Főleg az első gyereknél merülhet fel a kérdés, hogy vajon mit lehetne mesélni egy 2 év alatti gyereknek? Melyik könyvhöz nyúlhatunk, amely úgy szólít meg, hogy az igazán kicsik is értsenek belőle valamit? Az Itt vagyok ragyogok! éppen ezeket a történeteket gyűjti össze a világ minden tájáról. Mivel a könyvet a valóságban, egy hús-vér gyereken tesztelem nap mint nap, teljes szívvel merem ajánlani. Öt részletes választ is olvashatsz arról, hogy miért.

1. Mert valóban beszél az egészen kicsik nyelvén

Nos, ahogy Bajzáth Mária mondja: a népmesék lényege éppen az, hogy a szimbólumaikat ösztönösen érzi, ismeri nemtől, kortól függetlenül bárki. Persze, ő maga is bevallja, ezzel együtt kevés mese akad, amely a nagyon piciknek szól. Éppen ez motiválta őt, hogy összeállítsa a gyűjteményt. Jó támpont tehát a szülőnek a szerző, – aki egyébként mesepedagógus, illetve a paloznaki Meseközpont vezetője, – szakértelme és alapos kutató munkája.

Bajzáth Mária a kötet szerkezetét is a korosztályhoz igazította: minden történetet mondóka előz meg, hiszen a ritmus, a dallam különösen fontos kapaszkodó a babáknak, illetve egyszerű szerkezetű, rövid mesék követik egymást a gyűjteményben, hiszen 7- 8 éves korig még erre van igény.

Személyes kedvenc: Mondóka a testről 8. oldal.

Ezzel látok, ezzel is/ezzel hallok, ezzel is/ ezzel érzek illatot,/ezzel mindent bekapok/mindent el is mondhatok,/ezzel fogok,/ezzel járok/boldoggá csak szívvel válok.

nepmese3

2. Mert benne a válasz az aktuális kérdésekre, problémákra

Nemcsak a szerkezet, hanem a téma kapcsán is felmerülhet: mi foglalkoztat egy csecsemőt, egy tipegőt vagy egy épp beszélni kezdő kétévest? Bajzát Mária egy egyszerű kérdésben összefoglalja a gyerek fő érdeklődési körét: mégis mi dolgunk a Földön? Ebből kiindulva mozaikszerűen építi fel a fejezetekben az én, az ember, a világ megtapasztalását. Természetesen a test témájával kezd: hiszen elsőként saját testtudatát alakítja ki a gyermek. Ezt követően lépdel be a könyvbe, éppen abban a sorrendben, ahogy a gyermek világába is a többi tényező:

a családi és rokoni kapcsolatok, a gyermeki “kicsi vagyok én” nézőpont, az önbizalom és a világ felé való bizalom kérdése, valamint a természet, az emberek és az állatok viszonya.

Végül a tematika a hogyan és miért kérdéseivel zárul, amely már a hároméves korosztály sajátja. A fokozatosság tehát varázslatosan leképezi a gyermeki tudatra ébredés folyamatát.

Személyes kedvenc: A kisegér nagy utazása (eszkimó népmese), 44. oldal

Egy ilyen pöttömnyi kisegérnek, mint te vagy a szarvasnyom: végtelen tenger, a vakondtúrás: égig érő hegy, a pille meg a légy: medvék. Ha nem ijedtél meg egyiktől sem, csakugyan te vagy a legerősebb, legügyesebb, legvitézebb kisegér az egész vidéken.

Arról, hogy a testvérkapcsolat milyen szülői trükkökkel, illetve milyen mesék segítségével terelhető a legjobb irányba, ebben és ebben a cikkünkben olvashatsz.

3. Mert láthatatlanul, érdek nélkül fejleszt

Arról, hogy a mese, illetve a könyv korai megtapasztalása mennyire jótékony hatással bír, számos fórumon olvashatunk. Az Itt vagyok ragyogok! című kötet végén található módszertani összefoglalóban a szerző részletesen ír  a pozitívumokról.

Például, hogy a jobb agyfélteke, amely mesehallgatás közben dolgozik, a kreativitásért, a játékosságért felel, és észrevétlenül teszi napról napra gazdagabbá a fantáziát. Ezt a munkát pedig nagyban támogatja a népmesék már említett szimbolikája, amely megalapozza a mese, mint nyelv minél mélyebb ismeretét.

Ahogy Bajzáth Mária felhívja a figyelmet: a történetek végén nem kell a szülőnek levonni a tanulságot, megmagyarázni a jelentést, az üzenetet. Lehet beszélgetni a hallottakról – ami egyébként már a bal agyféltekét dolgoztatja, és segíti a két agyfélteke összehangolását – de semmiképpen nem direkt, irányított módon, hiszen az eltávolíthatja a kicsit a saját belső világától.

Személyes kedvenc: A holdvadászok (izlandi népmese) 79. oldal

Hold, szép holdacska,/szállj a tenyerembe/Vajas kenyér vár terád,/itt van a zsebembe.

nepmese4

4. Mert távoli kultúrákba repít

A könyv egyik legérdekesebb vonása, hogy számos nemzet meséjét hívja közös lapokra, amit felnőttként is izgalmas megtapasztalni. Egyrészt, mert meglepő látni más kultúrák szimbólumait, másrészt, mert az eltérés ellenére is érezhető, hogy ugyanaz a belső dinamika mozgat minden mesét. Ahogy Bajzáth Mária mondja:

a gyerekek körülbelül hétéves korukig ösztönösen a hasonlóságokra figyelnek minden történetben, ezért könnyen azonosulnak más népek meséivel, akkor is, ha az életük nem azokból a hagyományokból táplálkozik.

Így a többek között izlandi, kínai, burmai, mongol, francia, talmudi és magyar meséket egyaránt élvezik, hiszen az alapvető emberi érzéseket, mint a szeretet, a harag, a düh, az öröm ugyanúgy megtalálják bennük.

Személyes kedvenc: Észak hét csillaga (koreai népmese) 32. oldal

Amikor a hét jószívű fiú meghalt, felkerültek az égbe. Észak Hét Csillagává váltak, úgy, ahogy anyjuk kérte. Ők alkotják azt a csillagképet, amit a Nyugati Világban Nagy Medvének neveznek.

5. Mintát ad

A népmese az élőbeszéd műfaja, éppen ezért javasolja a mesepedagógus szerző a szülőknek, hogy miután megismerték a történeteket, tegyék félre a könyvet. Majd saját szavaikkal, fejből meséljék újra és újra. Ha pedig már teljesen felszabadultak a rituáléban, és vissza tudnak nyúlni a gyermeki állapothoz, találjanak ki maguk új történeteket. Hiszen, ahogy Bajzáth Mária tapasztalja szülőként és mesepedagógiai munkája során egyaránt:

a könyv csodálatos dolog, de még nagyobb a varázslat, ha a mesélő és hallgató között semmilyen más eszköz nincs jelen, csak és kizárólag a képzelet dolgozik.

Személyes kedvenc: Mondóka, 146.

Íze van a sónak,/értelme a szónak,/hidege a hónak, / tüze a jó lónak/feneke a tónak,/ jutalma a jónak.

Fotók: itt és itt

Szólj hozzá!

Széles-Horváth Anna

Újságíró. Három és fél éve édesanya. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest