A szavaknak ereje van. A magasba emelhetnek minket, de akár a mélybe is taszíthatnak. Gyógyíthatnak vagy megsebezhetnek. Egy sértő mondat nagyon „ütős“ tud lenni – érezhetjük a gyomrunkban egy jól kivitelezett, fájdalmas bal egyenesként is. Vagy mindez csak túlérzékenység, szentimentális okoskodás lenne? Mi a tudományos álláspont a szóbeli bántalmazásról?

verbalis_agresszio2

Tény: bántalmazás nem csak fizikai, hanem verbális síkon is történhet és a tudomány jelen állása szerint a következményeket tekintve alig van különbség aközött, ha valakit szavakkal ütünk, vagy fizikálisan.

Bántalmazás?

Az biztos csak nagyon zűrös körökben fordulhat elő – gondolhatnánk. De sajnos nem.

A verbális abúzus intim családi kapcsolatokban, barátságokban, de akár munkahelyen is megjelenhet, felnőtteket és gyerekeket egyaránt érzékenyen érintve.

Mi tartozik ide? Például az ordibálás, szidalmazás, vádaskodás, fenyegetőzés, ítélkezés, kritizálás, bagatellizálás… Csupa olyan fogalom, amiről sokan azt gondolják, hogy az élet része; egy-egy „Jaj, már megint olyan hülye vagy!“, „Mit képzelsz magadról?“, „Mit csináltál már megint, te szerencsétlen?“, „Hogy nézel ki?“ fel sem tűnik – ezek a kiszólások olykor olyan természetességgel simulnak bele a napi rutinba, mint az, hogy felkelünk reggelente.

Íme a sok közül 5 tudományos tény, miért is nem lehet eleget beszélni a verbális agresszióról és annak szó szerint is fájdalmas következményeiről:

  1. A fizikai és érzelmi fájdalom ugyanolyan utat jár be…

Naomi I. Eisenberger, a University of California kutatója agyi képalkotó eljárást alkalmazva kimutatta, hogy amikor egy társaságból kiközösítve érezzük magunkat, agyunk ugyanazon része aktiválódik, mint konkrét fizikai fájdalom átélése esetén.

verbalis_agresszio

Kross és munkatársai egy másik kísérletben olyan személyeket teszteltek, akikkel a közelmúltban párjuk váratlanul szakított. MRI vizsgálat közben arra kérték őket, hogy az exük fényképét nézegessék és gondoljanak közben arra, milyen érzés is volt, mikor „kidobták“ őket. Ha ez nem lett volna még elég, emellett fizikai fájdalmat is okoztak a résztvevőknek: tűzforró tárgyat raktak egy pillanatra a karjukra.

Melyik volt a fájdalmasabb?

Az eredmény szerint ugyanaz az agyterület lép működésbe akkor, amikor szakítanak velünk és emiatt elutasítva érezzük magunkat, valamint akkor is, ha tűzforró tárgyat érintenek a karunkhoz. Azaz, a fizikai és érzelmi fájdalom nem is különbözik egymástól annyira, mint gondolnánk és ez a verbális bántalmazásra is igaz…

Lehetséges, hogy a „szívszaggató“ kifejezés nem is egy metafora, hanem szó szerint értendő?

  1. Képes megváltoztatni a gyermek fejlődő agyi struktúráját

Az evolúciónak köszönhetően az agyunk alkalmazkodik az őt körülvevő környezethez – így például krónikus stressznél „túlélő“ üzemmódra kapcsol. Teicher és munkatársai szerint a verbális bántalmazás több szinten is beleszól az agy fejlődésébe, különböző agyi struktúrákat érintve. Például a corpus callosum, hippocampus, amygdala és frontális cortex kapcsán biztosan tudjuk, hogy kárt szenvednek. Ez azt jelenti, hogy a bántó szavak hatására sérülhet a két agyfélteke közti összeköttetés, az emlékezet, érzelemszabályozás, gondolkodás, döntéshozás is. Sőt, Akemi Tomodo saját kutatása alapján azt feltételezi, hogy a szóbeli bántalmazás és a gyrus temporalis superiort, a hallásért felelős kérgi területet is érinti, ami később pedig a nyelvi feldolgozásban okozhat nehézségeket.

Szavakkal bántalmazni nemcsak személyesen lehet. A cyberbullyingról, vagyis az internetes bántalmazésról szóló cikkünket itt olvashatod.

  1. Nem tudod meg nem történtté tenni

Ha úgy érezzük hibáztunk, általában megpróbáljuk a hibánkat helyrehozni. Vajon érvényes-e ez a kimondott szavak esetében is? Úgy fest, nem ilyen egyszerű a helyzet. A szülő szóban kifejezett szeretete, gyengédsége és az agresszió tekintetben élesen szétválik: ugyan a dicsérő szavak az egészséges fejlődést szolgálják, de nem képesek ellensúlyozni az agresszív megnyilvánulásokat. Tehát téves az az elképzelés, hogy amit az egyik szülő bántóan odaszúr a gyereknek, azt majd a másik szülő kedves szóval „átvarázsolja“ vagy egyszerűen semmissé teszi. Minden szó számít!

stocksnap_bg7czq5jrn

  1. A szándékosság jobban fáj

Máshogy reagálunk annak tudatában, hogy szándékosan vagy véletlenül lépnek rá a lábunkra. Ez azért van, mert maga a motiváció észlelése befolyásolja azt, milyen mértékű fájdalmat fogunk érzékelni. Mindezt egy olyan kutatással is bizonyították, ahol a vizsgálati személyek egyik része elektromos impulzust kapott társától. Annak függvényében, hogy ezt szándékosnak észlelte-e vagy sem – azaz milyen motivációt tulajdonított a másiknak – a fájdalom intenzitása is megváltozott. Ahogyan azt már fent említettük, a verbális és fizikális bántalmazás között a következmények szempontjából nem sok különbség van – és ez a párhuzam igaz a szándékosság esetében is. Ha direkt ütnek meg, jobban fáj. Ha akarattal vágnak hozzánk fájdalmas dolgokat, akkor mindez jobban megérint minket.

  1. A bántó szavakat beépítjük a saját önértékelésünkbe

A verbális bántalmazás hozzájárulhat különböző klinikai kórképek kialakulásához is, például szorongásos zavar, depresszió, disszociatív zavar, szerhasználat… Azonban nem kell ennyire messze menni: mindez hétköznapi formában is megmutatkozhat, például a túlzott önkritikában. Nem meglepő módon ezek a kritikus gondolatok sokszor egybecsengenek a szülők szidalmazó, degradáló mondataival – például hogy „nem vagy elég jó“, „nem értesz te semmihez“ „hülye vagy“. Így kialakulhat egyfajta negatív séma önmagukról, ami egyenes út a verbális agressziót elszenvedett emberek egyik gyakori kórképéhez, a depresszióhoz.

Hajlamos vagy magadat gyakran kritizálni? Tehetsz ellene! Az önegyüttérzésről bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.

Ha eddig nem voltunk benne biztosak, hogy a szavakkal igenis fájdalmat lehet okozni, talán most tisztább képet kaptunk. Próbáljuk meg ne csak arra figyelni, hogy mit mondunk, hanem arra is, hogy hogyan mondjuk és kinek. És habár a gyerekek sokkal sebezhetőbbek, nem csak rájuk kell ügyelni… Ugyanúgy felnőttként is tátongó űrt és fájó sebet hagyhat egy „jól“ időzített sértés. Figyeljünk egymásra, mert könnyebb megelőzni a problémát, mint utólag gyógyírt keresni rá.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Via: psychologytoday

Fotó: itt és itt

Szólj hozzá!

Zilahi Tímea

A tudomány és a modern kutatások rajongója. Imádja Pécset, a német nyelvet és kultúrát. Szeret utazni – arra, amerre a lába viszi. Dinamikus, pontos, rendszerető. Életében meghatározó választott sportága, a crossfit.

Pin It on Pinterest