Egy korábbi, a tánc jótékony hatásait ismertető cikkünkkel elindítottunk egy sorozatot, azzal a szándékkal, hogy megmutassunk nektek néhány olyan mozgásformát, amelyek testnek és léleknek egyaránt jól esnek és jót tesznek. Ha nem vonz a ritmus és a koreográfiák, hanem inkább valami, kevésbé pörgős, az elmét, és a testet is átmozgató mozgásformát keresel, a jóga ideális választás lehet. Egy dologra biztosan számíthatsz, ha belevágsz. Ez pedig a változás.

joga2

Jóga 1.1.

A jóga egy több mint 5000 évre visszatekintő, valószínűleg az Indus Völgyéből eredő technika, amely nemcsak az izmok aktivitásán, de egy befelé forduló, fókuszált figyelmi állapoton is alapul. Alapelvei között szerepel, hogy az emberre, az emberi testre, mint holisztikus entitásra tekint. Ez a szemlélet érvényesül a betegségekről alkotott felfogásában is: bármely komponenst is érintsék a tünetek a test-elme- lélek triászából, az az egész rendszerre kihat, és ezt a kezelés során is figyelembe kell venni.

A jógát manapság, mint kiegészítő-és alternatív gyógymódot (complementary and alternative medicine) alkalmazzák. A jelenlegi kutatási adatok is alátámasztják, hogy a gyakorlatok során előidézett fiziológiás változások révén több betegség kezelésében, és a tünetek enyhítésében is szerepet játszhat.

Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben könyvtárnyi szakirodalom foglalkozott a jóga terápiás hatásaival. Az 1990 és 2009 között publikált kutatások eredményeit egy összefoglaló tanulmány keretében Cathrine Woodyard, a The University of Mississippi kutatója dolgozta fel. Ahogy azt a szerző is leszögezi, a jóga terápiás jellegű alkalmazásáról akkor beszélünk, ha az különböző egészségügyi problémák kezelése érdekében, vagy azok megelőzése céljából történik, legyen szó mozgásszervi, szervi, vagy érzelmi, lelki problémákról.

joga

Mozgásszervi felüdülés

A jóga nemcsak a hajlékonyság, a helyes tartás, vagy az egyensúlyérzék javítását támogatja, de az izomtónus, a porckorongok, a csigolyák, a csontrendszer és az ízületek karbantartásában is hatékony.

Egy átlagos jógaóra során az ízületek csaknem teljes mozgástartományukat „bejárják”, javítják ezen területek oxigén-és vérellátását, és fontos szerepük lehet különböző ízületi problémák megelőzésében.

Ráadásul, a jóga vér-és oxigénellátást fokozó hatása nemcsak a mozgásszervi rendszerben érzékelhető, hanem a szervezet egészében. Egyrészt hatással van a vörösvérsejtek számára és a hemoglobinszint növelésében is szerepet játszik, melynek köszönhetően a vér útján minden testi sejthez több oxigén jut el, ami elősegíti a sejtek optimális működését. Ráadásul egyes jóga-pozíciók segítenek „kipumpálni” a vénás, „elhasznált” vért a szervekből, amelyek helyére friss, oxigéndús vér áramlik.

Csökken a vérnyomás és a koleszterinszint

A kutatási eredmények alapján feltételezhető, hogy a jóga a vérrögképződés lassításán, gátlásán keresztül szerepet játszhat a stroke kialakulásának megelőzésében. Ezen túl pedig – a paraszimpatikus aktiváció révén – csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, így gátolva az érfalak elmeszesedését, ami a szívroham megelőzésének egyik alappillére.  Ráadásul, mivel a jóga csökkenti a kortizol-és adrenalinszintet is, kevesebb cukor szabadul fel a szervezet „raktáraiból”, a vércukorszintet is pozitívan befolyásolja, ami pedig a cukorbetegségben szenvedőknek lehet jó hír.

joga4

Negatív gondolathurkok – szevasztok

Mindennek ellenére, manapság (legalábbis, ami a nyugati kultúrába átszivárgott formáját illeti) a jóga talán legtöbbször hangsúlyozott előnyei közé tartozik, hogy hozzájárul a depresszív állapotok, a szorongás és a stressz-szint csökkentéséhez. Ez – többek között – köszönhető annak, hogy különböző technikákkal (pl. légzőgyakorlatokkal) a jelenre irányítja a figyelmet, így segít megszabadulni a negatív gondolathurkoktól.

Erre szükség is van, hiszen a magas stressz-szint a mai, rohanó életmód velejárója. Reggeltől estig ingerek hada rohamozza meg szervezetünket, ami állandó készenléthez, feszültséghez vezet. Egyes jógapózok, gyakorlatok és a meditáció segítenek ellensúlyozni ezt a mentális túlterheltséget.

A figyelem befelé irányításával a gyakorlatok „lecsendesítik” a túlterhelt idegrendszerünket. Nyugodt elmével elaludni is könnyebb, az alvás is pihentetőbb, és mindezek eredményeként kipihenten ébredünk, nap közben összeszedettebbek, koncentráltabban vagyunk. Jó hír, hogy ehhez még megszakadni sem kell: napi 20 perc Hatha jóga segíthet a koncentráció és a munkamemória fokozásában is.

A kutatási eredmények továbbá arra is utalnak, hogy a rendszeres jóga ideiglenesen blokkolja a stresszválasz létrejöttében nagy szerepet játszó hipotalamusz hátulsó (posterior) területeit, aminek hatására a szimpatikus idegrendszer aktivitása csökken, és a paraszimpatikus idegrendszer is „szóhoz juthat”. A jóga hatása, így nemcsak az, hogy gátat szab a stresszhormon termelésének, de segít csökkenteni a szívritmust, a vérnyomást és javítja a szervek és az emésztőrendszer vérellátását is.

jóga hatása

Szorongás helyett boldogsághormonok

A jóga a stressz csökkentése mellett, további jótékony, a hangulatunkat pozitív irányba mozdító hatásokkal is kecsegtet. A rendszeres gyakorlás úgy tűnik, gátolja azon agyterületek működését, amelyek valószínűleg szerepet játszanak a félelmi-és agresszív reakciók kialakulásában, ugyanakkor aktiválja azon előagyi területeket, amelyeket a kutatók a jutalmazással azonosítanak.

Ez azzal kiegészülve, hogy a jóga hozzájárul a gyakran csak „boldogsághormonként” emlegetett szerotonin termelődéséhez, megmagyarázza a jóga által előidézett pozitív érzelmi állapot kialakulását, ami akár depresszív állapotok és a hangulatzavarok tüneteit is enyhítheti.

A folyamat pontos hatásmechanizmusa még további kutatások tárgyát kell, hogy képezze, mindenesetre – ha a jövőben jobban megvizsgálják a témát – a jóga alternatíva a lehet azoknak, akik szeretnék elkerülni az erős gyógyszerek, antidepresszánsok szedését, vagy csökkenteni kívánják gyógyszeradagjukat.

Mentálisan is megerősít

Nem vitás tehát, hogy a jóga, egészségünk, fizikai állapotunk szempontjából egy nagyon hatékony mozgásforma, de emellett, a mentális, vagy pszichés állapotunkat erősítő hatásairól sem szabad megfeledkezni. A teljesség igénye nélkül, mi az alábbiakat emelnénk ki, azaz – a tudomány jelenlegi állása és tapasztalatink szerint, az ezekre változásokra jó eséllyel számíthatsz, ha rendszeresen jógázol:

  • javul a közérzet
  • könnyebb lesz a jelen pillanatra koncentrálni
  • elkerülnek a negatív gondolatok
  • növekszik az önbizalmad és az akaraterőd
  • könnyebb lesz megszabadulni a káros szenvedélyektől, függőségektől
  • nagyobb eséllyel sikerül leküzdeni az evészavarokat

Persze, mint minden összefoglaló tanulmány esetében, fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb eredmény különböző kutatásokból származik, amelyek kísérleti elrendezése, elemszáma, a vizsgált populáció (pl. egészségesek, idősek, nők) mind-mint eltérő, így nehéz egyértelmű következtetéseket levonni. Mindazonáltal reméljük, ezek az összecsengő eredmények felkeltették a kíváncsiságodat annyira, hogy saját magad akarj meggyőződni róla, hogy vajon tényleg ilyen hatékony-e a jóga.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via IJOY; yogajournal.com; American YOGA Association; The Hindu

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest