Egy korábbi bejegyzésben már írtam arról, hogy milyen hatással volt az életemre az autogén tréning, de több cikkünkben is foglalkoztunk már a mindfulness, a meditáció és a tudatos jelenlét pozitív hatásaival, amelyek között – tényleg a teljesség igénye nélkül – a hatékony stresszkezelés, a koncentráció javulása, az ellenállóbb immunrendszer, a javuló kommunikációs és empatikus készségek egyaránt szerepelnek. És a sort még hosszan lehetne folytatni…

Mégis, amikor egy beszélgetés során szóba kerülnek ezek a módszerek/tudatállapotok, akkor nem ezeket a pozitívumokat kezdem el sorolni. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy szerintem kétféle ember van: vannak azok, akiknek az egyensúly megtalálásához nincs szükségük ilyen és ehhez hasonló eszközökre/módszerekre, és vannak, akiknek óriási szükségük van/lenne rá.

Amikor elkezdtem olvasni Ruby Wax, Mindfulness kalauz – Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének című könyvét, megállapítottam, hogy a szerző (hozzám hasonlóan) az utóbbi kategóriába tartozik – és ahogy haladtam a könyvvel, rájöttem, hogy nagyon kevesen vannak, akik nem…

Ahogy az az egyébként nagyon szórakoztató stílusban megírt könyv bevezetőjéből és ebből a videóból is kiderül, Ruby a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a kiegyensúlyozott emberek közé. Az egyébként komikusként ismertté vált, manapság a mentális egészség és a mindfulness témájának zászlóvivőjeként kampányoló színésznő a szomorú bohóc prototípusa: nagyon mély depresszív periódusokkal kellett megküzdenie, és az élete – finoman fogalmazva – nem volt mentes a stressztől.

És Ruby Wax nincs ezzel egyedül…

  • Az orvosi ellátást kérők 90%-a nem betegség, hanem szélsőséges érzelmekhez köthető stresszes állapot miatt fordul orvoshoz.
  • Az Európai Unióban 40 millió embert érint a munkahelyi stressz.
  • A becslések szerint 20 millió euró veszteséget jelentenek Európában a stressz miatt kiesett munkanapok.

A stressz nagyon sokat ront az életminőségünkön, és ahogy a fenti adatok is mutatják, az egészségünknek sem tesz túl jót (a GDP-ről nem is beszélve). A rohanó hétköznapjainkat a stressz mellett, vagy inkább azzal szorosan összefonódva az a bődületes mennyiségű információ is meghatározza, amelyet nap mint nap be kell fogadnunk:

„ha az anatómia alkalmazkodott volna a 21. századhoz, akkor 476 kezünk, 75 fülünk, 451 szánk és 16 egyéb testnyílásunk lenne” – olvasható a könyvben ez az igencsak elgondolkodtató mondat, ami alapján elég nagy biztonsággal kijelenthető, (és nem mellesleg a bőrünkön is érezzük) hogy az agyunk és a szervezetünk iszonyatosan túl van terhelve.

 Döntéstúltengéstől szenvedünk

„Az agyunk nem számítógép, nincs szüksége áramra. Pihenésre van szüksége, az viszont nem jut neki” – fogalmaz Ruby, aki hozzáteszi: „az életünk 99%-át valamilyen döntési folyamat tölti ki. Döntéstúltengéstől szenvedünk: elfelejtjük, hogy vannak korlátaink, és ha túlhajszoljuk magunkat, akkor az idegeink felmondják a szolgálatot.”

Ezeknek a terheknek a cipelése, és az összpontosítás ebben az információ-cunamiban még a legkiegyensúlyozottabb emberek számára is komoly kihívást jelent, ráadásul a koncentráció és a figyelem megtartása – ami manapság nem valami egyszerű feladat – nem egy zsigeri dolog.

„Elvégre senki sem születik úgy, hogy tud koncentrálni, meg tudja nyugtatni magát és képes megélni a jelen pillanatot. Akinek ez minden erőfeszítés nélkül megy, az tegye le a könyvet, hívja fel a dalai láma sajtóosztályát és szóljon neki, hogy ő a következő láma.” – fogalmaz egy kicsit karcosabban a szerző, aki könyvében a tudatos jelenlét előnyei mellett a módszer tudományos hátterét, vonatkozó kutatási adatokat is ismerteti, rámutatva arra a már több vizsgálatban is alátámasztott feltételezésre, hogy

a gondolkodásunk megváltoztatásával agyunk is változik, és a tudatos jelenlét állapota bizonyos idegpályák megerősítésével segít megszabadulni a rossz szokások béklyójától.

„Ezt feltétlenül el kell intéznem”

Márpedig rossz szokásból bőven akad… Ha pedig nem lenne elég a minket elárasztó tengernyi információ, és a rengeteg döntéshelyzet, magunkat is hajlamosak vagyunk szívatni túlságosan leterhelni.

„Amikor naponta több száz dolgot tartunk számon, amit »feltétlenül meg kell csinálni« akkor elkezdhetünk aggódni. Talán azért adunk magunknak mindig újabb és újabb feladatokat, mert attól tartunk, hogy ha egyszer a lista végére érnénk, nem lenne célunk és nem lenne okunk továbbhaladni?”

– teszi fel a költői kérdést Ruby, aki szerint – bár általában büszkék vagyunk arra, hogy egyszerre több mindent is el tudunk végezni – mindez nemcsak a jelen megélését gátolja, hanem kiégéshez is vezet.

Persze, ahogy ez a könyvből is kiderül, kőkemény munka megtanulni és rászoktatni az agyunkat arra, hogy a jelen pillanatban legyünk, ahogy a nyugalmi vagy relaxált állapot, a magunkkal és a gondolatainkkal eltöltött idő sem mindig kellemes. Ugyanakkor – ahogy a szerző is fogalmaz – „a mérgező gondolatok akkor is ott vannak a fejünkben, ha nem veszünk róluk tudomást. Elfuthatunk, elbújhatunk, kívánhatjuk, hogy tűnjenek el – akkor is ott vannak.”

Kikapcsolni az agyunkat, akár egy számítógépet

De nemcsak az “elme méregtelenítésére” lehetnek jók a könyvben is ismertetett mindfulness gyakorlatok és az, ha az életünk részévé tesszük a tudatos jelenlét állapotát. A kiégést, és az egészségügyi állapotunk romlását megelőzendő szintén fontos, hogy ezzel a pörgéssel legalább napi 10 perc erejéig leálljunk, és kikapcsoljunk. Arról, hogy ez miért jó dolog, az alábbi videóban bővebben is hallhatsz:

„Amikor túlterheljük a számítógépet, van annyi eszünk, hogy kikapcsoljuk és várjunk egy kicsit, mielőtt újraindítanánk. Miért nem tudjuk megtenni ugyanezt önmagunkkal anélkül, hogy kudarcnak élnénk meg? (…) Meg kell tanulnunk felismerni, mikor merülnek le a tartalékaink, és meg kell tanulnunk ilyenkor félreállni, pihenni, feltöltődni. (…) A tudatos jelenlét segítségével megtanuljuk elfogadni, és nem megváltoztatni a dolgokat.”

Ehhez ad útmutatót Ruby Wax hasznos gyakorlatokat is tartalmazó kézikönyve, amely amellett, hogy szórakoztató olvasmány, praktikus kalauz lehet azoknak, akik szeretnék, ha végre valaki „érthetően” elmagyarázná nekik, hogy mi is ez az egész mindfulness/tudatos jelenlét dolog, és miért is jó, ha részévé tesszük az életünknek.

Fotó: itt és itt

Szólj hozzá!

Szabó Eszter Judit

Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest