Ülj le, csukd be a szemed és meditálj – tanítsd meg az agyad odafigyelni, jelen lenni és ellazulni!

Szerző: | 2016. 08. 24. | Test&Lélek | Olvasási idő: 7 perc

A tudomány már rég meghaladta a folyamatosan pusztuló agysejtek mítoszát. Az agyunk a meditáció segítségével „újraprogramozható”, így a régi berögződések újraírhatók – állítja Márky Ádám, a Mindful Leadership ügyvezetője. Ha folyamatosan stresszelünk, negatívan gondolkodunk, akkor agyunk ezt tanulja meg, egyre jobban fogunk stresszelni és negatívan gondolkodni. Hogy mit lehet ez ellen tenni? Meditálni, meditálni, meditálni. Hogy miért? Mert meditáció közben és napi 10 perc gyakorlással rengeteg mindent tanulhatunk: megtanulhatjuk például, hogyan tudunk jelen lenni, odafigyelni, kikapcsolni, ellazulni, pozitívan gondolkodni.

Ha napi nyolc órát hegedülsz, az agyadnak az a része, mely felelős azért, hogy segítse a hegedűjátékodat, nagyobb lesz. Ha rendszeresen használsz egy vagy több idegen nyelvet, festesz, vagy éppen táncolni tanulsz, az agyad e tevékenységekért felelős része növekedni fog. Azonban rossz hír, hogy ha egész nap stresszes gondolataid vannak az agyadnak az a része, ami ezekért a gondolatokért felelős szintén nagyobb lesz, míg más része (ennek rovására) gyengülni fog – magyarázza Jo Marchant, genetikus, mikrobiológus a minful.org hasábjain.

Az agyunk tehát visszatükrözi azt, amilyen módon az életünk során gondolkodtunk, viselkedtünk. Vagyis gondolataink, hozzáállásunk és cselekedeteink jelentős szerepet  játszanak agyunk szerkezetének alakulásában.

Hogyan változtatja meg a stressz az agy szerkezetét? Az amygdala, vagyis az agy azon része, amely segít feldolgozni a fenyegető helyzeteket, nagyobbnak tűnik azoknál az embereknél, akik krónikus stresszt éltek át.

A kutatók azt is felismerték, hogy ezzel szemben az agynak az a területe, mely szerepet játszik a racionális gondolkodásban és a tervezésben – azaz a hippocampus és a prefrontális kéreg – kisebbnek látszik a tartós stresszt átélt személyeknél.

agylenyomat4

Magyarázat és megoldás

Az agyunkat tehát folyamatosan „programozzuk”– erősíti meg Márky Ádám a Center of Mindful Leadership ügyvezetője: Az agyunk mindig tanul valamit, folyamatosan alkalmazkodik ahhoz, ami éppen körül vesz minket. Az elmúlt évekig az volt az általánosan elfogadott tudományos vélemény az agyról, hogy megszületünk bizonyos mennyiségű neuronnal (100 milliárd) és onnantól kezdve ezek csak pusztulnak… Azonban a modern technológiának köszönhetően mára kiderült, hogy ez csupán „neuromitológia”, ugyanis az emberi agyban folyamatosan képződnek vadiúj idegsejtek is. Szóval nagyon fontos tudatosítani, hogy mindig tanítunk valamit az agyunknak és nagyon nem mindegy, hogy mit.

Ha folyamatosan stresszelünk, negatívan gondolkodunk, akkor agyunk ezt tanulja meg és egyre jobb lesz benne, tehát egyre többet fogunk stresszelni és gondolkodásunk egyre negatívabb lesz. Ha azonban elkezdünk meditálni, akkor azt tanítjuk az agyunknak, hogyan tudunk jelen lenni, odafigyelni, kikapcsolni, ellazulni, pozitívan gondolkodni. Az agyunk a meditáció segítségével „újraprogramozható”, így a régi berögződések újraírhatók.

Milyen a meditálók agya?

Pontosan ellentéte a krónikus stresszt átélt személyek agyi struktúrájának, ami a hétköznapokban, többek között, a döntéshozásban, a személyközi kapcsolatokban, az érzelmek megélésében érhető tetten.

Nagyobb döntéshozatali kapacitást mértek a rendszeresen meditáló személyeknél, továbbá a veszéllyel való szembesülés során  esetükben kevésbé heves reakció jellemző, mint a nem meditáló személyeknél.

Jo Marchant úgy látja, hogy: a meditációban valószínűleg semmi különös nincsen, talán csak az, hogy csökkenti a stresszt és idővel megváltoztatja a gondolkodási mintákat, ami az agy struktúrájában is visszatükröződik.

med2

Meditáció a gyakorlatban

Két fontos alapszabály van – hangsúlyozza Márky Ádám:

  1. Gyakorold a passzív, megengedő figyelmet

Két fajta figyelem létezik. Az egyik az aktív vagy elváró figyelem. Ezt mindenki nagyon jól tudja használni, ugyanis óvodás korunk óta ezt tanuljuk. Ennek lényege, hogy azért figyelek oda valamire, mert célom van vele. Tehát mondjuk, arra koncentrálok, amit olvasok, mert meg akarom jegyezni, tanulni.  Ez abban különbözik a figyelem másik típusától, a passzív vagy más néven befogadó figyelemtől, hogy ez utóbbinál, úgy figyelek oda valamire, hogy nincs vele célom, azaz nem akarok elérni vele semmit. Tehát ez egy megfigyelő, elfogadó, megengedő figyelem. Nincs célom vele csak figyelek: az érzéseimre és az érzeteimre a gondolataimra, nem akarom őket megváltoztatni, nem akarom őket elemezni, nem akarok belőlük következtetéseket levonni, csak megfigyelem őket. Megengedően, elfogadóan.

  1. Kapd rajta magad, ha elkalandoztál
Rajta kell kapni magunkat; egyrészt ha elkalandoznak a gondolataink, másrészt ha elkezdünk aktívan figyelni. Ilyenkor nem kell semmi mást tenni, mint detektálni, elfogadni és elengedni ezeket a gondolatokat.

Egy idő után, egyrészt képesek leszünk sokkal tovább és koncentráltabban odafigyelni egy valamire, másrészt nem csak meditáció közben, hanem a mindennapok során is észre fogjuk venni, ha elkalandozunk (pl. ha valami olyasmin szorongunk, stresszelünk, amin teljesen fölösleges, mert nincs rá befolyásunk).

Meditációval a kiegyensúlyozottabb életért

A stressz kétségkívül mindennapjaink része. Azonban a régi berögződéseket 1-2 napos téningekkel nem lehet megváltoztatni – mondja Márky Ádám, aki hozzátette: fontos lenne eloszlatni azt a rengeteg előítéletet, ami az emberek fejében a meditáció szóval összekapcsolódott. Ez nem más, mint egyfajta figyelemgyakorlat, ami neurobiológiailag alátámasztott előnyökkel jár. A meditáció a nyugati orvostudományban már rég – a bizonyítékon alapuló orvoslás kritériuminak megfelelve – része a gyógyításnak.

Ma már a globális vállalatok szervezeti kultúrájának is meghatározó eleme, hiszen növeli többek közt a hatékonyságot, az elköteleződést, illetve a döntések és a szervezeti kommunikáció minőségét is.  Számos tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy van értelme napi 10 percig csendben ülni egy helyen. Hazánkban e szemlélet meghonosítása még napjainkban is kihívást jelent, hiszen a meditáció sokáig tabutémának számított – emeli ki Márky Ádám.

med3

A  meditáció egy olyan módszer, amely segít a stressz hatékonyabb kezelésében, így a stressz káros pszichés és testi hatásainak, illetve a kiégésnek megelőzésében. Tudományosan bizonyított, hogy az aktív és hatékony stresszkezelés következtében könnyebbé válik az elalvás, javul az alvásminőség. A rendszeres meditáció hatásaként csökken a stresszhormonok termelődése, így mérhetően csökken a vérnyomás is. A növekvő önismeret és a saját érzelmek jobb megértése nyomán fejlődik az önkontroll és szociális kapcsolatok kialakításának készsége. Azonban a lényeg, egy olyan új szemlélet, melynek segítségével képesek vagyunk saját gondolataik és életfolyamataik befolyásolására, jó irányba terelésére. És ehhez nem kell semmi, csak leülni és becsukni a szemünket.

Fotók: itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Porpáczi Júlia
Pszichológus, de jártas a kommunikáció területén is. Mindig tanul valamit. Saját magát is. Család, barátok, mozgás, fejlődés, vidámság, természet – ezek szerinte a fontos dolgok.

Pin It on Pinterest

Share This