„Viselkedj úgy, mint amilyenné válni szeretnél!” – Szendi Gáborral beszélgettünk

A boldogság mindenkinek alanyi jogon jár? Rosszul csinálunk valamit, ha nem vagyunk boldogok? És akkor mi van, ha változtatni szeretnénk, és nem akarunk tovább boldogtalan, szorongó életet élni? Hogy válhatunk olyanná, amilyenek lenni szeretnénk?  A Pozitív nap rendezvényén Szendi Gábor pszichológus többek között a fenti kérdésekre adott válaszokat.

Szendi Gábor

Milyen a boldog élet és hogy érhető el?

A boldogságkutatás korszakát éljük, így számos tanulmány és felmérés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi is az a boldogság és hogyan mérhető. A kutatásokból kiderült, hogy az anyagi jólét nem azonos a boldogsággal, azonban a szeretet megléte lényeges eleme a boldog életnek. És mi kell még? Viktor Frankl szavaival élve: „az ember célja az értelem keresése”.

Azaz a boldogság tulajdonképpen az értelmes életből fakadó elégedettség, annak megélése, hogy aktív alakítója vagyok az életemnek, van célom,  amit szabad akaratomból választottam.

Hogyan élhetünk értelmes életet?

Egyrészt elengedhetetlen, hogy kibontakoztassuk a képességeinket, akár azon az áron is, hogy szembemegyünk a fogyasztói társadalom vagy az iskola sablonos megoldásmódjaival. Tehát szükséges annak a környezetnek a megteremtése, melyben képességeinket fejleszteni tudjuk és meg is tudjuk élni. Ez egyenesen vezet ahhoz a szükséglethez, hogy rajtunk túlmutató értelme legyen az életünknek, tartozzunk valahová, szükség legyen ránk. Persze mindig akadnak nehezítő körülmények és korlátok – a szegénység, a rossz gyermekkor, az igazságtalan világ –, azonban egyik sem akadálya annak, hogy értelmet találjunk az életünkben és azzá válhassunk, akivé válni szeretnénk.

A legnagyobb gátjai annak, hogy boldog és teljes életet éljünk a kifogások és a mentegetőzés.

Sokszor látjuk úgy, hogy egy-egy lépésünk megtételének útjába számtalan akadály áll és igyekszünk ügyesen lavírozni, kerülőket teszünk azért, hogy ezeket az akadályokat kikerüljük, holott lehet, hogy ezek a gátak nincsenek is ott, csak mi képzeljük őket az utunkba múltbéli emlékeink és a jövővel kapcsolatos negatív előfeltevéseink alapján.

A fentiek nyomán hogyan tudjuk pozitív irányba befolyásolni az életünket?

Nagyon fontos tudatosítani azt, hogy azok vagyunk, akiknek gondoljuk magunkat. Ha barátságosnak gondoljuk a világot, akkor szelektíven elkezdünk erre figyelni, ha viszont ellenségesen nézünk a világra, akkor jellemzően a negatív dolgokat fogjuk észrevenni.

Ahogy belenézünk a világba, az úgy néz vissza ránk. Mindannyiunk életéből két történetet tudunk írni egy pesszimistát, tele nehézségekkel és egy optimistát, fókuszban a megoldásokkal. A sorsunk a személyiségünk kivetülése, ha a személyiségünket meg tudjuk változtatni, akkor a sorsunkat is.

Hogyan alakíthatjuk olyanná sorsunkat, amilyenné szeretnénk?

A személyiség egy komplex struktúra, mely születésünktől folyamatosan alakul, és nagyon kemény rendszerré áll össze. A személyiség tulajdonképpen szokások rendszere. Gondolataink ugyanúgy szokásnak tekinthetők e rendszeren belül, mint cselekvéseink. Ezt azért fontos látni, mert

az is egy szokás, ha minden helyzetben leértékeljük és hülyének érezzük magunkat, hiszen egy bevésődött gondolati mintát követünk, aminek talán nem is vagyunk a tudatában. Tulajdonképpen nem is a világgal van probléma, hiszen mi zárjuk önmagunkat korlátok közé, saját magunk állítunk magunknak akadályokat.

Ezen minták követése egy önsorsrontó életet eredményezhet.  Ha meghaladjuk ezeket a negatív hiedelmeinket – melyekről a legtöbb esetben kiderül, hogy nem is igazak – és megváltoztatjuk szokásainkat, az életünk is megváltozik.

Mik a változás alapjai, hogy fogjunk hozzá hiedelmeink leépítéséhez?

Első lépésként lényeges szembesíteni magunkat azzal, hogy érzelmeink és gondolataink nem tények, ezek csupán hipotézisek, ezeket nem kell parancsnak tekinteni és gondolkodás nélkül ezek szerint reagálni.

Dönthetünk úgy is, hogy máshogy akarok érezni, és átgondolva a történteket máshogy cselekszünk. Új szokásokat kell tehát tanulnunk. Ezek bevezetése azért nehéz, mert van egy ismétlésszám, mely nyomán rögzülni tud a kialakított új szokásunk.

Személyiségünk – ami szokásokból összeálló rendszer – szerepeket hoz létre, ezeket a szerepeket mi dolgozzuk ki az évek alatt, ezek sem kőbevésett szabályok, csak begyakoroltuk őket, ugyanúgy ahogy szokásainkat. Mindannyiunk fejében számtalan lehetséges szerep él, és ezek közül bizonyos helyzetekben mi választunk egyet-egyet és ezt alkalmazzuk adott szituációban. Azért nehéz váltani egy új szerepre, mert egy korábban nem gyakorolt szerep miatt aggódunk és kényelmetlenül érezzük magunkat benne. Azonban fontos, hogy tudatosan választhatunk egy szituáció kezelésére egy új szerepet, ami egy idő és némi gyakorlás után megszilárdul és azonossá válunk azzal a szereppel, azaz „olyanná” válunk, amilyenek lenni szeretnénk. A változáshoz tehát viselkedj úgy, mint amilyenné válni szeretnél!

Arról, hogy a stressz hogyan befolyásolja a boldogságunkat ebben az írásunkban olvashatsz, arról pedig, hogy a veszteség fájdalmának megélése miért feltétele a boldogságnak ebben a cikkünkben olvashatsz.