Léleknyugtató közösségi élmény, ami fokozza a kreativitást – Így hat ránk a főzés

Az ételek elkészítésére sokan egy újabb „nemszeretem” házimunkaként gondolnak, pedig a főzésnek számos, bizonyítottan jótékony hatása van: egy csipet tudatossággal és egy adag kreativitással ez az alapesetben nyűgnek számító feladat igazi léleknyugtató kikapcsolódást, testi-lelki felfrissülést hozhat a monoton hétköznapokba. Nem csoda, hogy sok helyen terápiaként is alkalmazzák. Elen Kanner Feeding the Hungry Ghost (azaz Az éhes szellem táplálása) című könyve nyomán összegyűjtöttük miért érdemes a jóllétünk érdekében (is) fakanalat ragadni.

Táplálja az elmét és a lelket

Egy nehéz munkanap végén az egyik kedvenc módom a lazításra a zöldségek szeletelése és kockázása. A késem folyamatos, ritmusos koppanása lecsendesíti az elmém, és megnyugtatja a lelkem.

 „A főzés tulajdonképpen meditáció a jó étel ígéretével.

Az ételek elkészítése a mindennapjaim része” – írja Elen Kanner Feeding the Hungry Ghost című könyvében.

Ahogy az írónő beszámolójából is kiderül, sok összefüggés van a főzés és a mentális jóllét között. Az egyik ilyen fontos párhuzam az egészséges táplálkozás. Az egészségünk megőrzése céljából követett diéta során ugyanis könnyebb ellenőrizni és előkészíteni a jó minőségű alapanyagokat, ételeket, aminek az eredménye lehet a minőségi táplálkozás. Ettől nem csupán testileg, de lelkileg, szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válunk, hiszen az egészséges ételek fogyasztása hozzájárul az agy optimális működéséhez.

Egy csipet mindfulness

A főzés folyamata azonban másként is „táplálja” jóllétünket. Lisa Bahar családterapeuta a praxisa során arra bátorítja klienseit, hogy gyakorolják a tudatos jelenlétet a konyhában is. Példaként hozza egy gyümölcs megevését: érdemes megfigyelni a színét, tapintását, a húsát, majd azt, hogy milyen az illata és az íze.

Ezekben a pillanatokban az itt és mostra fókuszálunk, nem rágódunk a múlton, vagy aggodalmaskodunk a jövő miatt – a főzés segít jelen lenni, csökkenti a stresszt, és hozzájárul ahhoz, hogy jobban élvezzük az életet.

Egy kanálnyi megbecsülés

Miután befejeztük az étel előkészítését, érdemes végiggondolni azt a folyamatot is, ahogyan eljutott az asztalunkra. A termelők elültették a magokat, gondozták a növényt, ami virágzott, majd termést hozott. A termés pedig még hosszú utat tett meg egy üzleten keresztül, míg mi megvettük, elkészítettük és megettük. Ez a szemlélet sok mindent átértékelhet bennünk: ha belegondolunk, hogy minden apróság, minden szem gyümölcs milyen nagy utat tesz meg a konyhánkig, az asztalra kerülő étel mellett az életünkre is elkezdhetünk kicsit másként gondolni.

Egy adag kreativitás

A főzés sok ember számára (különösen egy monoton, gépiesebb munka mellett) az egyetlen lehetőség a kreativitás kifejezésére, éppen ezért érdemes ennek tudatosan teret adni. A már említett könyv szerzője azt tanácsolja, hogy bátran lépjünk ki a a receptkönyvek korlátai közül közül, használjunk számunkra kedves ízeket, próbáljunk meg velük különböző ételeket átvarázsolni.

Hagyjuk magunkat megihletődni és alkotni! Ha saját receptet fejlesztünk, az utat enged a spontán inspirációnak, és növeli az önbecsülést.

Egy nagy kanál boldogság

A főzést sokan egyszerű házimunkának tekintik, ami érthető, azonban nem szabad elfeledkeznünk arról sem, milyen sok örömet szerezhetnek a konyhában töltött pillanatok. Maga az evés egy eredendően élvezetes élmény, önmagában is jutalom, így az étel elkészítése – innen nézve – ennek az önjutalmazó tevékenységnek a része. „Elvégre ki mondja meg, hogyan kell elkészíteni tökéletesen egy ételt?” – teszi fel a kérdés Kanner, aki azt tanácsolja, ahelyett, hogy egyfajta teherként, vagy kötelezettségként éljük meg azt, inkább próbáljuk meg élvezni az étel elkészítésének folyamatát.

Jacqueline Gollan, a Northwestern Egyetem munkatársának állítása is alátámasztja Kanner szavait. A viselkedési tudományok pszichiáter professzora szerint ugyanis bizonyítottan jó érzéssel tölt el minket, ha mással is megoszthatjuk az ételt, amit készítettünk.

A főzés megannyi, az egyén szempontjából hasznos hatása mellett az emberi kapcsolatainknak, és a párkapcsolatunknak is jót tehet. A közös főzés elősegítheti az együttműködést és a kommunikációt, ráadásul amikor egy asztalnál eszünk, jellemzően félretesszük a nézeteltéréseket és a vitákat. Ha pedig más-más ételt kedvelünk, az jó lehetőség a konfliktuskezelési képességünk fejlesztésére, és arra, hogy könnyebben kössünk kompromisszumot – ha ez esetleg nehezünkre esne…

 A legjobb antidepresszáns

A sütést és a főzést a mentális betegségek (mint például a depresszió, a szorongás, az ADHD, vagy a szenvedélybetegségek) esetében kiegészítő terápiaként is alkalmazzák, hiszen jól illeszkedik a viselkedéses terápiák közé.

A depresszióval küzdőknek segít kimozdulni a tehetetlenség és a passzivitás állapotából, ezzel párhuzamosan növeli az aktivitásukat, és támogatja őket abban, hogy viselkedésük célorientálttá váljon, ami megakadályozza a negatív gondolatok szabad áramlását. A szorongással küzdőket megnyugtatja, növelve az önbecsülésüket. Az ADHD esetében pedig kitűnő módszer a koncentráció fejlesztésére.

Ezt az állítást két, viszonylag ismert személy nyilatkozta is alátámasztja:

John Whaite, a 2012-es „The Great British Bake-Off” című népszerű televíziós show győztese a műsort követően azt nyilatkozta, hogy a sütés mentette meg őt bipoláris zavara különösen nehéz időszakaiban. Az ír regényíró, Marian Keyes pedig „Saved by Cake” (azaz a Megmentő süti) című novellájában osztotta meg olvasóival, hogyan segítette a konyhaművészet a depresszióval való megküzdésben.

A mentális betegséggel küzdők gyakran izolálódnak, az állapotukat övező stigma miatt sokszor a társas támasztól is eleshetnek. A főzés ebben is sokat segíthet: a közös sütés-főzés összehozza az embereket, és az azt követő közös étkezés, az étel, az evés örömének másokkal való megosztása a kedélyállapotunkon is javít.