Te is álmodoztál már róla, hogy milyen jó lenne még (legalább) egy nyelvet elsajátítani? Esetleg megbántad, hogy sosem tanultál meg hangszeren játszani? Megértem, elvégre, míg kiskorunkban agyunk szinte szivacsként szívja magába a tudást és a zenéléshez elengedhetetlen finommotoros tanulás is „gyerekjáték”, ahogy idősödünk, egyre nehezebb lesz mindezt a tudást magunkévá tenni.

Azonban a St. Jude Children’s Research Hospital kutatói úgy tűnik, megtalálták a kulcsot, amellyel életkortól függetlenül újranyithatjuk a könnyed nyelv-és zenetanulás agyunk mélyén porosodó ládikáját, és megvalósíthassuk az ezekhez kötődő álmainkat.

Az egész életen át tartó tanulás kulcsa: az adenozin

A Science tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent publikációhoz köthető kutatás során az adenozin nevű (egyébiránt az alvás folyamatában is szerepet játszó) idegi ingerületátvivő molekula aktivitását korlátozták a thalamus egyik, a hangok feldolgozásához kötődő magcsoportjának területén (auditory thalamus). Ez az aprócska módosítás elegendő volt ahhoz, hogy megnyújtsák a hallás utáni tanulás „kritikus periódusát”, és a felnőtt kísérleti egerek is épp olyan jól teljesítsenek, mint fiatalabb társaik.

A thalamus auditoros információk (tehát a fülünkhöz érkező hangok) feldolgozásában szerepet játszó magjai mintegy „átkapcsoló állomásként” szolgálnak a hangok feldolgozásában, hiszen a beérkező információk ezen a területen integrálódnak, hogy végül a megfelelő ingerek a hallókéreg felé haladjanak tovább. A folyamat megértését segíti, ha ezekre a magokra egy hatalmas főpályaudvarként gondolunk, ahová több vonat érkezik be (a fül felől érkező információk) egyszerre, és mindegyiken akad néhány átszálló utas, aki erről az állomásról még tovább zötykölődik végcélja (a hallókéreg) felé egy másik szerelvénnyel.

Még több, a nyelvtanulással kapcsolatos írást itt és itt olvashatsz.

Ugyanakkor a sínek egy idő után elhasználódnak, és a vonatok már nem tudják tartani a korábban megszokott menetidőt. Hasonló folyamat játszódik le a hallókéregben is: míg a gyermekek könnyedén sajátítanak el egy nyelvet pusztán hallás után, a felnőttek hallókérgének „berozsdásodása” már nem tesz lehetővé ilyen mértékű plasztikusságot, és egyre több idő-és energiaráfordítás szükséges a fránya nyelvvizsga letételéhez.

A kutatók a kísérletek során hol a felszabaduló adenozin mennyiségét korlátozták, hol pedig az A1 nevű adenozin-receptort blokkolták, amely lényegében ellehetetleníti, hogy az adenozin hatása érvényesüljön, hiszen a molekula nem tud célba érni, ahogy a postás sem tudja bedobni a csomagot, ha bedeszkázzák a postaláda nyílását.

Az eredmények pedig magukért beszéltek: amikor az adenozin hatása nem tudott érvényesülni, az egerek, akik csupán passzívan hallgattak egy bizonyos hangsort, hetekkel vagy akár hónapokkal később intenzívebb reakciót mutattak, ha ugyanazt a hangsort újra lejátszották nekik, mint a kontrollcsoportba tartozó társaik. Ráadásul ugyanezek az egerek sokkal pontosabban tudtak megkülönböztetni hasonló frekvenciájú hangokat (hetekkel később is), holott az egereknél az abszolút hallás nem mondható gyakorinak.

A publikáció egyik szerzője, dr. Stanislav Zakharenko szerint korábban még nem sikerült ilyen hosszúra nyújtani a kritikus periódust ebben a tanulási típusban, és szerinte ezen eredmények ígéretes stratégiát kínálnak az emberek számára is a nyelvi és zenei készségek elsajátításának a korral felépülő akadályainak leküzdésére is.

Dr. Zakharenko és munkatársai azt is próbálták megmagyarázni, hogy miért is lesz egyre nehezebb nyelveket elsajátítani vagy épp hangszeren tanulni: úgy tűnik, ahogy idősödünk, egy, a thalamus kérdéses területén az adenozin-felszabadulásban érintett enzim aktivitása növekszik meg. Épp ezért a kutatók szerint az adenozin aktivitásának letiltása a kérdéses agyterületen, például olyan gyógyszerekkel, amelyek az érintett enzim aktivitását befolyásolják, vagy épp blokkolják az adenozinreceptorokat, lehetővé tenné a tanulási folyamatokhoz szükséges mértékű plaszticitást, akkor is, ha nyugdíjas éveinkben szeretnénk megtanulni japánul, vagy épp szeretnénk a nyári estéken a tábortűznél csillogtatni újonnan felszedett gitártudásunkat barátaink előtt.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Forrás: NeuroscienceNews

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest