!
A fenti szabályok mentén megalkotott ún. énközlésekkel elkerülhető, hogy a másik úgy érezze, őt hibáztatod mindenért. Emellett az objektív leírás révén kiküszöbölhető az érzelmek megsértése, a csúnya személyeskedés, és nagyobb eséllyel lehet a szituáció vége valamilyen konstruktív változás.

Könyvek, tréningek, tippek nem csak kezdőknek

Az asszertivitás tanulható, és tanulni is kell! Kevesen születnek tökéletes kommunikációs képességgel, és még nekik is aktív gyakorlás szükséges a fejlődéshez, hatékonyságnöveléshez. Ha úgy érzed,

  • gyakran kerülsz ki vesztesen egy munkahelyi vitából,
  • a konfliktusaid hangos veszekedésekbe torkollnak
  • vagy soha nem mersz felszólalni, elmondani a véleményedet,

…akkor érdemes lehet gyakorolni egy kicsit, akár megtörtént szituációk otthoni újrajátszásával, vagy szervezettebb keretek között: több elérhető foglalkozás közül választhatsz ha egy kommunikációs tréningen szeretnéd elsajátítani ezt a stílust. Ha pedig szívesen olvasnál még a témában, elmélyednél az énfókuszú − de semmiképpen sem énközpontú − asszertivitás világában, számos könyv, cikk áll rendelkezésedre magyar és angol nyelven egyaránt.

Ide kattintva megtalálod az Asszertív Akadémia listáját olyan kiadványokról, melyeket kifejezetten ajánlanak az érdeklődőknek.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

PsychologyToday, Asszertivakademia.hu, PsychologyTodayCoaching Positive Performance, Pszichorendelés

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest