Mitől lesz valaki balkezes? – Íme a tudományos magyarázat

Szerző: | 2017. 03. 01. | Pszicho&Light | Olvasási idő: 7 perc

Az emberek körülbelül 12-15%-a tartozik a balkezesek közé, azonban ennek okai és következményei hosszú évek, évtizedek óta kifognak a kutatókon. Vajon tanulási folyamatok eredménye, esetleg agyunk „huzalozásától” függ, hogy melyik kezünkkel ragadunk tollat? Nos, úgy fest, végre lehull a lepel a nagy titokról… méghozzá egészen meglepő helyről.

Balkezesek = Gazdag, zseni MacBook tervezők?

Rengeteg kutatás keres összefüggést a balkezesség és bizonyos tulajdonságok, demográfiai mutatók között. A legtöbb ezek közül azonban korreláció-alapú, azaz egyáltalán nem biztos, hogy valóban ok-okozatiságról beszélhetünk. Az alábbi információk megbízhatósága ezért igencsak megkérdőjelezhető, de a statisztikák alapján úgy tűnik, hogy:

  • Gyermeked kétszer akkora eséllyel lesz balkezes, ha fiúnak születik,
  • Ugyanakkor, ha a pároddal mindketten jobbkezesek vagytok, ennek valószínűsége így is csupán 2% körül mozog.
  • Ha azonban mindkettőtök balkezes, ez a szám akár 50% is lehet.
  • Egy másik statisztika szerint minél idősebb a kismama, annál valószínűbb, hogy balkezes gyermeknek ad életet.
  • Noha a társadalomban csak 15% az arányuk, a MENSA tagok 20%-a balkezes. Egyesek szerint ez arra utal, hogy a balkezesek nagyobb eséllyel lesznek zsenik.
  • Míg egyes kutatások szerint a balezesek anyagilag is jobb helyzetben vannak, és átlagosan 15-26%-kal gazdagabbak jobbkezes társaiknál, addig egy másik kutatás ennek épp ellenkezőjét találta.
  • Úgy tűnik, a balkezesek jobban tudják kezelni a több forrásból egyszerre feléjük áradó információkat és ingereket, aminek köszönhetően a videójátékokban is inkább ők jeleskednek.
  • Jóval a számítógép feltalálása előtt, a középkorban azonban úgy vélték, a balkezesség azt jelzi, hogy az illetőt megszállta az ördög. Emellett a Biblia is jelentősen jobbkéz-párti: míg több, mint 100 pozitív tartamú utalás található a jobbkéz kapcsán, közel 25 alkalommal említik negatív jelzővel a balkezet.
  • És azt tudtad, hogy az USA legutóbbi 6 elnökéből (Donald Trumpot is beleszámítva) 3 balkezes volt? (Barack Obama, Bill Clinton, és id. George Bush?)
  • Szintén a balkezesek táborához sorolható Albert Einstein, Leonardo da Vinci, Napoleon, Churchill, Morgan Freeman és Sir Paul McCartney is.
  • Sőt, a Mac számítógépek 5 eredeti tervezője közül 4 szintén a 15% közé tartozott.
  • A balkezesek között gyakrabban fordulnak elő allergiák, migrén, és kóros alvászavar, illetve alkoholproblémák is; sőt, egy tanulmány szerint az átlagos élettartamuk is több évvel rövidebb jobbkezes társaikénál.

Hadd hangsúlyozzuk még egyszer, hogy a fenti adatok csupán korrelációkra építenek, tehát lehetetlen megmondani, hogy valóban ok-okozatiság áll-e fent az összefüggések között, vagy csupán véletlen egybeesésekről beszélhetünk.

Fókuszváltás

Az az érzés megvan, amikor biztos vagy benne, hogy a táskádba tetted a kulcsot, át is kutatod, sőt, kiborítod az asztalra a teljes tartalmát, végül mégis a kabátzsebedben lelsz rá a keresett csomóra? Nos, egy, az eLife névre keresztelt szaklapban megjelent publikáció alapján a kutatók valahogy így jártak a balkezesség okainak feltárásával: hosszú ideig szinte kizárólag az agyra fókuszáltak, ami logikusnak tűnt.

Elvégre tudjuk, hogy a bal testfél mozgását a jobb-, míg a jobb testfélét a bal agyfélteke irányítja, így teljesen érthető, hogy itt keresték a balkezesség titkát, azaz főként itt vizsgálták, hogy egyes gének, amelyekről úgy gondolták, szerepet játszhatnak a kérdésben, miként kerülnek kifejeződésre.

Itt jön a csavar a történetben, ugyanis a cikket jegyző német, holland és dél-afrikai kutatócsoport is génkifejeződést (génexpressziót) vizsgált, ugyanakkor ők a gerincben keresték, és úgy tűnik, meg is találták a titok nyitját.

A kutatók 8-12 hetes magzatoknál vizsgálták, hogy egyes gének miként kerülnek kifejeződésre a fejlődő gerincben, és egy korábban még nem detektált aszimmetriára lettek figyelmesek a gerinc azon területén, amely impulzusokat továbbít a végtagok felé.

Ez az egyenlőtlen aktivitásmintázat – amely a kutatócsoport szerint meghatározza, hogy az illető jobb vagy balkezes lesz – ráadásul jóval azelőtt jelentkezik a magzati fejlődés során, hogy az agy mozgásért felelős területe (a mozgató kéreg) kapcsolatot létesítene a gerinccel. Az eredmények alapján tehát úgy fest, a kérdés jóval születésünk előtt eldől.

Gének vs. környezet?

A kutatók ráadásul az aszimmetria okára is ráleltek. Ezúttal azonban a hagyományos értelemben vett örökletességről (azaz génekről és mutációkról) szól a fáma, sokkal inkább a magzatot érő környezeti ingerektől, amelyek valószínűleg befolyásolják egyes enzimek aktivitását, ami pedig hatással van az aszimmetriában érintett gének kifejeződésére.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik a gének kifejeződését befolyásoló, de a DNS-szekvenciától független mechanizmusokkal, azaz az epigenetikával. Ezek a folyamatok nem „nyúlnak bele” közvetlenül a genomba, nem idéznek elő mutációkat, viszont befolyásolják, hogy egy adott gén mennyire „jut szóhoz”. Egyre több területen (rákkutatás, embrionális fejlődés) bukkannak rá a háttérben meghúzódó epigenetikai faktorokra. Ezek a sajátosságok – noha nincsenek a DNS-be kódolva -, egyes esetekben akár át is örökíthetők egyik generációról a másikra.

Azt tehát tudjuk, hogy a gének „aktivációja” módosítható, az azonban még nem világos, hogy mely környezeti tényezők idézik elő ezeket a nem öröklött változásokat.

Sőt, a kutatás sajnos arra sem tér ki, hogy tényleg érdemes-e rögtön a MENSA ajtaján kopogtatni, ha gyermeked a bal kezével ragadja meg a kanalat.

IFL Science; Daily Infographic; Mirror; Tankönyvtár

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest

Share This