Amikor az antihős kap egy második esélyt – milyen személyiségzavarokkal küzdenek az Öngyilkos osztag tagjai?

Mindenki szeretne egy második esélyt az életben, akár apró dolgokban is. Ha csak az Olimpiára gondolunk, rengeteg sportoló távozhatott úgy, hogy azt gondolta: bárcsak lenne még egy dobásom! Senki sem tökéletes, mindenki hibázik, és jó tudni, hogy van lehetőségünk ezeket korrigálni. Ezek a gondolatok is felvillantak a nyár egyik legjobban várt filmjében, az Öngyilkos osztagban (Suicide Squad). A továbbiakban a filmről és a szereplők mentális zavarairól olvashatsz.

Öngyilkos osztag

Az Öngyilkos osztag gyakorlatilag egy antihősökkel megpakolt csomag. A film alapkoncepciója, hogy ha egy szuperhős gonosztevővé válna, akkor fenyegetést jelentene a világnak, így kell egy fegyver, amellyel az emberiség védekezhet. Nos, ez lenne az öngyilkos osztag, amelynek tagjai halálos bűnözők, gyilkosok, metahumánok (emberfeletti erejű teremtmények, mint Deadshot, Joker, Superman vagy Diablo).

Egy csapat elítélt, akit az amerikai kormány bármikor bárki ellen bevethet, mivel úgymond „nem kár értük”. A motiváció nélküli bérgyilkosok küldetést kapnak: meg kell menteniük egy fontos kormányzati személyiséget, a főnöküket, Amanda Wallert (Viola Davis), és le kell győzniük egy ősi, nagy erejű azték boszorkányt, hogy megmeneküljön az emberiség.

Korábban írtunk az Orange is the New Black és a Mr. Robot című sorozatokról, ezeket  itt és itt találod.

Joker és Harley Quinn románca

Harley Quinn először Batman sztorijában tűnt fel, majd később saját történetszálat kapott a képregényekben. A filmben Joker barátnője és segédje is. Kettejük kapcsolata nem az egészséges fajtából való. Joker manipulálja, fizikailag és mentálisan is sokszor megalázza, bántalmazza Harley-t. Gyakorlatilag saját kis játékszerének tekinti, talán azért, mert ő teremtette Quinnt. Mégis, a filmben újra és újra egymásra találnak, ragaszkodnak közös fantáziavilágukhoz.

Joker, az antiszociális

Wind Goodfriend pszichológus úgy találta, hogy a fent említett szerelmespár mindkét tagja személyiségzavarok tüneteit mutatja. Joker klasszikus példája az antiszociális személyiségzavarnak, amely a következő jellemzőkkel írható le:

• szembeszegül a törvénnyel és a normákkal, gyakran indokoltan őrizetbe veszik
• saját érdekében vagy szórakozásból csal, hazudik és manipulálja a környezetét
• impulzív a viselkedése
• ingerlékeny és agresszív, másokat gyakran bánt
• figyelmen kívül hagyja mások és önmaga biztonságát
• felelőtlen
• nincs bűntudata

Bárki, aki találkozott már Joker karakterével akár filmekben, képregényekben vagy a TV-ben, láthatja, hogy mennyire illenek rá a fenti tünetek. Az Öngyilkos osztagban csak itt-ott tűnik fel, mint őrült szerelmes, de Jared Leto olyankor egyértelműen impulzív, felelőtlen és manipulatív figurát alakít.

Pszichopaták, antiszociális zavarokkal küzdők nemcsak a filmekben, hanem a való életben, akár vezető pozícióban is vannak. Korábbi cikkünkben erről írtunk.

Harley Quinn, a hisztrionikus

Harley először az Arkham elmegyógyintézetben találkozik Jokerrel. Fiatal gyakornokként, még Harleen Quinzelként a manipulátor esetéhez osztják, majd szép lassan belesétál a férfi csapdájába. Joker elhiteti, hogy gyerekkori bántalmazás érte, ő valójában csak a körülmények áldozata. A fiatal pszichiáter menthetetlenül belebonyolódik az ügybe, a férfiba, saját téveszméibe, így születik meg Harley Quinn, a könyörtelen bohóc. Annak ellenére, hogy Joker „teremtette”, nem antiszociális, inkább hisztrionikus személyiségzavarral lehet jellemezni. A zavar klasszikus tünetei a következők:

• flörtölő, csábító viselkedés
• igyekszik a figyelem középpontjába kerülni
• provokatív öltözködés
• sekélyes, teátrális beszéd
• drámai, túlfűtött énbemutatás
• mások által befolyásolható (hiszékeny)
• túlértékeli szociális kapcsolatai intimitását

Harley Quinn és Joker kapcsolata Harley zavarán alapul: a „harlequin” öltözködésén, a manipulációval szembeni sebezhetőségén és a „szerelem első látásra” naivitásán. A filmben, bár előtérbe került a karakter, elsősorban szexuális szimbólumként és leegyszerűsítve jelent meg, de így is felfedezhetők a hisztrionikus zavar jellegzetes tünetei.

Tudtad, hogy a Trónok harca karakterei is mentális zavarokkal küzdenek? Erről szóló cikkünket itt olvashatod.

Antihősök, mint a fim hősei

Sokan vonzódunk az olyan „gonosz” karakterekhez, mint Harley vagy Joker. Jobban tudunk velük azonosulni, mert mi is követünk el hibákat- ahogy ők is.

A gonosztevőket a tökéletlenségük teszi szerethetővé. Jó olyan karaktereket látni, akiket így meg tudunk érteni, tudunk velük valamilyen szinten szimpatizálni, együtt is érezni bizonyos esetekben.

Persze fontos, hogy lássuk, a rossz döntéseik valóban rosszak. Ezek a figurák nem véletlenül „csak” az Öngyilkos osztag hősei lehettek, egyikőjük sem Superman.

Az Olimpia margójára

Ha az Öngyilkos osztag egy olimpiai válogatott lenne, akkor csapatban biztosan nem nyert volna érmet. A tagok között nem alakult ki bajtársiasság, az egyetlen közös cél a túlélés, de van, akinek már ez sem fontos. Inkább egy „egyéniben mindenki bajnok” csapatról van szó. Vannak itt világbajnokok, akik sosem hibáznak, mint Deadshot (Will Smith) és kevésbé halálos ellenfelek, mint Bumeráng Kapitány (Jai Courtney). Néhányan a csapatból hiába szereztek képzeletbeli érmet a film végső nagy csatajelenetében, az nem volt elég országuknak, így újra a börtön lett az otthonuk. De most már tudják, hogy van még egy esély, talán egyszer ők is újra szabadon élhetnek, ahogy Harley Quinn mondja: normális életet.

Via Psychology Today