„Férfi és nő…hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit” – írta Karinthy, és bár van igazság a szavaiban, azért talán árnyalná a véleményét, ha ott lehetett volna azon a LelkiMorzsa előadáson, ahol Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus, családterapeuta beszélt arról, hogyan teszi működőképesebbé a nyílt kommunikáció a szerelmet.

kv2

Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológus, családterapeuta

Sokféle asszociációt elindít az emberben a címbe foglalt mondat: Ha szeretsz, találd ki! Egyrészt felveti a kérdést, hogy mire utal pontosan a gondolat. Másrészt, hogy a férfi vagy a nő szavai ezek?

A címben megjelenő felszólítás elsősorban az ősi elvárásra utal, amelyet mindnyájan dédelgetünk magunkban:

ha a másik igazán szeret, akkor magától kitalálja, mit várunk tőle. Ennek jegyében, az emberek nagy része nem mondja ki, amit szeretne. Inkább ül és vár, jöjjön el a pillanat, amikor számon kérheti a társán a tévedéseit. Ekkor következik a duzzogás.

Bár a hagyományos nemi sztereotípiák szerint nagyrészt a nőknek tulajdonítjuk ezeket a játszmákat, valójában a férfiak is képesek hasonló hisztikre, maximum csöndesebben csinálják.

Ha a nemiség kevésbé számít a játszmákhoz való hozzáállásban, akkor mégis mi az, ami leginkább befolyásolja az egyéni attitűdöket?

Összetett a képlet, komplett a csomag, amelyet főként otthonról hozunk: mintákkal, sablonokkal a bőrünk alatt. Az egyik legfontosabb hozzávaló az önbecsülés. Az önbizalmunkat természetesen a számunkra fontos emberek véleményéből építjük fel, az elismeréseket is a tőlük való visszajelzésekből várjuk. Ezt a kört jó esetben a családunk, a barátaink, a hozzánk legközelebb álló kollégák alkotják. Hogy a párkapcsolatunkban a társunkon és magunkon kívül, kinek és miért akarunk még megfelelni, az nyilván hatással van a közös életünkre. A külső megfelelés kényszerét ma még inkább sokszorozza a közösségi média. Mivel ott az emberek nagy része több száz ismerősnek akar egyszerre “jól” teljesíteni. Lehetetlen és abszurd célkitűzés. Jó lenne felismerni, hogy nem kell mindenkinek lájkot nyomni az életünkre, elég, ha a szűk környezetünkben él a harmónia.

Az önértékelést még így sem lehet könnyű egyensúlyban tartani. Feltételezem, hogy egy párkapcsolatban sem a túl nagy, sem a túl kicsi ego nem vezethet jóra…

Ha az önértékelésünk a helyén van, akkor kevésbé ingatnak meg bennünket, az olyan csalódások, mint hogy a párunk elfelejtett túrós bélest hozni, ahogy azt két napja kértük tőle.

Akinek túl alacsony az önértékelése, valószínűleg árgus szemekkel figyeli, mikor jön el a pillanat, hogy megkérdőjelezhesse a társa szerelmét. Akinek túl magas, az könnyebben figyelmen kívül hagyja a társa észrevételeit. A kiegyensúlyozott, önmagával tisztában lévő ember bátran alkalmazza a nyílt kommunikációt, tehát nem fél elmondani a problémáit, miközben meghallgatja a másikat.

parkapcsolati-komm2

A párkapcsolatban az egyik legfontosabb momentum az odafigyelés, a törődés, az egymásra hangolódás. Ezek nélkül a társas lét egy harc, amelyben folyton azt kell lesni, mit lép a másik, és erre mit lépjek én. Így élni fárasztó, és teljesen távol áll a harmóniától.

Mint családterapeuta nyilván több generáció problémáival találkozol. Lehet-e tipikus nehézségeket említeni a párkapcsolat terén, amely az X, Y, Z generáció sajátja?

Természetesen vannak olyan általános problémák, jelenségek, amelyek korosztályokhoz köthetőek. Az ötven-hatvanasok például nem abba születtek bele, hogy nyugodtan beszélhetnek az érzéseikről, bármi is a téma. A szexualitás az ő kamasz és fiatalkorukban sokkal inkább tabut jelentett, ami nyilván kihat a párjukkal való kommunikációra. Gondolhatnánk persze, hogy emiatt könnyebb a mai középiskolás generációnak, de ez hamis feltételezés. Ők az állandó online jelenlét miatt vannak bajban, hiszen értetlenül néznek, ha egy valós párkapcsolatban kell egyesülniük. Érdekes, hogy a legtöbb kétség mégis a harmincas generációban munkál: akik egyszerre szembesülnek a szüleik és a náluk fiatalabbak ellentmondásos elvárásaival. Ezekről a kívülről érkező frusztrációkról is nyíltan kell beszélni, különben mindkét fél tele lesz sérelemmel.

parkapcsolati-komm3

Az Y és Z generációról, illetve a generációk közötti különbségekről, a köztük feszülő ellentétekről ebben, ebben, és ebben a cikkünkben olvashatsz.
Néhány konkrét, nyílt kommunikációt támogató technikát megosztanál az olvasókkal is? Például mondatokat, amelyek elindíthatnak jó irányba egy kapcsolatot.

A legfontosabb szabályt egyszerűen úgy fogalmazhatnám meg: inkább kérjünk, mint számon kérjünk. És ez a mondat sokkal több, mint játék a szavakkal. Használjunk nyugodtan olyan kifejezéseket, mint jól esne, úgy szeretném, azt kérem tőled. Ahelyett, hogy hol van, vagy miért nem hoztál? A célozgatás a flörtölés eszköztárának része, hagyjuk meg annak. Az egyenesség, ha olykor sterilnek tűnik is, sokkal hatásosabb.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.
A hosszú távú párkapcsolatok előnyeiről ebben a cikkünkben olvashatsz, arról pedig hogy miért nehéz fenntartani napjainkban egy jól működő párkapcsolatot ebben az írásunkban olvashatsz.

Fotó: itt és itt és itt

Szólj hozzá!

Széles-Horváth Anna

Újságíró. Három és fél éve édesanya. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest