A terrorizmus, mint téma 2001. szeptember 11. óta folyamatosa jelen van a köztudatban. Az elmúlt évek sajnálatos eseményei pedig Európát sem kímélték meg a merényletektől. Egyre több az információ és ezzel együtt egyre nagyobb a zavar és a bizonytalanság. Számunkra, laikusok számára pedig átláthatatlan, hogy milyen okok, okozatok, illetve milyen motivációk, érdekek és pszichés mozgatórugók állnak a terrorizmus háttérben. Erről beszélgettünk Végh József, klinikai szakpszichológussal, kriminálpszichológussal. Az interjú első részét itt olvashatjátok.

Az első kérdésem a fentiek fényében, hogy mi is az a terrorizmus, milyen mechanizmusok működtetik?

A terror fogalmának hivatalos megítélése változó, az ENSZ meghatározása szerint személyek, vagy csoportok fegyveres erőszakot alkalmazó tevékenysége, politikai, ideológiai jelszavakkal az állami, társadalmi rend szilárdságának a megingatására. Fontos pillére a félelemkeltés. Napjainkban a lokális terrorizmus helyett globális terrorizmusról beszélhetünk, melynek célja a hatalmi egyensúlytalanság fenntartása által fellépni a globalizációs érdekekkel szemben, ezáltal pedig megszerezni és megtartani a kontrollt.

terrorizmus1

A cél a nyomásgyakorlás a politikai hatalomra, a média által a közvéleményre, és ezáltal az adott érdekcsoport számára kedvező társadalmi változásokat generálni. Mivel a terrorszervezeteket fenn kell tartani, így a terrorizmus összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel, ami napjainkban többek között a menekültválság által egyre nagyobb káoszt teremt, így befolyásuk és a kinyert anyagi juttatások is növekednek.

Az utóbbi hónapokban történt merényletek elkövetői gyakran olyan emberek voltak, akik közvetlenül nem kapcsolódtak egyik terrorszervezethez sem. Ezek fényében a terrorcselekmények nem tekinthetők inkább elkeseredett, pszichésen zavart emberek által elkövetett bűncselekményeknek?

De igen, sőt bárki követte is el ezeket az eseményeket, ezek bűncselekmények, gyilkosságok.

Ha ezeket a pszichésen beteg embereket csak gyilkosoknak, elembetegeknek nevezné a közvélemény és a hatalom, az befolyásolná e tettek megítélését is. Azáltal, hogy terrorcselekményként definiálja e tetteket a hatalom és a média, presztízst ad ezeknek a cselekedeteknek.

Ezáltal, az elkövetők meggyőződése szerint a gyilkolás „megtisztító hadműveletté” válik, és a legrosszabb túlvilági élet helyett az üdvözülést biztosítja számukra. Megszabadít a bűntől és eltörli a múltbéli vétkeket, visszaállítja a merénylő és a családja tekintélyét.

Akkor miért nem nevezzük egyszerűen gyilkosságnak ezeket a merényleteket?

A politikai hatalomnak is érdekében áll, hogy minél veszélyesebbnek tüntesse fel a merényleteket, ugyanis a politika ezeket az erőket ügyesen fel tudja használni hatalmi pozíciójának megerősítéséhez. A médiának pedig hír kell, és minél élesebb, minél nagyobb megdöbbentést kelt az információ, annál eladhatóbb. E kettő tényező együttesen tehet arról, hogy terroristáknak nevezzük a gyilkosokat.

A félelem kultúrájára épít a hatalom és a terrorizmus. A félelem egy alapdrive, melynek öröklött és tanult elemei is vannak. Félelmeink többségében tanultak, és ezzel manipulál a hatalom is.

A félelem gerjesztése közepette ugyanis, aki a béke és biztonság megteremtőjeként tud fellépni, az megszerezheti és megtarthatja a hatalmat.

041115-N-4757S-147 Arabian Sea (Nov. 15, 2004) - Aviation Electrician's Mate Airman John Broughton signals to an HH-60H Seahawk helicopter assigned to the "Dusty Dogs" of Helicopter Anti-Submarine Squadron Seven (HS-7), as it takes-off from the flight deck aboard the Nimitz-class aircraft carrier USS Harry S. Truman (CVN 75). Truman and embarked Carrier Air Wing Three (CVW-3) are currently on a scheduled deployment in support of the Global War on Terrorism. U.S. Navy photo by Photographer's Mate 3rd Class Craig R. Spiering (RELEASED)

Melyek a legveszélyeztetettebb csoportok, kik érhetők el legegyszerűbben a terrorszervezetek számára, és miért?

A terrorizmus szempontjából leginkább veszélyeztetett csoport a bevándorlók csoportja, illetve az Európában kisebbségben élő, eltérő kulturális, vallási nézetekkel rendelkező másod és harmadgenerációs nemzedékek. Ennek hátterében pedig több, összetett tényező áll: az egyik ilyen a kisebbségi létforma. Ez alatt azt értem, hogy az Európába áramló menekültek kisebbségben éltek az országukban, ezért menekülnek, de a kontinensre érve is kisebbségben találják magukat, és ahogy az interjú első részében is felmerült, ezek az emberek mindent elveszítettek, Európába érve a reményeikben is megfosztottá váltak, hatalmas a kilátástalanság.

Mi a másik tényező?

Az úgynevezett kisebbségi paranoiás kórkép: a néhány éve, évtizede érkező elsőgenerációs bevándorlók tudták, és tisztában voltak azzal, hogy kisebbségben élnek Európán belül és elfogadták a kisebbségi lét hátrányait. Azonban az elsőgenerációs bevándorlók gyerekei, unokái esetében a „nekem többet kell teljesítenem, hogy ugyanolyan jogaim legyenek” meggyőződése hiányzik, ennek ellenére kevesebbnek érzik magukat, gyakran akkor is, ha ezt a környezet semmilyen formában sem közvetíti feléjük. Ez egy ördögi kör, mindegy hová mennek, vagy hol élnek, ez az érzés jelen van és munkál bennük.

Végh József az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában.

A kulturális és vallási háttér mennyiben játszik szerepet ilyen esetekben?

A kulturális, vallási háttér és neveltetés is fontos tényező, hiszen más az élethez és halálhoz való viszonyuk.

Míg mi az élthez kapunk értelmezési keretet, addig ezek az emberek a halálhoz. Ha valaki közülük a „dicső halálra” kap lehetőséget, és ezzel együtt figyelmet, sok esetben családi támogatást is, az az ember vállalja a „küldetését”, hiszen az egész világ előtt demonstrálhatja hitét.

Mindemellett az emberi életnek az ő szemükben más az értéke. Számunkra szinte elképzelhetetlen az, hogy valaki „eladja az életét” és vállalja a merénylet végrehajtását azért, hogy a családja pénzhez és élelemhez jusson. Azonban a terrorszervezetek megtalálják ezeket a kilátástalan körülmények között élő embereket, és felhasználják őket céljaik eléréséhez, Európában is.

Mit várhatunk, mire számíthatunk tehát?

A terrorizmus nem új keletű dolog, mindig is volt, és számíthatunk arra, hogy ez a jövőben sem lesz másként, hiszen ahogy Carl Rogers mondja: az ellenállás az ellentartásból nyeri az értelmét. Amíg van ellentartás, addig ellenállás is lesz.

Fotó: itt és itt

Szólj hozzá!

Porpáczi Júlia

Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest