Talán veled is előfordult már, hogy végigfutott a bizsergés a gerinceden, vagy libabőrös lettél zenehallgatás közben, egy festmény előtt állva, vagy filmnézés közben. Úgy tűnik, most már tudjuk, mi áll a háttérben, azaz, hogy mi a különbség azok között, akik képesek átélni ezt az érzést, (nagyjából az emberek fele) és azok között, akik még sosem tapasztalták.
Azt már korábban is tudtuk, hogy amikor egy esztétikai élmény hatására végigfut rajtad a libabőr, egyúttal a boldogsághormonként ismert dopamin is elönti a tested. Azonban egy, a Harvard és a Wesleyan University kutatói által vezetett kísérletsorozat ennél messzebb jutott.
„Fejben dől el”
Mint már említettük, korántsem mindenki szokta átélni ezt az élményt, így a kutatók mindkét csoportból válogattak alanyokat (10-10 főt). Egy speciális MRI vizsgálattal, az ún. diffúziós tenzor képalkotással figyelték, mi történik a résztvevők agyában, miközben olyan zenéket hallgattak, amelyek kiváltják náluk ezt az élményt – legyen szó Coldplay Strawberry Swing című számától, Wagner Trisztán és Izoldájának részletein át a Blue Devils Drum and Bugle Corps játékáig.
Az adatok arra engednek következtetni, hogy azok, akiknek az agya átéli ezt az élményt, valamelyest – ha szabad így fogalmaznunk – „másképp vannak huzalozva”: több idegrost kapcsolja össze a hangok feldolgozásáért felelős hallókérget az érzelmek feldolgozásában fontos szerepet játszó anterior (elülső) insulával illetve az agy elülső részében található prefrontális kéreg középső (mediális) részével. Utóbbi az érzelmek monitorozásáért felelős. Tehát, ahogy Matthew Sachs, a kísérleteket vezető kutató is megjegyzi,
az erős kapcsolat a hallókéreg és ezen agyterületek között lehetővé tesz egy igen erőteljes érzelmi reakciót.
Persze azt nehéz egyelőre megmondani, hogy ez a kapcsolat tanulás, tapasztalat révén alakul-e ki, vagy veleszületett különbségekről beszélünk. A jövőben érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon zenészek, művészek körében gyakrabban fordul-e elő ez a reakció.
Személyiségbe ágyazott libabőr?
Mitchell Colver, a Utah State University doktorandusz hallgatója is ezt a jelenséget kutatja, és ő inkább az élményekre és tapasztalatokra való nyitottságnak nevezett személyiségjegyet gyanítja a háttérben. Ezt a személyiségvonást gyakran hívják intellektusnak. Akik a személyiségtesztek eredményei alapján magas pontot érnek el ezen a faktoron, általában fantáziadús, kifinomult, kíváncsi, kreatív személyek. Colver eredményei alapján
azok, akik gyakran tapasztalják meg a bizsergető érzést zenehallgatás közben, olyan személyek, akik intellektuálisan jobban bevonódnak – tehát több figyelmet szentelnek a dallamoknak -, például próbálják megjósolni, hogy hangzik majd a következő akkord.
Colver kutatásában a libabőr akkor jelent meg, amikor a valóság pozitív értelemben véve eltért ezektől a „jóslatoktól”(tehát a zene a vártnál is jobb volt).
Érzelmi finomhangolás – a kedvenc számaiddal
És hogy miért is lehet fontos szerepe egy ilyen erős kapcsolatnak az érzelmek monitorozásáért felelős agyterületek és a hallókéreg között? Erre jó példa a Tuned In („Ráhangolva”) program, amelynek célja, hogy a zene által előidézett érzelmek megélésén, megértésén keresztül segítse a kamaszok érzelmi fejlődését, önszabályozását, segítsen szorongásuk csökkentésében, vagy épp indulataik csillapításában. A fent leírt kapcsolat segíthet megmagyarázni, miért működik egyelőre oly hatékonyan a program, és hogyan segíthet azt még effektívebbé tenni a jövőben.
Via: The Guardian; Smithsonian.com; Tuned In Project; Social Cognitive and Affective Neuroscience
Kérdésed van? Hozzászólnál?
Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
