„A jóga egy idő- energia- és erőnyerő rendszer” – Interjú dr. Kováts Dea jógaoktatóval

Szerző: | 2016. 09. 01. | Test&Lélek | Olvasási idő: 12 perc

„A jógagyakorlás a szakszerű orvosi ellátást nem helyettesítő, hanem kiegészítő eszköz az életünk jobbá tételére” – vallja Dr. Kováts Dea Judit, aki szerint égetően fontos lenne, hogy a jóga, és az ahhoz kapcsolódó szemlélet a hétköznapi emberek élete mellett, az egészségügy rendszerét is áthassa. A Forrójóga Stúdió vezetőjét, aki nem mellesleg már harmadik éve tanítja a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatóit a jóga elmléleti és gyakorlati alapjaira, arról is kérdeztük, hogy a testünk, és a – társadalmi szinten egyébként nem túl rózsás – egészségügyi állapotunk hogyan hat a lelki, és mentális állapotunkra? Interjú.

Kezdjük az alapoknál! Annak az olvasónak, aki még csak ismerkedik a jóga alapjaival, hogyan mutatnád be a jógát?

A jóga egy idő- energia- és erőnyerő rendszer. Naponta használva megőrizheted a jó közérzetedet: testileg, lelkileg, mentálisan egyaránt. Alapvetően két dolog szükséges hozzá: te magad, és a figyelmed. A figyelem használatát, gyakorlását a testeden kezded, és ha van kedved, folytathatod az érzelmi és gondolati mintáid vizsgálatán keresztül tovább is. A testi tudatosságot fejlesztő gyakorlatok kortól, nemtől, testi állapottól függetlenül bármikor elkezdhetők. Már az első alkalommal érezhető a közérzetet általánosan javító hatásuk, akár egy hátfájást, akár egy stresszes munkanapot szeretnél elfelejteni. Nehézségek, terhek mindig vannak, ezért nagyon fontos, hogy újra és újra kikapcsolj és feltöltődj. Összegezve a fentieket: a jógagyakorlás a szakszerű orvosi ellátást nem helyettesítő, hanem kiegészítő eszköz az életünk jobbá tételére.

_MG_0184-2 (1)

dr. Kováts Dea, a Forrójóga Stúdió vezetője és oktatója

Úton útfélen azt hallani, hogy jógázni, főleg manapság nagyon jó. Ezt eddig értjük, de segítenél megmagyarázni, hogy miért is annyira jó és fontos ez?

Azért, mert szeretnénk újra kiegyensúlyozottak lenni, és a jóga megadja ezt.  Manapság a fejlett társadalmakban a szellemi munkákra terelődött a hangsúly, az emberek nem kapálni járnak a földekre, hanem az íróasztalhoz a billentyűzetre. Az információs társadalomban olyan mértékű külső hatás és ingermennyiség ér minket, amit fel sem tudunk mérni.

Nő a feladat, csökken az idő, teljesíteni, megfelelni akarunk, és tökéletesen élni az életünket. Amikor ez éppen nem megy, a belső feszültség miatt szellemileg túlterheltnek érezzük magunkat, az egész napos irodai ülés pedig a testünket rombolja le elképzelhetetlen mértékben. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset mozgunk.

Mennyire keveset?

A mai gyerekek kevesebbet mozognak a szabadban, mint a börtönben a rabok. Ennyire mozgásszegény életmóddal egyrészt sem az izomzat, sem pedig az idegrendszer nem tud rendesen kifejlődni, másrészt az ülésben görnyedt testtartás miatt valamennyi belső szervrendszerünk „szorult” állapotba kerül.  Magyarországon a legnagyobb arányban részben a keringési  megbetegedések okozzák az emberek halálát, miközben a népbetegségnek számító deréktáji fájdalmak tömegeket tesznek munkaképtelenné, aminek az egyén szintjén jelentkező fájdalom és annak további lélektani hatásai mellett, a társadalom is megfizeti az árát: a munkaképtelenné váló emberek, a munkáltatóknak és az egészségügynek is komoly pénzekbe „fájnak”.

És ez még csak a fizikai sík…

Így van. A mozgásnak ez a radikális mértékű csökkenése a testünk, és az egészségügyi állapotunk mellett hatással van a lelki állapotunkra is. Lazák az ízületi szalagok, gyengék az izmok, nagyon sok a tartáshibával élő ember: lóg a has, nem tartanak a támasztószövetek, gyenge a térd, süllyedt a boka, nem funkcionál jól a csípő, a medence.

Fizikai és lelki síkon is elvesztettük a tartásunkat: az úgynevezett hiperflexibilitás a kapcsolatainkban is megmutatkozik – a testünkhöz, testrészeinkhez hasonlóan a kapcsolataink is sokkal lazábbak…

Ennyire szoros az összefüggés?

Az emberek testének állapota tükrözi az egyéb dolgokhoz való viszonyukat is: ha „szétesik” a test, akkor a lélekkel is óhatatlanul valami nagyon hasonló történik. Ha kiesik az életedből a mozgás, a testedre nem figyelsz, nem töltöd fel naponta, és ennek következtében elveszted az egészséged, akkor egyértelmű, hogy mi az, amin változtatni kell. Minden összefügg mindennel! De vajon van-e annyi öntudatunk, önismeretünk testileg, hogy tudjuk, a tartásunk mitől válik széppé és egyenessé, vagy csak „elhordjuk magunkat”? Azt, hogy valakinek egyenes-e a tartása, szó szerint is lehet érteni: lelkileg, érzelmileg, fizikailag is.  Ha nincs tartása valakinek, az milyen típusú problémákat generál? Érzelmi, fizikai, kapcsolati? Ha túl keveset mozgunk, és túl sokat gondolkozunk, a dolgainkat túlbonyolítjuk.

Ahogy a szellemi tér egyre bonyolódik, egyre bonyolultabb betegségek jelennek meg.

Az egyszerűbb tartáshibákból betegségek, a betegségekből szövődmények halmozódnak egymásra. Már-már lehetetlen követni, annyiféle betegség van, kérdezzük csak meg az orvostanhallgatókat, a könyvek egyre vastagabbak.

Mi a megoldás? Min kellene változtatni?

Alapvetően a hozzáállásunkon. Ahelyett, hogy még inkább szétszednénk, jobb, ha összeszedjük magunkat, visszaszerezzük a tartásunkat! Egy fizikailag használaton kívüli, elgyengült, és mentálisan túlnyomás alatt lévő szervezetnek kikapcsolódásra és belső feltöltődésre van szüksége. Ha ehelyett hirtelen egy újabb élménynek, kalandnak nevezett vásárlói ingert, vagy különlegesen nagy teljesítménynek nevezett sportterhelést kap, egy idő után valamelyik „alkatrész” biztosan felmondja a szolgálatot.

Csak azáltal, hogy valaki kitartóan gyakorol, és óráról órára stabilan megáll a jógamatracon, már olyan állapotba kerül, hogy magára is tud figyelni – lelkileg és mentálisan is. Ahogy helyére kerül a tartása, a helyére kerül maga az ember is.

KE2H9838 másolata

Hogy látod, milyen hatással van fizikai szinten a testünkre ez a jelenlegi, túlhajszolt életmód?

A sok ülőmunka miatt egyre rosszabb a helyzet. Ebben a pozícióban nincs stimulálva a hát, a gerinc. Az összerogyott tartástól nagy nyomás helyeződik a belső szervekre és a keringésre. Ez az állandósult nyomás olyan szintű elváltozást tud okozni, ami súlyosabb betegségek kialakulásához vezethet. Ha annak a sok írószékben görnyedő embernek a tartása egy kis mozgással ki lenne korrigálva, akkor nagyon sok esetben elkerülhető lenne, hogy az emberek az egészségügyi ellátás rendszerében körözzenek.

Ezért is fontos, hogy már az orvostanhallgatók is tanuljanak a jógáról?

Ha egy orvostanhallgató megtanulja, hogy a jógának milyen élettani hatásai vannak, és ezt a saját testén is megfigyeli, gyakorolja, akkor orvosként sokkal jobban tud a beteg testének nyelvén beszélni, átlátja az összefüggéseket, és ezért bátran ajánlja majd ennek a csodálatos rendszernek a használatát. Ha megérti a mozgásrendszer szerkezetét, vagy legalább az alapelemeit, akkor nem az van, hogy egyszer csak Marika néni felkeresi az orvost, és onnantól kezdve rendszeresen visszajár a receptért meg kezelésre, hanem Marika néni recept mellett vagy helyett kap egy olyan kiegészítő terápiát tartalmazó házi feladatot, amivel akár ő maga is tud tenni a gyógyulása érdekében. Ezzel Marika néni megúszhat néhány lumbágós kört, az orvos pedig az így felszabadult időben több figyelmet tud fordítani az egyes betegekre. Egy ember életében az orvos inkább legyen szükség esetén segítő, mint állandó szereplő! Fontos hangsúlyozni, hogy aki az orvostól függetlenül tud tenni magáért, az éljen ezzel a lehetőséggel, tegyen magáért nap mint nap!

Úgy látod, van hova fejlődnünk ezen a téren?

Az emberek néha sajnos hajlamosak arra, hogy másokra tolva a felelősséget, elodázzák a tennivalóikat, vagy mások torkát szorongatva próbálják meg kirázni az életükre a megoldást, ahelyett, hogy ők maguk tennének a változásért.

Jógázással a legjobb képességeinket használva minden magunktól telhetőt megtehetünk a jobbulásunkért.

Valószínűleg az sem véletlen, hogy akik egy betegség után, mondjuk a rehabilitáció részeként kezdenek el jógázni, az esetek kétharmadában a gyógyulásuk után is rendszeresen járnak. Ezt nálunk is tapasztaltam. Ilyenkor értik meg az emberek igazán, hogy az egészség nélkül minden semmi.

Hogyan fogadták az előző két szemeszterben az orvostanhallgatók a jógát, milyen visszajelzéseket kaptál az órákról?

Várakozáson felüli, pozitív visszajelzéseket kaptam, nagyon hasznos volt a gyakorlás, több szempontból is. Saját elmondásuk szerint a jógaórákon újraélték, ismételték az anatómia tantárgyban tanultakat, és ez igazolja azt, hogy az önmegfigyelés segít megérteni, hogy mikor, miért, mi, és hogyan történik a testedben. Így vagy képes önállóan is folyamatosan a saját egyensúlyodat létrehozni, mert tudni fogod, hogy mikor előzd meg a felesleges túlterheléseket, túlfeszítettséget. Mentális oldalról megközelítve vizsgaidőszakban jobban bírták a nyomást, jobban tudtak aludni, nyugodtabban teljesítettek. Ez különösen fontos az ő hivatásukban, ahol akár pillanatokon múlhatnak emberéletek.

Vannak esetleg arra nemzetközi példák, hogy a jóga, mint kiegészítő terápia, hogy válhat hivatalosan, és az orvostársadalom által is elfogadott formában az egészségügyi rendszer részévé?

Természetesen, vannak. Ott van például az NCCIH (National Center for Complementary and Integrative Health) nevű szervezet, amely az amerikai egészségügyi ellátórendszer részeként működik. Amellett, hogy az intézmény weboldalán minden, a jógával kapcsolatos információ megtalálható – például az is, hogy kinek milyen módon és hol érdemes elkezdenie gyakorolni ezt a mozgásformát, kutatásokat is folytatnak, emellett rendelkezésre állnak olyan modern eszközök, amelyek alkalmasak például annak mérésre, hogy az egyes jógagyakorlatokban milyen izmokat aktiválunk. Az egyik legkomolyabb vizsgálatuk, kutatásuk a jóga hátfájásra gyakorolt hatásaira vonatkozott, aminek az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nincs „varázsgyakorlat”, az egész testből nem lehet elkülönítetten részekre gyakorolni, a jótékony hatások a gyakorlatok egységének, sorozatának köszönhetők. Ugyanitt lehetőség van egy súlyos baleset, vagy komoly műtéti beavatkozás utáni rehabilitációra is.

Nem véletlen, hogy jelentősen megnövekedett a jógával kapcsolatos kutatások száma az elmúlt két évtizedben.

Tíz év alatt megötszöröződött az elvégzett vizsgálatok száma. Az legtöbb jógával kapcsolatos kutatás pillanatnyilag pszichológiai témájú, a stressz, a depresszió, vagy a szorongás vonatkozásában vizsgálja a jóga hatásait, de egyre több a testi betegségekkel foglalkozó vizsgálat is: szaporodnak  a keringési megbetegedésekkel, légzőszervrendszert érintő, illetve hormonális eredetű elváltozásokkal – például cukorbetegség, inzulin, kortizol, ösztrogénszint –  vagy a  testsúllyal  összefüggő kutatások.

Hol találhatnak meg téged azok az olvasók, akik szívesen kipróbálnák a jógát?

A Forrójóga Stúdióban mindenképpen, de nagyon várjuk már a Mozgás Éjszakáját is, ahol egy igazán különleges helyszínen és időpontban gyakorolhatnak velünk az érdeklődők. Este negyed tíz és hajnali négy óra között óránként indulnak óráink a kivilágított Duna-parton. Mindenkit szeretettel várunk, aki szeretné, hogy jobb legyen a közérzete, javuljon a tartása, megszűnjön a hátfájása, vagy a stresszes hétköznapi helyzetekből szeretne kikapcsolni. (A Mozgás Éjszakájára itt tudtok jelentkezni – a szerk.)

Kép forrás: itt, itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This