Cyberbullying: arctalanul megtorolni az iskolai sérelmeket

Szerző: | 2016. 05. 18. | Social&Smart | Olvasási idő: 8 perc

Az internet pozitív, negatív, generációs, illetve párkapcsolati hatásairól napjainkra számos kutatási eredményt találunk. De milyen veszélyeket rejthet még az internet a fiatalok számára, a káros tartalmakon kívül? Ki védheti meg a gyerekeket az internetes bántalmazástól? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a cyberbullyingnak? Hogyan fonódik össze az iskolai, és a cyber térben elkövetett bántalmazás? Ezekre a kérdésekre ad választ a 2011 és 2014 között zajló TABBY in Internet kutatási program, ami a Daphnie nemzetközi projekt támogatásával készült.

3531445744_ff195f5651_b

A TABBY in Internet nemzetközi program 2011-ben indult nyolc ország – Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária, Lengyelország, Spanyolország, Franciaország és Magyarország – részvételével, aminek témája, az internetes bántalmazás volumenének felmérése, és átfogó kezelése. A program célja, egy kockázatmérő kérdőív kidolgozása, aminek kitöltésével a fiatalok – akik a legveszélyeztetettebb korosztály – egy „Tabby-profilt” kapnak. Ebben a fiatalok egy rövid leírást olvashatnak arról, hogy milyen fokon veszélyeztetettek áldozati, vagy elkövetői oldalról az online térben.

Az online és offline bullying összefonódása

A projekt keretében 2012 tavaszán, és őszén kérdőíves panelvizsgálatot vettek fel a kutatók, melyben 12-18 éves diákokat a megfélemlítéssel, bántalmazással (bullying) kapcsolatos tapasztalataikról, a bevonódás mértékéről, és a megoldási stratégiákról kérdezték. A két vizsgálat között a résztvevők egy része – kísérleti csoport – olyan érzékenyítő programokon vettek részt, a pedagógusok, és kortárs mentorok irányításában, mint az interaktív tanórák, illetve különböző programok megszervezése. A diákok másik része – kontroll csoport – a kérdőívek kitöltése között eltelt időben nem vett részt ilyen programokon.

Eredményeik rávilágítottak arra, hogy az iskolai, és az online megfélemlítés között szoros összefüggés áll. Tehát, az iskolai és az online térben az elkövetői, illetve bántalmazói szerepek összefonódnak, ugyanakkor nem választhatók szét élesen.

Az iskolai erőszakot elkövetők sokszor az online világban áldozatokká válnak. Az iskolában megélt sérelmeket az áldozatok sok esetben, csak a cyber térben képesek „arctalanul” megtorolni. Így a virtuális világban a szerepek megcserélődnek. Ez azonban egy öngerjesztő, spirális folyamat, mivel az iskolai népszerűségéből, és hatalmából fakadóan az online sérelmeit fokozottan torolja meg az online bántalmazóján a cyberbullying áldozata

teszi hozzá Dr. Parti Katalin a magyarországi TABBY program vezetője.

Ki az áldozat, és ki az elkövető?

A program keretében további kérdőívek segítségével a kutatók pontosabb képek kaptak a zaklatás erőviszonyairól, rizikófaktorairól, valamint a nemi különbségekről. A virtuális világban a leginkább lányok váltak áldozattá. Ugyanakkor a tanulmányi eredményeik, és népszerűségük függvényében ezek a cyber áldozatok az iskolában, akár zaklatók is lehetnek. Fiúk esetében azonban a jó tanulmányi eredmény minden esetben fokozott kiszolgáltatottsággal jár együtt az iskolai zaklatásokkal szemben.

A cyberbullying elkövetői magatartást súlyos, és enyhe bántalmazói csoportba sorolták.

A trágár üzenetek, a bántó pletykák terjesztése, hamis profilok létrehozása, mind súlyos cyberbullyingnak számít. Ezekben a súlyos bántalmazási folyamatokban a közös, hogy az elkövető tudatában van tetteinek áldozatra gyakorolt hatásaival. A súlyos cyber bántalmazók szinte minden esetben, az iskolában is zaklatják áldozataikat.

Ugyanakkor mások képeinek engedély nélküli megosztása, lejáratása, vagy kiközösítése, enyhe online bántalmazásnak számít. Sok esetben azonban ennek a negatív hatásaival nincsenek tisztában az elkövetők.

Rablóból pandúr

A kutatás, arra is rávilágított, hogy a cyberbullying bevonódásba 3 rizikófaktor játszik szerepet:

  • az iskolában bántalmazott valakit az elmúlt 4 hónapban
  • iskolai bullying áldozatává vált.
  • naponta átlagosan két óránál több időt tölt a neten

Ezek mellett, a súlyos cyber-megfélemlítővé válásban még két rizikó tényezőt találtak a kutatók. Az egyik ilyen az online népszerűség, amit saját megítélésük alapján határoztak meg a résztvevők, a másik plusz kockázati tényező pedig nemes egyszerűséggel az, ha fiúról van szó.

Dr. Parti Katalin hozzátette:

Tiltással nem lehet fellépni a népszerűségüket, és hatalmi pozíciójukat féltő diákokkal szemben, mert ezzel éppen a dominanciából fakadó hatalmi erőszakot erősítenénk bennük.

A TABBY keretén beül a vezető, és befolyással bíró diákokat bevontuk a kortárs-mentorképzésbe. Így a vezető szereppel járó státuszukat megtarthatták, de az energiákat az osztály légkörének jobbá tételébe, szervezésébe, irányításába fektették. Emellett az érzékenyítő program során azt is megtapasztalhatták, hogy az online, és az offline világban bántalmazott áldozatokra milyen hatással van a bullying.

1AA9897112

A stresszhormonok hosszú távú hatásai

Tracy Vaillancourt kanadai pszichológus a bullying hosszú távú hatásait vizsgálta. A 2013-ban kiadott tanulmányában, arra világított rá, hogy a kortizol megemelkedett szintje az elkövető fiúkban a zaklatás végével azonnal visszaállt a normális szintre. Az áldozattá vált lányok esetében azonban a hormonszint még hónapokkal később is kimutathatóan magasabb volt. Azok a személyek pedig, akik kevésbé képesek a stresszt feldolgozni (szerotonin),

hosszú távon antiszociális jegyeket mutathatnak, megnő a depresszió kockázata, és érvényesülési nehézségeik lehetnek – akár egy életen keresztül.

A TABBY projekt hatékonysága

A TABBY program hatékonyságát értékelve Dr. Parti Katalin elmondta: a TABBY in Internet hatására szignifikáns változást, csak az iskolai áldozattá válás tekintetében tudtunk kimutatni. A kísérleti, és kontroll csoportban, az online, és az offline térben egyaránt csökkent az áldozattá, illetve elkövetővé válás kialakulásának kockázata, de ez az eredmény nem hozható össze szignifikánsan a kutatás hatásával. Szakértőnk hozzátette – a TABBY projekt egy 4 éves kutatási program keretében zajlott, ami nem tette lehetővé, hogy hosszú távú, és tartós eredményeket érjünk el a cyberbulling, és az iskolai megfélemlítés tekintetében. Ugyanakkor a Magyar Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet létrehozta az Iskolai Konfliktus Tudásközpontot (ISKON), ami a finn KiVa iskolai megfélemlítéssel foglalkozó program magyarországi adaptációja. Céljuk az internetes, és iskolai zaklatás mértékének felmérése, illetve a beavatkozásra, megelőzésre vonatkozó lehetőségek feltárása, és továbbadása az iskolákban.

Via: Ügyészek Lapja, 2014/3-4., 47-58.; Ügyészek Lapja, 2016/1 81-94.; Tabby.eu

Fotó forrás: Itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Fekete Anna

Pin It on Pinterest

Share This