Hogyan hat a költözés a gyerekek lelkére és teljesítményére?

Költözni vagy nem költözni? E kérdést egyre több szülő fontolgatja hosszasan, nem tudva, hogyan hat a radikális változás csemetéjére. Márpedig manapság a munkahelyváltások, a jobb életkörülmények ígérete, vagy egyszerűen az anyagi megfontolások miatt egyre gyakoribbá válnak a városok, országrészek, vagy esetleg országok közötti költözködések. Egy nemrégiben a Boston College kutatói által Child Development folyóiratban publikált, 19162 gyermek bevonásával készült kutatás azonban úgy tűnik, felvet néhány érzelmi és tanulmányi eredményeket érintő negatívumot, amit érdemes lehet megfontolni, mielőtt ismét teherautóra pakoljuk az életünket.

Elvégre költözködéskor a bögréket is három réteg papírba csomagoljuk, nem árt időt szánni annak az átgondolására, hogy hogyan tudjuk megóvni a lelkileg még törékenyebb, fejlődő gyermekünket a számára hatalmas változás viszontagságaitól.

Való igaz, hogy a költözések hátterében esetenként nem csak jobb munka, szebb otthon, vagy magasabb színvonalú oktatási lehetőségek állnak. Ugyanakkor fontos – és a szülőkben gyakran felmerülő – kérdés, hogy a fejlődő gyermeket hogyan érinti, hogy egyik napról a másikra maga mögött kell hagynia a biztonságot nyújtó otthont, a barátaival, szomszédokkal, vagy épp a bevett szokásaival, megszokott ritmusával együtt. A fent említett, Rebekah Levine Coley által vezetett tanulmány az Egyesült Államokban felcseperedő gyermekeket követte óvodás koruktól nyolcadik osztályig.

A gyakran költöző és az erre sosem kényszerülő gyermekek összehasonlításán alapuló eredmények szerint minden egyes költözködés az iskolai teljesítmény csökkenését, illetve a szociális készségek visszamaradását és több érzelmi és viselkedéses problémát is magával vonhat.

A kutatók főleg arra voltak kíváncsiak, hogy ezek a negatív hatások összeadódnak-e, illetve, hogy tartósan fennmaradnak-e, vagy inkább csak bizonyos (valószínűleg a költözéseket érintő) periódusokban figyelhetőek meg.

Van-e ideális időszak?

A gyermekek iskolai teljesítményében a változások függtek a költözködés(ek) időpontjától: a gyermekkor közepére, azaz az óvodás kor és az alsó tagozat idejére eső lakóhely-váltás az ötödik osztályos jegyekre, míg a korai kamaszkori költözködés a nyolcadikos teljesítményre volt rossz hatással. Azonban úgy tűnik, e kognitív teljesítményeket érintő negatív hatás inkább átmeneti, és idővel a gyermekek felzárkóznak.

A szociális készségeinek fejlődését, illetve az érzelmi és viselkedéses problémák eseteleges megjelenését vizsgáló modellek valamelyest eltérő eredményeket hoztak. Noha az eredmények statisztikailag nem kiugróan jelentősek, de arra utalnak, hogy a korai, illetve a gyermekkor közepét érintő költözések esetén a sorozatos költözések negatív hatásai valamelyest összeadódtak, és befolyásolták a gyermek szociális készségeit (például, hogy mennyire könnyen barátkozik) és érzelmi állapotát ötödikes korában.

Fontosnak tűnik tehát, hogy a korai gyermekkorban a csemete stabil környezetben fejlődjön, annak érdekében, hogy csökkenjen az érzelmi és viselkedéses problémák megjelenésének esélye, és megfelelően fejlődjön szociális készségek terén is.

És ha csak költözik, de nem vált iskolát?

A kutatás egyik erős pontja, hogy vizsgálta, mennyiben befolyásolja a szociális és viselkedéses, illetve az érzelmi problémák megjelenését az iskolaváltás, avagy, mi a helyzet akkor, ha a család költözik, anélkül, hogy iskolát váltana a gyermek, és hogyan változik a képlet, ha egyszerűen csak iskolaváltás történik. Elvégre, ha csak a város másik kerületébe, vagy egy közeli kisvárosba költözik a család, és így nincs szükség átíratni a csemetét, a szülők úgy gondolhatják, hogy ez valamelyest ellensúlyozza a költözés negatív hatásait. Márpedig az eredmények ennek az ellenkezőjére utalnak: még akkor is, ha a gyermek nem kell, hogy új iskolában folytassa tanulmányait, a mindennapi rutin és a megszokott közeg részleges megszakadása is negatívan befolyásolhatja a teljesítményét, így például az osztályzatok romlásához vezethet.

A kutatás eredményei ráadásul arra is rávilágítanak, hogy a költözéssel nem járó iskolaváltás kevésbé befolyásolja az osztályzatokat, illetve a szociális készségeket, ellenben – noha nem túl jelentős mértékben – olyan érzelmekkel áll összefüggésben, mint a szomorúság vagy a szorongás. Ez a részeredmény fontos lehet, hiszen főleg felső tagozat vagy gimnázium előtt, sokszor a negatív érzelmi hatások, vagy az eredmények romlásától való félelem miatt tépelődnek a szülők, és esetleg nem merik átíratni gyermeküket egy jobb lehetőségekkel kecsegtető intézménybe. Úgy tűnik, ez az aggodalom nem teljesen alaptalan, ugyanakkor az érzelmi hatás gyengesége arra utal, hogy hosszú távon kevésbé valószínű, hogy akár a szülő, akár a gyermek rossz döntésként tekintene vissza egy esetleges iskolaváltásra – noha nem csak utólag, de a váltás előtt is fontos, hogy az ő véleményét is kikérjük, hiszen ez a döntés elsősorban őt érinti.

Halmozódó problémák

Persze a kutatók is hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények puszta korrelációk, tehát ok-okozatiságra nem tudunk biztosan következtetni, illetve, noha próbáltak figyelembe venni esetleges módosító tényezőket, mint a család anyagi helyzete, a család szerkezete, hogy a szociális segítség, előfordulhat, hogy néhány faktorra nem gondoltak, pedig esetleg befolyásolta az eredményeket (például, hogy költözni akartak, vagy rákényszerültek, stb.) Azt azonban fontos megjegyezni, hogy, noha a legtöbb hatás önmagában kicsi volt, a kognitív teljesítmény csökkenése esetében pedig csak rövid ideig tartott, a többszörös költözködés során ezek a negatívumok összeadódhatnak.

Fontos lehet tehát, hogy a költözködés során a szülők és a tanárok is kiemelten foglalkozzanak a gyermekkel, és segítsenek neki abban, hogy ezek a negatívumok minél kevésbé látszódjanak az év végi bizonyítványán, és ami még fontosabb, a pszichológiai jóllétén és a társas készségein.

Szóval, mielőtt belevágnánk a sokadik költözés-projektbe, érdemes lehet végigzongorázni magunkban, hogy mindez hogyan hathat a család legkisebb tagjaira/tagjára, és miként tudjuk őt segíteni abban, hogy a lehető legkevesebb sérüléssel vészelje át a változást övező kritikus időszako(ka)t.

via: ScienceDaily; Wiley Online Library

Fotó: itt