Mindannyian sikeresek akarunk lenni. Lehetőleg mindig, és talán egyszerre minden területen. A legtöbben úgy gondoljuk, a siker boldoggá tesz minket, hogy ha valamit jól csinálunk, kiválóan teljesítünk, akkor utána jobban is fogjuk érezni magunkat. Shawn Achor bestseller író, boldogságkutató szerint azonban ez nem egészen így van: nem a siker tesz boldoggá, hanem éppen ellenkezőleg, a boldogságtól leszünk sikeresek. Lássuk, hogyan!

Nem bejósolható és leginkább rajtunk múlik, mi az?

Shawn Achor rövid (és szórakoztató) felvezetés után egy TED-videóban azt mondja, a hosszú távú boldogság a külső környezet ismeretében csak kis részben, pusztán 10 %-ban bejósolható. A maradék 90%-ot csak az adott élethelyzetet vagy pillanatot a saját bőrén tapasztaló személy tudná megmondani, de könnyen előfordulhat, hogy még ő sem. Ez a nagyobb rész az a sajátos mód, ahogyan az egyén látja a világot, függetlenül attól, hogy az ténylegesen milyen.

Azt, hogy ez mennyire igaz, az alábbi TED videóban látható Shawn Achor egy, a Harvardról, az egyetemi éveiből hozott példával támasztotta alá. Achor a Harvardra járt, később pedig az ottani hallgatók boldogságát tanulmányozta, manapság pedig már tanárként jár vissza az egykori alma materbe.

A Harvardra járni az smafu

Annak idején nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy egy ilyen neves intézményben tanulhat, az ország legokosabb diákjai között. Egy idő után azonban észrevette, hogy a társai nem így vannak ezzel.

Ők már nem örültek annak, hogy bejutottak egy olyan intézménybe, ahová a jelentkezőknek csak nagyon kis százalékát veszik fel. Már nem dobta fel őket, hogy minden nap egy olyan étkezőben ehetnek, amely teljesen olyan, mint a Roxfort nagyterme. Egyre több és jobb eredmény kellett ahhoz, hogy boldognak érezzék magukat. Hiába számít valaki kiváltságosnak, hiába ehet, tanulhat, élhet kivételes körülmények között, ha folyton arra gondol, hogy csak 10 perce van ebédelni, egyébként pedig hullafáradt és kialvatlan. Vagy hiába kap valaki ötöst a dolgozatára, ha az első gondolata az, hogy a múltkor több pontja volt.

Egy korábbi írásunkban már terítékre került a boldogság nem is olyan egyszerűen megragadható fogalma, illetve elérhetősége. Cikkünket itt olvashatjátok.

Egyre feljebb kerül a léc

Az, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk, sok szempontból hasonlatos a fenti példában említett harvardi hallgatók viselkedéséhez. Ahányszor az agyunk valamit sikeresnek ítél, egyszerűen megváltoztatjuk a játszmát. Feljebb tesszük a lécet, vagyis megváltoztatjuk a siker definícióját.

Az ebben a működésben gyökerező olyan torzítások, mint a „ha sokat dolgozom, sikeres leszek” vagy a „valamiben nagyon jónak kell lennem ahhoz, hogy boldog legyek” mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a boldogságunk egyre távolabb kerül tőlünk. Jó állást kaptál? Akkor most még jobb kell! Felvettek egy kiváló iskolába? Akkor most egy ennél is jobba kell bejutnod! Ha a boldogság mindig a siker feltétele, akkor Shawn szerint sosem érjük el.

Olyan ez, mint egy végtelen csigalépcső. A boldogság mindig a következő lépcsőfokon van, ahová kizárólag egy sikeres lépéssel juthatunk. Minden megtett lépcsőfok utána magasabbra kell lépnünk, mert a boldogság mindig eggyel felettünk van. Ahogy a videóban elhangzik: „áttoltuk a boldogságot a kognitív horizonton”, vagyis már túl van a megismerés határán, pszichésen elérhetetlenné tettük.

Mindezt azért, mert úgy hisszük, ahhoz, hogy boldogok legyünk, előbb sikeresnek kell lennünk.
A probléma ezzel az, hogy az agyunk éppen fordítva működik.

Ha meg tudjuk emelni a pozitivitás-szintünket a jelenben, azaz valami olyan csinálunk, ami örömmel tölt el minket, például kirándulunk, táncolunk, főzünk valami finomat, vagy elmegyünk jógázni, akkor az elménk ún. boldogságelőnyhöz jut. Agyunk a pozitivitás hatására lényegesen jobban teljesít − nagyjából 31%-kal − mint negatív, semleges vagy stresszes helyzetben.

Shawn és csapata azt találta, hogy az üzleti mutatók is javulnak. Az egyén(t):

  • könnyebben szerez jó állást
  • nagyobb a valószínűsége, hogy meg is tartja azt,
  • termelékenyebb,
  • hatékonyabban értékesít,
  • ellenállóbb a stresszel szemben,
  • kevésbé veszélyezteti a kiégés.

Fordítsuk meg a képletet!

A fentiek alapján tehát ahhoz, hogy láthassuk, mire vagyunk képesek valójában, nem kell mást tennünk, mint megfordítani az átlagos sémánkat, miszerint a boldogság kulcsa a siker.

Lássuk az elmélet mögött húzódó biológiát!

Pozitív helyzetekben dopamin szabadul fel a szervezetünkben. Ennek a boldogsághormonnak is nevezett vegyületnek az örömérzet előidézésén/elősegítésén túl van egy másik funkciója is: aktivál minden tanulási központot az agyban, így lehetővé teszi, hogy másképpen alkalmazkodjunk a világhoz, mint ahogy eddig tettük.

Jól hangzik! Hogyan csináljam?

Shawn Achor és csapata összegyűjtött néhány módszert, amelyek segítségével egyre pozitívabbá tréningezhetjük agyunkat, lehetővé téve, hogy az optimistán és sikeresebben dolgozzon. Szerintük nagyjából 21 nap alatt, naponta mindössze két perc gyakorlással átprogramozhatjuk az elménket. Az alábbi többször, eredményesen kipróbált gyakorlatokat ajánlják:

  • 21×3 hála: 21 egymást követő napon mindig három új dolgot kell leírnunk, amiért hálásak vagyunk. Az időszak végére az agyunk ráhangolódik arra a mintára, hogy ne a negatív dolgokkal kezdje, hanem előbb a pozitív dolgokat vegye figyelembe.
Mi is kipróbáltuk! Hálát adtunk minden nap valamiért. Tapasztalatainkat a hála pozitív hatásairól itt olvashatjátok.
  • Naplózás: valamilyen pozitív élmény leírása, amelyet az elmúlt 24 órában éltünk át, segít abban, hogy agyunk újra átélje azt.
  • Testedzés: megtanítja az elmének, hogy az aktív viselkedés fontos szerepet tölt be a boldogságunkban.
  • Meditáció: segít abban, hogy elménk áttörje a kulturálisan jellemző hiperaktivitásunkat, vagyis, hogy egyszerre legalább száz feladatot próbálunk elvégezni. Lehetővé teszi, hogy egy dologra tudjunk fókuszálni.
  • Véletlenszerű jó cselekedetek: ilyenkor az a feladat, hogy a postaládánk megnyitásakor minden nap írjunk egy pozitív emailt. Dicsérjünk meg valakit, vagy mondjunk köszönetet valakinek a társas támogatói hálózatunkból.

Ezen tevékenységek során, akárcsak a testedzésnél, tréningezzük az agyunkat a boldogság és a siker formulájának megfordítására. Ezáltal nemcsak a pozitivitás hullámait tudjuk létrehozni, hanem igazi áttörést érhetünk el, ahogy Shawn Achor mondja, nem csupán a saját életünkben, hanem a pozitív pszichológia területén is.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Fotó: itt és itt

 

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest