Ha nem értesz szót vele, találd meg a közös hangot! – így segíti a kamaszokat az érzelemszabályozásban a zene ereje

Zenébe feledkezett, fülhallgatóikba tekeredett tinédzserekkel viszonylag gyakran találkozhatunk a mindennapok során. Miközben vannak, akik fejcsóválva  reagálnak a jelenségre, addig egyes kutatók komoly potenciált látnak a kamaszok zenehallgatási szokásaiban A Tuned In („Ráhangolva”) program kutatási eredményekre alapozva új dimenziókat nyitott meg a hullámzó érzelmeikkel birkózó kamaszok és a velük olykor nehézkesen szót értő szülők és pedagógusok számára.

Érzelemszabályozás: a siker kulcsa?

Megérteni egy kamaszt szülőként nem kis kihívás – ugyanakkor a másik oldalon lenni sem könnyű. A pubertáskor kezdete rengeteg fizikai és társas változással ront be az ajtón, és szorosan nyomukban jár az érzelmek kavalkádja is. Utóbbi kezelése pedig különösen nehéz feladat, hiszen ebben az időszakban lelassul az érzelmi fejlődés, miközben a felnövekvő fiatalokat számtalan intenzív, ismeretlen érzelem bombázza, amelyeket sem megnevezni, sem pedig megérteni, s így kezelni sem mindig képesek.

Márpedig, a korábbi kutatási adatok – ahogy azt a Tuned In program eredményességéről a Frontiers in Psychology című szaklapban publikált cikk is bemutatja – arra utalnak, hogy

az érzelmeiket hatékonyabban szabályozó fiataloknak nemcsak a társas kompetenciájuk kimagasló, de emellett baráti kapcsolataik minősége is jobb, sőt, jellemzőbb rájuk a proszociális viselkedés (például önkénteskedés) is.

Az érzelemszabályozás kudarca pedig fontos rizikófaktor a serdülőkori mentális zavarok kialakulását tekintve. Így talán érthető, miért is gondolták olyan fontosnak a kutatók egy rövid, a kamaszokat is lekötni, bevonni képes, érzelemszabályozási készségeket fejlesztő program kialakítását. És hogy milyen „fegyverrel” indultak harcba?

A zene erejével

Egy 2015-ös tanulmány szerint egy átlagos kamasz heti 18 órát tölt zenehallgatással. Persze attól, hogy valamit a tinédzserek kedvelnek, még nem válik csodaszerré. Ugyanakkor, ahogy arról már egy korábbi cikkünkben is írtunk,

az a jóleső libabőr, amely egy gyönyörű dal meghallgatásakor végigfut a karunkon, annak köszönhető, hogy a hangok feldolgozásáért felelős hallókéreg az emberek nagy részénél rendkívül szoros összeköttetésben áll az érzelmek monitorozásáért felelős agyterületekkel.

Ráadásul a Tuned In programot bemutató, fent említett cikkben megannyi zenepszichológiai referenciával találkozhatunk, amelyek a zenehallgatás érzelmi és fiziológiai (pl. szívfrekvenciára gyakorolt) változásokat előidéző hatásait taglalják. Így már ígéretesebbnek tűnhet egy zenére alapuló érzelemszabályozási készségfejlesztő program ötlete is.

De mit is takar pontosan a Tuned In program?

A programot a University of Queensland Pszichológia Intézetének kutatója, Dr. Genevieve Dingle tesztelte, méghozzá két mintán: egy 41 fős csoporton, melynek tagjai tanulási és társas problémák miatt kiestek az oktatási rendszerből és egy kísérleti tanulási programban vettek részt a kísérlet ideje alatt, illetve egy 216 fős, átlagos, 12 és 15 év közötti lányokból álló iskoláscsoporton.

Az első csoport számára a program 8 alkalomból állt, míg a második csoport tömbösítve, két félnapos foglalkozás során kapcsolódott be a programba, melynek kezdetén először is megismerkedhettek az érzelmek rendszerezésének egyfajta módjával, nevezetesen Russel 1980-as érzelemelméletével. Erre azért volt szükség, hogy segítsék az érzelmek könnyebb megnevezését, felismerését.

E szerint az elmélet szerint az érzelmek két tengelyen jellemezhetőek: a valencia (kellemes-kellemetlen) illetve az aktivitási szint (izgatott-nyugodt) tengelyen, így az összes érzelem elhelyezhető egy, a két tengely által határolt körben (ábra itt). Így például a valencia tengelyen kellemesként, míg az aktivitási szint dimenziójában pedig alacsonynak értékelt érzelem a nyugalomnak felel meg, a feszültség pedig például magas aktivitási szinttel és negatív, kellemetlen valencia-értékkel magyarázható.

Személyre szabott zene – közös feldolgozás

A modell megértését követően pedig a gyerekek minden alkalomra a világ legszuperebb házi feladatát kapták: a zenehallgatást. Pontosabban találniuk kellett egy számot a soron következő alkalomra, amely bizonyos megadott érzelmeket vált ki belőlük, hogy aztán ezekből többet együtt is meghallgassanak. Azonban nem csupán passzív zenehallgatásról volt szó:

a résztvevőknek egyrészt le kellett rajzolniuk, milyen képeket idéz elő bennük ez a zene, illetve egy emberalakon meg kellett jelölniük, hogy hol érzékeltek fiziológiai változást a szám hallgatása közben

(pl. szívverés felgyorsulása, libabőr, stb.) Sőt, még egyfajta dalszöveg-analízis is követte a zenehallgatást, amely során meg kellett jelölniük a szövegben, hogy mely sorok, részletek érintették meg őket a legmélyebben, s ezeket az élményeket közösen is átbeszélték.

Az együtt zenélés öröméről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Jól hangzik… de hatékony is?

Az előtte-utána kérdőívek segítségével a kutatók valamelyest körvonalazni tudták, hogy mely pontokon volt hatékony a program.

Az egyik legfontosabb eredmény talán, hogy a 41 fős, „veszélyeztetett” csoportnál csökkent érzelemkifejezés elnyomásának hajlama, ami rendkívül fontos, mert az érzelmek elnyomása központi szerepet játszik a kapcsolati problémák megjelenésében, illetve a pszichopatológiák kialakulásában is.

Ezen felül a fiatalok magabiztosabbá váltak érzelemszabályozási és érzelem-felismerési készségeikben is. A 216 fős iskoláscsoportnál pedig jelentős mértékben csökkent a szorongásszint, és, akárcsak az első csoport esetében – szinte minden résztvevő úgy gondolta, hogy a program élvezetes, és a jövőben is szeretnék alkalmazni az ott elsajátítottakat az érzelmeik szabályozásában. Az pedig külön jó hír, hogy a program még csak költségesnek sem mondható, hiszen a 216 fős csoportban is működött, tehát nem kell feltétlenül kis létszámú foglalkozásokban gondolkodni – dacára annak, hogy a felnövekvő generációk érzelmi nevelése minden pénzt megér. Ennek ékes példája Dánia, ahol az empátiára nevelés például a nemzeti alaptanterv része, s amely országot a világ legboldogabbjának kiáltották ki.

Forrás: Neurosciencenews; qz.com; 444.hu

Fotók: itt