Sajnos, mindennek eljön egyszer az ideje, és ez az influenzaszezonnal sincs másként. A minket körülvevő kórokozókkal szemben csakis az erős, jól működő biológiai immunrendszerünk nyújthat védelmet. De mi a helyzet a lelkünk egészségével, ami legalább annyira sérülékeny? Ilyenkor lép be a képbe a pszichológiai immunrendszer, amelyről a Pszichozanza sorozat keretében Oláh Attila egyetemi tanár, a Pozitív Pszichológia Kutatócsoport vezetője tartott előadást a Mika Tivadar Mulatóban.

5242760927_cc8f6ca24d_b

Nincs stresszmentes élet

A lelki egészségünk számára a legnagyobb veszélyt a stressz jelenti. A stressz jelenségét elsőként Robert Hooke írta le, aki érdekes módon nem pszichológus, hanem építész volt. Stressznek az egyes szerkezetekre nehezedő terhet nevezte, stressztűrő képességnek pedig azt, mekkora terhelést képes elbírni az adott szerkezet. Ezt az analógiát vette át később a biológia, majd a társadalomtudományok is.

„Mindig az egyéntől függ, hogyan él meg bizonyos helyzeteket, mennyire tartja őket stresszesnek.” – szögezi le Oláh Attila. „Uniós adatok szerint például a munkahelyi stressz, amely bizonyítottan összefüggésben van a korai halálozással, az emberek 28%-át érinti.

A stressz egy sokarcú jelenség. Mondhatjuk, hogy talán a legjobb lenne kiiktatni az ember életéből. Stresszmentes élet azonban nincs. Amint lehet, meg kell tanulnunk vele együttélni, kezelni. A stressz hatékony kezelésének egyik alapfeltétele pedig egy jól működő pszichológiai immunrendszer.”

„A gyémánt csak egy darab szén, ami kivételesen jól kezeli a stresszt”

A pszichológiai immunrendszer azokból a személyiségvonásainkból, attitűdjeinkből áll, amelyek segítik a stresszel való hatékony megküzdést. A biológiai immunrendszerünkkel szemben, amely csak utólag tud reagálni az őt érő hatásokra, a pszichológiai immunrendszer preventív, megelőzi, hogy bekövetkezzenek a károsító események, így a stressz egy kezelhető zónába kerül az életünkben.

 

A folyamatos stresszhatások a párkapcsolatainkon is nyomot hagynak. A párkapcsolati stressz fogalmáról bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.

„Ahogyan Hooke is leírta, hogyan reagálnak másképp a szerkezetek a terhelésre, az emberek sem egyformák, mindenki másképp reagál a stresszre.” – mutat rá Oláh Attila. „De abban, hogy sikeresen reagáljunk, a védekező faktoroknak lényeges szerepe van.”

pszichológiai immunrendszer

A pszichológiai immunrendszerünknek nagyon sok olyan komponense van, amely ezt a védekezést biztosítani tudja. Hogy csak néhányat említsünk közülük:

Optimizmus: Nem az a bizonyos „várni a sült galambot” fajta, hanem az a beállítódás, hogy elhisszük, irányítani tudjuk azokat a cselekvéseket, amelyek segítenek a cél elérésében.

Érzelmi intelligencia: Az a képesség, amellyel pontosabban ismerjük fel mások érzelmi állapotának változásait, és megfelelően reagálunk azokra.

Reziliencia: A személyiségünk rugalmas ellenállása a minket érő stresszhatásokkal szemben.

Önbizalom: Az a képesség, amelyben például egy többszörös olimpiai aranyérmes sportoló pszichológiai immunrendszere kifejezetten erős; a meggyőződés, hogy sikeres lesz.

Éntudatosság: A stresszhelyzetek kezelésében nagy szerepe van annak, mennyire figyelünk önmagunkra, és hogyan.

Kísérlet: a te éntudatosságod mennyire működik hatékonyan?

„Hunyja be mindenki a szemét!” – kérte a résztvevőktől Oláh Attila. „Majd azzal a kezével, amelyikkel írni szokott, amilyen gyorsan csak tud, rajzoljon egy nagy K betűt a homlokára. Aztán egy nagy L betűt. Majd egy nagy E betűt.”

Az énünknek két világa van: egy privát, ami elzárt mindenkitől, az érzéseink, gondolataink, melyeket csak mi láthatunk. Énünk társas aspektusa pedig az, amit mindenki láthat, hogy hogyan beszélünk, hogyan cselekszünk. Mindkettőből sokat tanulhatunk, azonban egyszerre mindig csak az egyikre vagyunk képesek figyelmet fordítani.

„Ezzel a kis vizsgálattal azt lehet megállapítani, kinek melyik éntudatossága hatékonyabb. Azoknak, akik úgy rajzolták a betűket, hogy a szemlélő szempontjából legyen olvasható, a társas éntudatosságuk fejlettebb. Őket jobban foglalkoztatja, hogyan hatnak másokra, mások mit gondolnak róluk. Akik fordítva rajzolták, saját maguk szemszögéből olvashatóan, a személyes éntudatosságuk dominánsabb. A legjobb az, ha rugalmasan tudjuk váltogatni a két stratégiát.”

pszichológiai immunrendszer

Miért fontos a pszichológiai immunrendszer vizsgálata?

„A pszichológiai immunrendszer fejlettségének mérésével (ez az úgynevezett immunkompetencia) láthatjuk, hogy az országokban a születéskor várható élettartam, és az immunkompetencia szintje magas korrelációban van.” – tudtuk meg Oláh Attilától.

„Például a nők esetében Oroszországban jelenleg 73 év a várható élettartam, az immunkompetencia szint pedig 181. Ugyanez Norvégiában csaknem tíz évvel több, 82 év, 210-es immunkompetencia szint mellett. Minél fejlettebb tehát a pszichológiai immunrendszer, annál nagyobb esély van a hosszabb életre.”

A pszichológiai és a biológiai immunitás szintén összefüggésben van egymással.

„A rákbetegségek előzményeként gyakran lehet stresszhatást, tartós kimerültséget találni, ami a pszichológiai immunrendszer lemerülésével van kapcsolatban. Azonban míg a daganatos betegeknél a negatív érzelmek szabályozásával vannak problémák, a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő, infarktusra hajlamos emberek az indulatokkal nem tudnak bánni.”

Hogyan fejleszthetjük a pszichológiai immunrendszerünket?

Oláh Attila szerint számos lehetőségünk van. „Minden egyes komponensre vannak különböző elképzelések. Az optimizmus kérdéskörével kapcsolatban például azt kell látnunk: soha nem szabad arra gondolnunk, hogy valami nem sikerül, mert ekkor megoszlik a figyelmünk, és valóban be is következik a kudarc.

Sok esetben segíthet a társas támasz keresése is. Sokan azt gondolják, hogy aki segítségért fordul, az gyenge ember, hogy aki nem tudja önállóan megoldani a gondjait, azzal valami baj van. Pedig evolúciós lehetőségünk, hogy segítsük, támogassuk egymást.

Az összes többi, az attitűdformálás gyakorlás kérdése. Járjanak autogén tréningre, meditáljanak, járjanak olyan helyekre, ahol megtanulják, hogyan kell a saját testükkel bánni, ez nagyon fontos, mivel így megelőzhetőek a pánikhelyzetek. Az emberek olyankor szoktak pánikba esni, amikor eszköztelenek, amikor valami olyan adódik, amire nem számítanak. Ha előre gondolkodunk arról, hogy mi lehet esetleg veszélyes, az még nem jelenti azt, hogy paranoid, veszélyeztett világot képzelünk el magunknak, hanem csak hogy tudatosan, preventíven állunk a dolgokhoz.”

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

 

Fotó forrás: itt, itt, itt és itt

Szólj hozzá!
Herendi Kata

Herendi Kata

Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.
Herendi Kata

Pin It on Pinterest