4 lépés, 30 nap, EGY élhetőbb bolygó – Fogadalom a fenntarthatóbb háztartásért. Gyere velem!

Szerző: | 2018. 10. 25. | #SAJÁTÉLMÉNY | Olvasási idő: 9 perc

Az utóbbi hetekben cikkek tömkelege árasztotta el a világhálót, amely arra hívja fel a figyelmet, mennyire kevés idő/esély maradt, hogy kezünkbe véve a saját és gyerekeink életét, tegyünk végre valamit a Földért. Remélve, hogy megbocsátja, amit az elmúlt évtizedekben műveltünk vele. Nem vagyok szakértő, nagy bölcsességeket nem tudok. Csak egy ember vagyok, aki október 18-án eldöntötte: többé már nem lamentál, hanem felemeli a popóját és utána jár a dolgoknak. Lépéseket tesz, hogy életmóddá alakítson egy környezetbarátabb hozzáállást. Mondjátok, ugye ti is velem tartotok?

Nem állítom, hogy az említett dátum előtt nem érdekelt a téma: a Föld hanyatlása, a rengeteg szemét, a szeptemberben virágzó tavaszi növények, a sok-sok vízbe ömlő vegyszer. De nem hatolt a zsigereimig sajnos, hiszen sok apró dolgon,− amelyen most már egy hét után úgy látom könnyű változtatni – eddig nem alakítottam semmit. És lehet mindenfélére fogni ezt, de az az igazság, hogy a saját környezetem létezése csakis az én felelősségem, a férjemé, a családé, azon belül pedig szépen lassan a gyerekeinkké is. Ezért sem mindegy mit látnak tőlünk. Veletek szembejött az elmúlt hetekben ez a kép a Facebook-falatokon? Azt hiszem, tökéletesen összefoglalja a lényeget.

Emlékeim szerint ez lehetett az első momentum, amely komolyabban gyomorba vágott. A másik pedig az elsősorban anyáknak szóló Mommynity blog egyik posztja, amely a ráhatás mellett (végre!) praktikákat is kínált a változtatásra. Elolvastam. Másnap reggel bele is kezdtem. Egy hónapot adtam magamnak: nem a csinálásra, hanem a megszokásra. Arra, hogy ami ma még újdonság, az holnapra a zsigereimmé váljon.

Gyere, hallgasd meg a 4 fogadalmam! Nincs kedved beszállni? Egy hónap múlva pedig élménybeszámolót adni nekünk a Facebookon?

1.Szelektív hulladékgyűjtés

Mindennek az alapja a szemétválogatás, ebben biztos vagyok, és valójában nem is értem, a 21. században, miért létezik, hogy akad, aki még nem szelektíven gyűjti a hulladékot. Mi sem vagyunk szentek, nagyjából három éve válogatunk: mégpedig az akkor 2 éves gyerekünk ráhatására (bizony így tanul az ember a gyerekétől), aki valósággal szerelmes lett az égig érő színes konténerek látványába, és elképesztően foglalkoztatta, hogy ezek mire valók.

Akkor még lakásban laktunk, de a kíváncsiságát látva egyre többször zarándokoltunk el a szelektív szigetre, és vittük a műanyagpalackot, meg a papírszemetet. Jó kis tanulópénz volt arról, mennyire nem kerül semmibe az odafigyelés.

Akkoriban azért még nem volt igazi kialakult rendszerünk, az két éve született meg a családi házba költözéssel. Tény, hogy könnyebb itt helyet adni a szelektálásnak, illetve a komposztálónak az udvarban. De akkor miért is kerül bele a szelektív gyűjtés a fogadalmaim közé? Mert bizony nem egyszer előfordul, hogy csalok. Most azonban megfogadtam: minden joghurtos poharat elmosok és a legkisebb uborkahéj adaggal is kivonulok a komposztálóhoz. Ha esik, ha fúj.

2. Mosható pelenka

A mosható pelenkával közelebbről először a nagyobbik fiam két és féléves kora körül találkoztam, amikor kedves ismerősöktől kaptunk egy kinőtt adagot, hogy kipróbáljuk a módszert. Ímmel-ámmal használtuk, bár tény, a szobatisztaság elérésének utolsó lendületét a mosipelus adta meg a gyereknek.

A textilbe pisilés élménye után pár héttel ugyanis végleg a bili mellett tette le a voksát. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mosipelus kényelmetlen, csupán nincs ötezerszeres nedvszívó képessége. Így aztán a gyerek jó eséllyel előbb dönt úgy, hogy érdemesebb wc-re menni, mint még egy tornyot építeni a pisiben ülve.

A kisebbik fiamnál már a születése után beszereztem több darabot, és szorgalmasan használtam is, de nem állandóan. Korszakokban jött rám, de akkor is váltásban használtuk. 6 darabos szettet vásároltam, ami nem is volt elég a csak mosizásra. Most azonban, hogy a másfélévesem belenőtt a régen kapott másik hatba is, megfogadtam: teljességben átállunk erre a formára. Pár nap után rájöttem: semmi nehézség nincs ebben, anyáink ugyanígy csinálták, csak (és ez az igazán durva!)mosógép nélkül. Alváshoz persze rendes pelenkát teszek a gyerekre, mert a nyugodt álmot nem kockáztatom: viszont így jöhet a lebomló ökopelus, amely kevés használattal árban is elfogadható. Mosipelusból egyébként rengeteg fajta létezik, újonnan nyilván drágább (bár így is kevesebb pénz, mint 2-3 évig venni az eldobhatót), de működik számos Facebook-csoport, ahol továbbadják, amire már nincs szükség.

Száradnak a mosipelusok

3.Takarítás és mosás

Talán ez a legnehezebb része a fogadalomnak, számomra, aki megrögzött rend-és tisztaságmániás. Feladni a jól bevált tisztítószereimet tényleg felér egy gimis ballagással, de ám legyen. Az élet megér ennyit. Szóval felvásároltam egy csomó ecetet (amely egyébként sajnos műanyagpalackban van, csak mondom), zöld webshopból citromsavat, mosóparfümöt, illetve mosószódát. Utóbbit már régen használtam, de mindig vissza-visszakanyarodtam egy kis mosószerért, mert hát mégiscsak szebb, puhább vele a ruha, az öblítőnek meg milyen jó és friss az illata! Most azonban nagyot sóhajtottam, és miután kidobtam az utolsó flakon öblítőt meg mosószert is (persze kimosva, csakis a műanyag kukába), megfogadtam, hogy végleg barátommá lesz a mosószóda meg az ecet.

És tádám! Ugyanúgy tiszta ruhában járunk! Szóval megérte. Az ecetbe pár csepp mosóparfümöt cseppentve pedig még illata is lesz a textilnek.

Az ecet egyébként nemcsak öblítőnek, hanem tisztítószernek, vízkőoldónak is szuper választás. Fürdőszobát vagy konyhát takarítani ugyanúgy alkalmas, mint megízesíteni a bablevest. A citromsav szintén remek tisztítószer, csakúgy mint a mosószappan, amely akár mosogatásra is alkalmas (de erről majd bővebben egy hónap múlva, hiszen vele még csak most kezdtem az ismerkedést). A mosogatógépbe pedig könnyen találtam környezetbarát tablettát, amely a csomagolással együtt lebomlik, és ár-értékarányban sincs jelentős különbség a sima tablettához képest. Ezentúl erre is befizetek.

4. Tudatos vásárlás

Vidéken élünk, ahol az élelmiszer tekintetében szerintem sokkal könnyebb jót, jó helyről szerezni, hiszen mindenki ismer mindenkit, a termelőtől a péken át a zöldségesig. Egy kis közösségben még erősebb talán a tisztelete, az értéke a sajátnak (persze nem tanácsos általánosítani),és többet is veszt az, aki alább ad a minőség tekintetében. De a tudatos vásárlás nemcsak arról szól, mit veszek! Erre pedig én sajnos, csak most kezdek ráébredni.

Ezért is fogadtam meg, hogy a bevásárló körutaim során most már sokkal jobban figyelek arra, mibe teszem az árut, illetve alapvetően mibe csomagolják azt. A pékségbe vászonszatyrot viszek: abba kérem a kiflit, a kenyeret, a kedvenc zabos kekszemnek pedig bepakolom a műanyagdobozt. A zöldségeknek, gyümölcsöknek igyekszem otthonról vinni a zacskót, de szeretnék beszerezni valami állandó retro hálósszatyrot, amire rátapad az árcímke és örökre elnyűhetetlen. Műanyagpalackos üdítőt és szívószálat eddig sem vettünk, nálunk a csapvíz az alapvetés szerencsére. Viszont feltűnt, hogy mióta önmagában foglalkoztat a csomagolás téma, sok mindent azért nem veszek meg, mert idegesítően túlcsomagolták. Ebből pedig világossá vált számomra, hogy mennyi felesleg került a háztartásba egyébként, amit tudunk nélkülözni vagy épp helyettesíteni. Mától pedig ezt meg is tesszük.

Tartsatok velem ti is! Tudjátok? Kis lépés nekünk, de nagy lépés az emberiségnek. Ha sokan lépünk egyszerre, még talán igaz is lehet…Hajrá!

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This