Minden szülő sikeres felnőttnek szeretné látni a gyermekét. De mit is jelent a siker, és mit tehetünk azért, hogy utódaink jól boldoguljanak majd az életben? Elitiskolák, top szakmák, egyetemi diplomák, nyelvvizsgák vezetnek a sikerig vagy valami egészen más útravalót kell adnunk a következő nemzedéknek? Dr. Márky Ádám orvos, mindfulness oktató szerint a mai fiatalok számára a tudatos jelenlét technikája a legfontosabb készség, amellyel a 21. században bárhol a világon, bármilyen szakmában és a magánéletükben is sikeressé, elégedetté válhatnak. Ehhez pedig az szükséges, hogy szülőként megtanuljuk, a család életébe pedig bevezessük, a mindennapjaink részévé tegyük a mindfulness módszert.

Számos cikk beszámolt a Baltimore-i Robert W. Coleman Általános Iskolában a diákok körében bevezetett tudatos meditációról, és annak pozitív hatásairól:

  • csökkent a társas agresszió a gyerekek között,
  • jobban tudtak figyelni az órákon,
  • de hozzásegítette őket a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításához is.

Az Egyesült Királyságban a The Mindfulness in School Project keretében pedagógusoknak tanítják a tudatos jelenlét módszerét azért, hogy ők továbbadhassák a diákjaiknak. Magyarországon a 2012-2013-ban megújított Nemzeti Alaptanterv (NAT) a kerettanterv részévé tette prof. dr. Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője által kidolgozott iskolai meditációt és autogén tréninget (Diákrelax program) (dr. Bagdy Emőkével a témában készült interjúnkat itt olvashatod – a szerk.), ám az főleg civil és egyházi ellenállás miatt 2014-ben elbukott.

Dr. Márky Ádám, az egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának egyik alapító tagja szerint akkor talán még korai volt a program hazai bevezetése, napjainkban viszont egyre többen, cégvezetők, pedagógusok és szülők egyaránt elsajátítják és alkalmazzák a különböző relaxációs és stresszoldó technikákat, köztük a mindfulnesst is.

A siker egyenlő a boldogsággal?

Dr. Márky Ádám a SOTE-n és a Budapesti Corvinus Egyetemen is mindfulness alapú tehetséggondozó programot vezet. Az ott szerzett tapasztalatai szerint

sokszor a legválogatottabb, legokosabb diákok is súlyos szorongással küzdenek. Főleg azok, akiknek a szüleik sikeres felsővezetők, igazgatók, vagy a szakterületükön kiemelkedőt alkotók.

„Ezek a szülők nemcsak maguktól vagy az alkalmazottaiktól várják el a maximális teljesítményt, hanem otthon, a családtagokból is igyekeznek kipréselni azt, sokszor nem is tudatosan. Azonban a siker nem jelent egyet a boldogsággal! A sikeres emberek nem feltétlenül boldogok, míg a boldog emberek általában sikeresek, legalábbis annak érzik magukat.

Szülőként tehát nem az a feladatunk, hogy a saját, sokszor irreális elvárásainkat és vágyainkat rárakjuk a gyerekeink vállára, hanem az, hogy a 21. század újabb és újabb kihívásaira válaszolni tudó, egészséges lelkű és elégedett utódokat neveljünk és segítsünk nekik megtalálni, hogy ők mitől lesznek boldogok.

Ehhez nyújt mankót a tudatos jelenlét szülői alkalmazása és beillesztése a gyermeknevelésbe” – foglalja össze dr. Márky Ádám.

A Jon Kabat-Zinn amerikai orvosprofesszor nevéhez fűződő, tudatos jelenlétként fordított stresszcsökkentő módszer (MBSR Mindfulness Based Stress Reduction) célja az, hogy teljes valónkkal jelen legyünk a pillanatban, az élményeiket éberen, nyitottan és ítélkezésmentesen éljük meg. Az így létrejött mentális állapotnak pedig számtalan pozitív testi és lelki hatása van. Például

  • megerősíti az immunvédelmet,
  • csökkenti az átélt stressz intenzitását, a fájdalomérzetet,
  • javítja a koncentrációs készségünket,
  • az élet minden területén tudatosabbak és elégedettebbek lehetünk.

„Mindful szülőként kevésbé szorongó, egészségesebb lelkű, kreatívabb és boldogabb generációt nevelhetünk” –

mondja a dr. Márky Ádám, aki azt is felsorolja, milyen készségeket fejleszt a módszer.

Kíváncsiság és elfogadás

A tudatos jelenlét megélése során ugyanolyan nyitottsággal és érdeklődéssel fordulunk az érzéseink, érzeteink felé, mint amikor utazóként először járunk egy ismeretlen helyen. A módszerrel nemcsak önmagunk, hanem a családtagjaink, gyermekeink felé is elfogadóbbak, megengedőbbek leszünk, kevésbé akarjuk rájuk tolni az akaratunkat. Ők pedig az elvárás nélküli és ítélkezésmentes figyelem képességét viszik tovább a felnőtt életükbe.

Türelem

A tudatos jelenlét gyakorlása megtanít bennünket arra, hogy ne az indulataink irányítsanak bennünket, hanem tudjunk szünetet beékelni az érzéseink és a cselekedeteink közé. A gyereknevelés pont az a terep, ahol a felnőttek könnyen a komfortzónájukon kívülre kerülhetnek, kiakadhatnak, indulatossá, haragossá válhatnak, még akkor is, ha egyébként birkatürelműek.

Rugalmasság és alkalmazkodóképesség

Szülőként sokszor úgy érezhetjük, hogy a munkából a lakásba lépve elveszítjük a kontrollt az életünk felett: az otthoni terep, benne egy csecsemővel, egy kisiskolással vagy egy kamasszal, egyszerűen kiszámíthatatlanná teszi a várható eseményeket. A mindfulness gyakorlásával olyan rugalmasság és alkalmazkodóképesség birtokába juthatunk, amely segít átkapcsolni helyzetek és események között, például a fiataloknak később helytállni a folytonos változást és megújulást elváró munkaerőpiacon.

Koncentrációképesség

Hiába mesél a diákoknak Stephen Hawking a matematikáról, vagy Barack Obama a retorikáról, ha nem tudnak odafigyelni. A mindfulness meditáció során a jelen pillanatra irányított tudatos figyelemmel javíthatjuk a koncentrációs készségünket, és megtaníthatjuk a gyermekeinket egy dologra fókuszálni, abban elmélyedni. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is nagy felfedezések születhessenek.

Stressztűrés

A gimnazisták és az egyetemi hallgatok körében is egyre nő a pszichoszomatikus betegségekkel küzdők száma a szülők vagy az oktatási rendszer szinte megugorhatatlan elvárásai miatt. Ha állandóan be van kapcsolva a vészhelyzet gomb, vagyis folyton stresszelünk, beszűkül a gondolkodásunk, rugalmatlanná válunk. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlya megborul, és csak a szimpatikus idegrendszer működik, ami autoimmun, emésztési és bőrbetegségek, magas vérnyomás vagy depresszió kialakulásához vezethet.

A stresszt sem most, sem a jövőben nem tudjuk csökkenteni, a stressztűrő képességünket viszont edzhetjük a mindfulness gyakorlásával. Ezzel nem a stresszen, hanem a stresszhez való hozzáállásunkon változtathatunk.

Érzelmi intelligencia

Számos kutatás bizonyítja, hogy a sikeres felsővezetők magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Hogy segítsük a gyermekeinket abban, hogy megfogalmazzák, mit éreznek vagy rájöjjenek arra, mire vágynak az életükben? A tudatos jelenlét arról is szól, hogy megfigyeljük a testünk érzeteit, lelkünk érzéseit. A legjobb, ha nemcsak megfogalmazzuk, hanem le is írjuk ezeket.

Sokszor nem is tudjuk, hogy érezzük magunkat valójában, mert vagy nincs időnk, vagy nincs erőnk figyelni erre. A meditáció során megtanuljuk megfigyelni, elfogadni az érzéseinket, érzeteinket, és ezáltal fejlődik az önkontrollunk, ha pedig rendszeresen észrevesszük a cselekedeteink mögött meghúzódó érzéseinket, bölcsebb döntéseket hozhatunk.

Hogy milyen az, amikor a tudatos jelenlét része lesz az életednek? Ebben a cikkünkben bővebben is olvashatsz a tapasztalatainkról.

Kikapcsolni és kikapcsolódni

Munkaalkoholizmus és alkoholizmus, dohányzás, drog-, számítógép-, pornó-, kapcsolat vagy társfüggőség… hosszan lehetne sorolni az addikciókat, amelyek megelőzésében segít a mindfulness. A tudatos jelenlét gyakorlásával a fiatalok megtanulhatják, hogyan lehet levezetni a bennük felgyülemlő feszültséget, vagy kitölteni a bennük tátongó űrt.

Hálaérzés  

Az, hogy csak a rosszra van szemünk, evolúciós örökségünk. Ha az őseink nem emlékeztek volna arra, hogy melyik gyümölcs mérgező, hogy a tűz megéget, akár az életükbe is kerülhetett volna. Ez az elkerülő attitűd segítette az alkalmazkodásukat, valójában az emberiség túlélését. Erre a mechanizmusra ma is szükségünk van, a mindfulness azonban segít, hogy észrevegyük ezt az automatizmust, és ezáltal megválaszthassuk, mikor szeretnénk negatívan és pozitívan gondolkodni. Ezt tudjuk gyakorolni a rendszeres hálaadással, a napi örömök és kellemes emlékek felidézésével.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó: itt, itt

Szólj hozzá!
Kiss Henrietta

Kiss Henrietta

Eredetileg bölcsész, tanár. Most újságíró és szerkesztő. Anya. Feleség. Barát(nő). Szeret a konyhában brillírozni, a futópályán meghalni, a társasjátékban nyerni. Kacagni és jókat beszél(get)ni. No meg kérdezni másokat. Keresgélni új utakat. Feszegetni a határokat. Nemcsak másokét, a sajátjait is.
Kiss Henrietta

Pin It on Pinterest