„Most hagyjon engem mindenki békén” – 4+1 ok, ami a visszahúzódás mögött állhat

Szerző: | 2018. 02. 28. | Test&Lélek | Olvasási idő: 9 perc

Érezted már valaha azt, hogy legszívesebben kivennél egy kis szabadságot, de úgy az egész életedből? Hogy egy kicsit, csak egy kicsit ne kelljen dolgozni, bevásárolni, takarítani, a telefont felvenni, döntéseket hozni – csak legyen egy kicsi szünet, amikor elbújhatsz minden és mindenki elől? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg átéltél már életed során egy (vagy több) visszahúzódó időszakot. De mit jelent ez pontosan, és még inkább: mi állhat a hátterében?

„Téli depresszió” – legyintünk az évnek ebben a szakaszában könnyedén, ha valaki arra panaszkodik, hogy annyira fáradt, hogy felkelni is nehezére esik, és legszívesebben a fejére húzott takaróval aludná át a napokat. Tény, hogy a legtöbben nem télen éljük meg életünk legaktívabb időszakait: a testünk ilyenkor ösztönösen a természet ritmusához alkalmazkodik, és lassításra, begubózásra vágyunk, meleg takarókkal, forró csokival, filmekkel, könyvekkel…

Az ólmos fáradtság és a fejre húzott takaró iránti sóvárgás azonban nem csak ebben az évszakban érhet minket utol, és korántsem csak egyszer egész életünk során.

Visszahúzódni, de nem a jó okból

A Psychology Today szerzője, Robert Taibbi maga is több visszahúzódó időszakkal a háta mögött határozta el, hogy mentálhigiénés szakemberként szerzett tapasztalatai alapján egy kicsit jobban utánajár annak, milyen okok állhatnak a jelenség mögött. Mint mondja, ő maga jellemzően néhány hónapon át tapasztalja a tipikus „tüneteket”: kevesebb lendület a munkában, kevesebb hobbival, önkéntességgel, barátokkal, és sokkal több egyedül, tűnődéssel töltött idő.

Taibbi szerint a visszahúzódás hátterében öt dolog állhat – amelyek közül mindössze egy olyan, ami egészségesnek nevezhető. A négy ok, ami problémát jelenthet, a következő:

1. Depresszió

Nem véletlen, hogy a visszahúzódás tüneteinek hallatán a legtöbben azonnal szezonális depresszióra gyanakszunk: a kimerültség, a kedvetlenség, a társas kapcsolatok lazulása a depresszió kezdeti időszakát jelezhetik. Sokszor az énképünket érintő negatív gondolatok is társulnak hozzájuk, mint például: „nem vagyok elég jó”, „nem érdemlem meg”, vagy a jó öreg klasszikus, az „úgyis mindegy, minek erőlködjek”. Hasonló érzéseket tapasztalhatunk akkor is, ha éppen gyászfolyamaton megyünk keresztül.

2. Elkerülés

Taibbi, aki munkája során leginkább párokkal, családokkal foglalkozik, ahhoz a gyakori helyzethez hasonlítja az elkerülést, amikor a partnerek úgy élnek egymás mellett, mint a haragban lévő szobatársak, akik csak akkor állnak szóba, amikor muszáj. Az elkerülés lényegében egy módszer arra, hogy elodázzák a konfliktust, ami biztosan kirobbanna, amint egy szikrányi esély adódna rá.

Elkerülni azonban nem csupán egy párkapcsolatban lehet; sokan teszünk így a visszahúzódás időszakaiban is. A visszahúzódás ilyenkor tulajdonképpen eszköz arra, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket (például a mélyebb kötődés kialakulását), amelyek szorongást váltanak ki belőlünk, vagy éppen azt a bizonyos kollégát, esetleg főnököt, akivel sehogyan sem jövünk ki.

3. Harag

Amikor egyszerűen eleged van, és annyira dühös vagy, hogy legszívesebben „kicsekkolnál” a helyzetből. Mérges vagy, mert rosszabb pozícióba kerültél a munkahelyeden, vagy mert rájöttél, hogy a partnerednek viszonya van – ilyenkor visszahúzódsz, igyekszel kivonni magadat a helyzetből, amíg végig nem gondolod, hogyan tovább.

4. Kiégés

Az az igazi, csontig hatoló érzelmi-fizikai kimerültség. Taibbi a visszahúzódás hátterében álló kiégést elsősorban idős, beteg szülőket gondozók, a veszélyes munkákat végzők, és az egyszerre két munkahelyen dolgozók esetében tapasztalta, de lényegében bármilyen olyan helyzet vezethet kiégéshez, ahol hosszú távon a maximumot kell nyújtanunk, és közben nincs lehetőségünk pihenésre, feltöltődésre.

Kiégéssel párkapcsolatban

„Szeretni tehozzád szegődtem” című online sorozatunk következő témája a kiégés párkapcsolatra gyakorolt hatása lesz, amelyről Dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgetünk majd. Tarts velünk élőben november 9-én, vagy nézd vissza az eseményről készült felvételt további 30 napig bármikor!

Kattints a részletekért!

Az a bizonyos egészséges visszahúzódás

A fentiek mellett a szakértő egy olyan helyzetet is bemutat, amikor a visszahúzódás egy egészséges folyamat tünete: ez pedig nem más, mint annak az átgondolása, milyen irányba haladt eddig az életünk, és milyen irányba szeretnénk, hogy haladjon a jövőben. Taibbi szerint

felnőtt életünk során átlagosan 7-8 év stabilitás után mintegy törvényszerűen bekövetkezik 2-3 olyan év, ami a változásról, az instabilitásról szól.

Ilyen például az életközépi válság jelensége is – ilyenkor gondolatban értékeljük az elmúlt éveket, és feltesszük magunknak azokat a kérdéseket, amelyek segítenek eldönteni, mihez kezdjünk az előttünk állókkal.

Ennek a folyamatnak természetes része a visszahúzódás, sőt, az is, hogy sokszor keverednek benne a Taibbi által problémásnak címkézett okok, hiszen érezhetünk enyhe depressziót, gyászt, haragot, ha ilyenkor lezárunk egy régóta működésképtelen párkapcsolatot, vagy búcsút intünk egy munkahelynek, ahol a kiégésen kívül más már úgysem várt volna ránk.

A legfontosabb különbség a fentebb felsorolt négy dologhoz képest az, hogy ebben az egészséges, reflektív, újratervező szakaszban nem a bénító szorongás késztet minket visszahúzódásra, hanem az, hogy mélyebben önmagunkba nézve egy jobb élet felé indulhassunk el.

4+1 teendő, ha magadra ismertél, bármelyik pontban

Ha úgy érzed, te is éppen egy ilyen visszahúzódó szakaszban vagy, biztosan felmerült benned, vajon mi lehet a teendő az egyes pontok esetén. A szakértő szerint a következőkre kell figyelnünk:

  • Depresszió esetén fontos, hogy minél hamarabb segítséget kérjünk. Enyhe tünetek esetén megpróbálhatunk kilépni a visszahúzódás okozta elzárkózásból, és barátok, családtagok támogatását kérni. Ha azonban súlyosabbá válnak a tünetek, mindenképpen érdemes szakembert felkeresnünk.
  • Taibbi az elkerülésre vonatkozó tanácsa egyszerű: hagyjuk abba, mert egy biztos – nem vezet majd eredményre. Válasszuk meg a helyet és az időt, de „álljunk bele” a helyzetbe, és mondjuk ki, amit ki kell mondani.
  • A harag esetén az elengedés lehet a segítségünkre – ha sikerül. Ha pedig nem, Taibbi szerint ahelyett, hogy visszahúzódunk és magunkban duzzogunk és puffogunk, megpróbálhatjuk akár azt is kitalálni, mire lenne szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma, és megtenni a szükséges lépéseket.
  • Ha kiégtünk, először tudatosítsuk magunkban, hogy megérdemeljük a pihenést, a feltöltődést, majd tegyünk meg mindent ennek érdekében. Ezt persze kimondani könnyebb, mint megvalósítani, ám a szakember szerint nagyon fontos, hogy ne adjuk fel a próbálkozást. Ha másként nem megy, kérjünk segítséget azoktól, akikkel megoszthatjuk a terheket, barátoktól, családtól, segítő szakembertől; és ne feledkezzünk meg a lelki oldalról sem, ha a felépülésünkről van szó.

Amikor pedig az áll a visszahúzódásunk hátterében, hogy éppen áthelyeződik a fókusz az életünkben, és változás elé nézünk, nem kell mást tennünk, mint kibújni a takaró alól, és hosszú sétákat téve gondolkozni, esetleg bakancslistát írni, vagy megtervezni a rövid- és hosszú távú céljainkat. Időről időre visszahúzódni természetes, de a legjobb, ha nem a takaró alá bújva keressük a választ, hanem önmagunkban.

Kiégéssel párkapcsolatban

„Szeretni tehozzád szegődtem” című online sorozatunk következő témája a kiégés párkapcsolatra gyakorolt hatása lesz, amelyről Dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal beszélgetünk majd. Tarts velünk élőben november 9-én, vagy nézd vissza az eseményről készült felvételt további 30 napig bármikor!

Kattints a részletekért!

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This