Hogy lehetne meditációval megreformálni az egészségügyet? Miért zárkóznak el ettől a módszertől az orvosok és miért figyeltek fel rá a vállalkozások? Milyen tudományos alapokon nyugszik a meditáció, a mindfullness, a relaxáció, az autogén tréning és az imaginatív szimbólumterápia? És egyáltalán mi a különbség ezek között a módszerek között? Márky Ádámmal, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának alapító tagjával, a Center for Mindful Leadership nevű vállalkozás alapítójával beszélgettünk (annyira hosszan, hogy az interjút két részletben közöljük, az előző részt itt találjátok).

medi

A TEDxYouthBudapest Konferencián tartott előadásodban azt állítottad, hogy a meditáció boldogabbá, teljesebbé teszi az életet. Hogyan hat ez a csodaszer?

A meditáció nem úgy hat, mint egy orvosság. Az a trükkje, és az benne a szép – meg a nehéz is egyszerre – hogy nem egy bogyóról van szó, amit beveszel, és egy csapásra megváltozik minden. A meditáció jótékony hatása abban tükröződik, hogy beépítesz egyfajta rendszerességet az életedbe. Ha minden nap szánsz magadra 10 percet, akkor a meditáció, akár egy vízbe dobott kavics, elkezd hatni az életed több területére.

Hogy lehet rendszeressé tenni?

El lehet kezdeni akár önállóan, otthon is. Rengeteg alkalmazás van, ilyen például a Headspace, amelyet egyébként az az Andy Puddicombe fejlesztett, akinek a mindfulnessről szoló TED előadása, az egyik legnézetebb TED talk az egész világon. Visszatérve: a rendszeresség nagyon fontos, napi 10 perc bőven elég. De a hatékonyságot persze jelentősen megnöveli, ha valaki egy képzés formájában sajátítja el a technikákat.

Hol van erre lehetőség?

Ha valaki tudományosan megalapozott, pszichológusok illetve orvosok által oktatott relaxációt, meditációt szeretne tanulni csoportosan, akkor a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület képzéseit, esetleg az MBSR tanfolyamait keresse. Ha egyéni terápiaként szeretné megtanulni, akkor olyan orvos vagy pszichológust keressen fel, aki elvégezte a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület 5 és fél éves módszerspecifikus képzését.

Segíts, kérlek nekünk és az olvasóinak eligazodni a fogalmak és módszerek útvesztőjében. Szimbólumterápia, mindfullness, meditáció, relaxáció, autogén tréning, imagináció… Kezdünk összezavarodni.

A mindfulness egy állapot, a tudatos jelenlét állapota, amikor képesek vagyunk egy valamire odairányítani a figyelmünket és azt ott is tudjuk tartani. A meditáció egy olyan gyakorlat, amikor a gondolatainkat egy valamire összpontosítjuk, ami lehet a légzésünk, egy mantra vagy akár az óra kattogása. A meditációval lehet legkönnyebben elérni a mindful állapotot. A relaxáció, az bármilyen olyan tevékenység, amit azért csinálok, mert jól esik és nem azért, mert kell. Az autogén tréning vagy az úgynevezett mindfulness based stress reduction (MBSR) olyan relaxációs eljárások, melyeket arra találtak ki, hogy a nyugati ember eljuthasson egy olyan meditatív állapotba, amikor a szervezete egészségesen működik és feltöltődik. A szimbólumterápia egy magyar pszichoterápiás módszer, melyet Dr. Koronkai Bertalan, Dr. Csirszka János és Dr. Szőnyi Magda alkottak meg, és amely módszer a belső képeinkkel való munkát jelenti terápiás, illetve önismereti jelleggel. Nemrég egyébként mi is írtunk egy alapos összefoglalót ezekről a módszerekről, ha valakit még részletesebben érdekel a téma, érdemes azt is elolvasni.

És mi a helyzet a hipnózissal? Miben különbözik – ha különbözik egyáltalán – a hipnotizált és a meditatív állapot, vagy egy hipnoterápia és egy szimbólumterápia? A tudatalattit „piszkáljuk meg” így is, úgy is, nem?

A hipnózis és a meditáció közötti nagyon nagy különbség, hogy a hipnózis az mindig vezetett, szemben a meditációval. Ez azért fontos, mert

hatalmas különbség van a között, amikor a magad erejéből változol, ahhoz képest, amikor valaki segít megváltoztatni téged.

Utóbbi esetben gyakran csak egy tünetváltás a kezelés eredménye, az eredeti probléma megszűnik ugyan, de a helyére másik jön. Ezt egyébként éppen egy hipnoterapeuta, egy bizonyos Johannes Heinrich Schultz figyelte meg, és ezt a tapasztalatot felhasználva alkotta meg az autogén tréning módszerét. Ha szimbolikusan akarnám megfogalmazni: a tudatalattid leges legmélyén lévő manó csak akkor hiszi el, hogy Te magad képes vagy megváltozni és elérni bármit, ha a Te saját hangodat hallja és nem másét. Ellenkező esetben azt gondolja, hogy szép szép ez a változás, de nem te hoztad létre, annyira azért nem vagy erős….

A társadalom állapotát jól reprezentálja az a közeg, nevezetesen az egészségügy, ahol, neked mentősként, orvostanhallgatóként azért már volt szerencséd megfordulni. Ha valahol, akkor ezen a területen óriási szükség lenne a meditáció módszerére és annak jótékony hatásaira, nem?

Nehéz ügy ez. Összetett a probléma. Az egészségügyben dolgozók annyi és akkora pszichés terhelésnek vannak kitéve, olyan dolgokat látunk, ami abszolút megviseli az embert. Egy idő után óhatatlanul kiégsz. A legtöbb orvos és mentős nem véletlen, hogy elzárkózik, falakat épít. Pokróc doktorok vannak, akik a sok stressz és trauma okozta feszültséget nem tudják hol kiereszteni. A társadalom meg úgy van vele, hogy az orvos gyógyítsa meg magát.

doki2

Ha például kimegyünk a rendőrökkel és a tűzoltókkal egy halálos a balesethez, akkor a rendőrök meg a tűzoltók visszamennek a központjukba, és beszélgetnek a csapatpszichológussal, mi meg megyünk rögtön onnan szülést vezetni.

A relaxáció és a meditáció módszerével ezen a területen is rengeteget lehetne változtatni. Többször felajánlottam már, hogy tartunk képzést a mentősöknek, de egyelőre az OMSZ még nem ugrott rá a lehetőségre. Azért remény van: a héten indítok két autogén tréning csoportot medikusoknak.

És mi a helyzet a betegekkel? Ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos orvosi megoldásokkal szemben a meditáció és a relaxáció hatékonyabb eszköz?

A meditáció kutatásával az a baj, hogy nagyon nehéz számszerűsíteni. A gyógyszerekről készülő tanulmányoknál nincs olyan sok lehetőség: beveszed, vagy nem veszed be, vagy hat az adott recepetoron vagy nem, vagy okoz mellékhatást vagy nem. Nincs sok lehetséges kimenetele a változóknak, szemben a meditációval és a relaxációval, ahol rengeteg van. Nehéz standardizálni, hogy mi a jó meditáció. Hogyan csinálod, hányszor, stb. Ezért általában a meditációról szóló tudományos cikkeknek az a konklúziója, hogy a meditáció meg a relaxáció a nagyon előnyösen hat a szervezetre és jól működik, de szükség van nagyobb beteganyaggal végzett még precízebb vizsgálatokra, hogy megtudjuk pontosan hogyan is hat.

A kínaiaknak elég az, hogy több ezer év tapasztalat alapján a meditáció segít megőrizni az egészségüket, nekünk ahhoz, hogy ezt el tudjuk hinni, tudnunk kell, hogy milyen módon működik.

Ami nehézkes, mert mint azt már említettem, a meditáció nem egy receptoron ható, fix támadáspontú gyógyszer. És talán az sem mellékes, hogy a tudományos cikkek egy részét azért általában gyógyszercégek finanszírozzák. A meditáció kutatására ezért már pénzt szerezni sem olyan egyszerű, mert ez egy olyan tudás, amit ha egyszer elsajátítasz, akkor sok esetben meg tudod magad gyógyítani, nincs szükséged gyógyszerre.

Márky Ádám Fotó: Krulik Marcell

Jól értjük, hogy a Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportban ezen a technikás pályán lavíroztok, és azon dolgoztok, hogy a nehézségek ellenére egyszer elfogadják ezt a módszert, mint gyógyításra alkalmas eszközt? Egyáltalán mit jelentenek a gyakorlatban – ha létezik ilyen egyáltalán – ezek a fogalmak?

A pszicho-neuro-immunológia egy nagyon új tudományág, ami egyrészt a kutatók meg a tudós világ azon felvetéséből indul ki, hogy a XXI. század az az immunológia évszázada. Ez alatt nagyjából azt kell érteni, hogy mostanra mindenki egységesen elfogadta, hogy a betegségeket valamilyen szinten az immunrendszer túlműködése, vagy alulműködése okozza. Eközben a WHO szerint a XXI. század a szorongás évszázada, ami azért fontos, mert az immunrendszer megfelelő működése szempontjából – ahogy azt már számos kutatás bizonyította – ez egy nagyon meghatározó tényező. Az immunrendszer és az idegenrendszer nagyon szorosan összefügg és a kettő közötti kapcsolatot vizsgálja a pszicho-neuro-immunológia. A szív és érrendszeri betegségeknek ugyancsak immunológiai eredetű hátterük van, a legfrissebb kutatások alapján.

Így jön képbe a pszichokardiológia?

Igen, ez a Magyarországon ma még elég ismeretlen tudományterület a depresszió, a szorongás és a pszichoszociális stressz kapcsolatát vizsgálja a szívbetegségek kialakulásában. Erre elég nagy szükség is van, mivel a jól ismert szív és érrendszeri kockázati tényezők közül, mint például az elhízás, a magas koleszterin szint, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás vagy a dohányzás mellett, ma már a kardiológusok is egyetértenek abban, hogy a stressz is hasonlóan fontos rizikó tényező. Csak miközben az előzőekre van alternatíva, illetve kezelési lehetőség, addig az utóbbira a magyar orvos általában azt tanácsolja, hogy kerülje a stresszt…

stre

Vagy meditáljanak és relaxáljanak…

Igen, egy német, ausztrál, vagy amerikai orvos biztosan ezt tanácsolná, de nálunk sajnos még nem ez a helyzet. Tőlünk nyugatabbra viszont már rájöttek arra, hogy a stresszel valamit kezdeni kell. Ott felismerték, hogy a relaxáció és a meditáció erre egy tök jó módszer. Ez, megjegyzem, nem volt teljesen új keletű felismerés, ugyanis már 1986-ban publikáltak olyan cikket Ausztráliában, amelyben arról volt szó, hogy a kardio-vaszkuláris betegségek gyógyításának a kulcsa az, hogy a pszichológus meg az orvos mennyire tud szorosan együttműködni. Elkezdtek tehát pszichokardiológiai osztályokat létrehozni, és most már ott tartanak, hogy Göttingenben, Freiburgban, Heidelbergben, vagyis

a nagyobb német egyetemi városokban vannak pszichokardiológiai osztályok, ahol ezekkel a módszerekkel próbálják megelőzni és kezelni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ott az állam már felismerte, hogy a meditáció és a relaxáció nemcsak hatékony, de egy rendkívül költséghatékony módszer. Sokkal olcsóbb ugyanis megtanítani az embereket relaxálni, mint utána kifizetni a műtétjüket.

Jó az orvosoknak is, mert csökken a terhelés, jó a betegnek, mert elsajátít egy módszert, amely a gyógyulása mellett, az élet más területein is segíti.

Hogy kell ezt a gyakorlatban elképzelni?

Legyen szó frissen diagnosztizált magasvérnyomás-betegségről, vagy az első infarktuson átesett beteg rehabilitációjáról, midig van a kezelés és a rehabilitáció folyamatában egy olyan szakember is, aki segít adott esetben elengedni a rendellenességet okozó haragot, szorongását. Ezek a szakemberek természetesen nem mindig relaxációs technikákkal dolgoznak, sok esetben másfajta pszichoterápiás módszert alkalmaznak, de tény, hogy a relaxáció és a meditáció is nagyon hatékony és bevált eszköz: megszámlálhatatlan kutatás bizonyítja – a szívritmustól kezdve, a vérnyomáson át – a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában meghatározó élettani folyamatokra gyakorolt kedvező hatását.

Mi kell ahhoz, hogy ez Magyarországon is működjön?

Addig, amíg a kórházak és az ott dolgozó orvosok nem motiváltak abban, hogy a gyógyszerek helyett ezeket a módszereket alkalmazzák, addig ez nem fog változni.

Az állam feladata és nem mellesleg jól felfogott érdeke lenne ebbe talán kicsit jobban beavatkozni, de addig, amíg ennyire érdektelenek ezek iránt a módszerek iránt, addig a helyzet nem valószínű, hogy változni fog. Pedig ez a változás, ha valahol, nálunk különösen sürgető lenne: a halálesetek 50%-át valamilyen szívbetegség okozza, a szívbetegségek kialakulásában pedig nagy szerepet játszik a stressz és a depresszió.

Nálunk a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya és a depresszióval küzdők száma is nagyon magas, miközben bizonyos statisztikák szerint a depressziósoknak az 50% lesz szívbeteg, a szívbetegek 40%-a pedig depressziós.

dep

Ördögi kör ez… Hogy lehetne mégis valahogy kievickélni belőle?

A Munkacsoporttal eredetileg az volt a célunk, és az elképzelésünk, hogy – a külföldi jó gyakorlatot követve – kórházakkal meg egyetemekkel összefogva együttműködünk és létrehozunk ilyen pszicho-kardiológiai osztályokat.

Magyarországon ez több szempontból is nehéz, és akadályokba ütközik. Ennek egyik oka a pénz, vagyis annak hiánya, a másik meg az, hogy az orvosok nem valami támogatóan állnak ehhez a kérdéshez. Úgy is fogalmazhatnék, hogy elhatárolódnak az ilyen típusú megoldásoktól és nem állnak szóba olyanokkal, akik nem orvosok. Ha pszichológus vagy, egész egyszerűen nem vesznek komolyan.

Arról nem is szólva, hogy azért a meditáció és a relaxáció egy olyan módszer, amely megváltoztatja a gondolkodást, és segít önállósodni. Ez sajnos nem cél manapság.

Maradt a for-profit szféra, ott nagyobb a nyitottság?

Igen, a fentieket figyelembe véve bizonyos szempontból egyfajta kényszerhelyzet volt, hogy a vállalkozások felé fordultunk, de a döntésben az előttünk járó, nagyon imponáló nemzetközi példák is szerepet játszottak. Ott már rájöttek arra, hogy a meditációval nagyon jól lehet a teljesítményt fokozni. A meditálj, mert egészséges leszel üzenetre, sajnos nem nagyon figyelnek az emberek, viszont arra, hogy meditálj, mert jobb lesz tőle a teljesítményed és az alkalmazott teljesítménye is, arra már annál inkább.

Ott tartunk, hogy már a nyugalom jelképeként is értelmezhető meditációt is fel kell áldoznunk a hatékonyság – ha úgy tetszik a kapitalizmus – oltárán?

Nem erről van szó, a két dolog nem zárja ki egymást. A teljesítményed azáltal javul, hogy egészségesen működsz: kiegyensúlyozottabb leszel, jobban tudod priorizálni a dolgokat, minden nap kapsz egy kis teret, amikor jobban tudsz figyelni magadra. Tehát ezeknek a dolgoknak az eredendőjeként növekszik a teljesítményed, plusz, amolyan bónuszként egészségesebb is leszel. Magyarországon úgy tűnik, erre inkább van fizetőképes kereslet a cégek, vállalkozások részéről, szemben az egészségüggyel vagy az oktatással. Terveink szerint az így realizálódó bevételt társadalmi kampányokba szeretnénk visszaforgatni, amelyek talán segíthetnek elérni, hogy előbb-utóbb ezeken a területén is komolyan vegyék a módszert.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via: Center for Mindful LeadershipMRSzE Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoport

Fotó forrás: 1 2 3 4 5

Szólj hozzá!

Szabó Eszter Judit

Kommunikációs szakember, újságíró. Szeret szép dolgokat fotózgatni és jógázni. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy kosarazni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest