A Trónok harca, amelyet George R. R. Martin: A tűz és jég dala című regénysorozata alapján készítettek eddig összesen 184 díjjal és 305 jelöléssel büszkélkedhet. A sorozat hétről hétre képes több millió nézőt a televízió és az internet elé ültetni. Sokak szerint az egész nem több mint szex és erőszakos, véres jelenetek végtelenül lassan csordogáló folyama. Akkor mégis miért szeretik annyian?  Vajon mi lehet az HBO fantasy sorozatának hat éve tartó, töretlen népszerűségének titka, és milyen mentális problémákkal küszködnek a szereplők? Vigyázat, spoilerek felbukkanhatnak!

Got-season6

A Trónok harca pszichológiája

A Westeros és Essos kontinensein szövődő történetvezetés legtöbbször igencsak lassú, és végtelenül összetett. Ez folyamatos koncentrációra és gondolkodásra ösztönöz, továbbá sok erőfeszítést, figyelmet igényel a jelenetek összekapcsolása.

A sorozat azzal, hogy gyakran a legszerethetőbb karaktereket áldozza fel (Robb Stark, Hodor), miközben a rosszak még egy újabb részt megélnek, és még egyet (Kisujj) hatalmas frusztrációt okoz. Várjuk, hogy a bűnösök megbűnhődjenek, de egyre csak gyűlik a feszültség a halmozódó erőszak és rémtettek nyomán a nézői szívekben.

A széria további különlegessége, hogy kiemelten kezeli a női karaktereket. A női szereplők férfiasan bátrak és erősek, de egyszerre megmaradnak nőknek, anyának, szeretőknek is.  Nemcsak, hogy elboldogulnak a férfiak világában, hanem képesek felemelkedni, legyőzni a nehézségeket.

 Tele van pszichológiai esetekkel

A Trónok harca a három fő alapanyag – szex, erőszak és hatalmi játszmák – mellett sok mentális egészségi problémát is megjelenít. A legtöbb karakternél lehetne valamilyen zavart diagnosztizálni, és a Psychology Today korábbi cikkében egy klinikai szakpszichológus ezt meg is tette.

A karaktert, akit mindenki szívből gyűlölt, Joffrey Baratheont (Jack Gleeson) az író a szadista római császárról, Caliguláról mintázta, halálakor minden néző megkönnyebbült.

Joffrey kegyetlensége a körülötte élőkkel szemben, a szörnyű tettekre való hajlandósága saját szórakoztatására vagy céljai elérésére, illetve a bűntudat teljes és tökéletes hiánya kétségkívül antiszociális személyiségzavarra utal.

A diagnosztikai kritériumok között szerepel még a hosszú távú csalás és mások biztonságának semmibevétele. Joffrey-t a valóságban – tekintettel arra, hogy még kiskorú – valószínűleg magatartászavarral diagnosztizálták volna, amely intő jele lehet később, felnőttkorban jelentkező pszichés problémáknak.

Az empátia és a megbánás hiányával gyakorta társuló, antiszociális viselkedésről ebben a cikkünkben bővebben olvashatsz.

tronok_harca_2016_got_hetvege

Súlyos következmények

Sandor Clegane (Rory McCann), a „Véreb” Westeros egyik legvadabb harcosa. Saját bátyja, miközben egy játékon veszekedtek, az öccse arcát a tűzbe nyomta. A Véreb fél arca megolvadt, de a pszichológiai következmények súlyosabbak voltak. A gyerekkori trauma és a folyamatos elhanyagoltság következtében poszt traumatikus stressz szindróma (PTSD) tüneteit mutatja, különösen tűz közelében. A PTSD sokszor jár együtt függőségekkel. Clegane, hogy megküzdjön a bevillanó emlékekkel, érzelmekkel és egyéb tünetekkel gyakran iszik. A viselkedése alapján az alkohol használatának zavara is megállapítható nála, amely klinikailag jelentős leromláshoz és distresszhez vezet.

Ugyan a traumák és tragédiák mindennaposak a sorozatban, nem minden karakter szorul pszichológiai ellátásra. Sokak kedvence, Daenerys Targaryen (Emilia Clarke), bár szintén nehéz körülmények között nőtt fel, egy kegyetlen és erőszakos testvér mellett, a szemünk előtt változott át kiegyensúlyozott, igazságos uralkodónővé. Daeny titka, hogy az elé gördülő akadályokat mindig képes kihívásként értelmezni, bármit vagy bárkit is sodor az útjába az élet, nem hátrál meg, a tragédiákból is építkezni tud.

„A Fény Ura az ellenség megégetését kéri, a Vízbefúlt Isten a vízbefojtásukat. Miért ilyen megveszekedett az összes isten? Hol marad a csecsek és a bor istene?”

 Ahogy arra a fenti idézet is utal, a 6. évad egyik kulcspontja a vallás. A Trónok harca ideje nagyjából a középkornak feleltethető meg, a miszticizmus és varázslat sem ritka jelenség.

Vallások is kialakulnak ebben a fiktív univerzumban, mivel az emberi elme természete szerint mindig valamilyen struktúrát, mintázatot keres, csak abban tud gondolkozni.

Popper szerint a vallás nem más, mint egy abszolutizált struktúra, amelyet valaki az egyedüli helyes gondolkodásnak vél, és minden másfajta gondolkodást hamisnak bélyegez. Az emberek hisznek az igazságos világban, és kontrollra törekszenek mások és az események fölött. Ezeket az igényeket is kiszolgálhatják bizonyos hitek és bár nem teljes a béke, Westeros és Essos területén több vallás is megfér egymás mellett.

A Trónok harca, mint a fentiekből is látszik egy végtelenül összetett alkotás. Rengeteg apró részlet, pszichológiai vonatkozás, színészi játék és persze a könyvek írójának, George R. R. Martinnak a fantáziája teszi az egyik legnépszerűbb televíziós sorozattá. A 6. évad véget ért, így ismét közel egy évet kell várnunk, hogy viszontlássuk kedvenc karaktereinket, akik továbbra is a Vastrónért küzdenek. Addig is készüljetek, hiszen a Stark család nem viccelt a téllel, Winter is finally here!

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.
Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest