Úgy gondolod, hogy az ebédszünet fölösleges időpocsékolás? – Egy kutatás szerint nem ez a helyzet

Vannak olyan munkanapok, amikor mindent elborítanak a felhalmozódott teendők: felhőkarcoló magasságú iratoszlopok és olvasatlan e-mailek egész hada fogad bennünket. Ilyen esetekben a túlóra helyett gyakran inkább azt választjuk, hogy lemondunk az ebédszünetről. Egy kutatási eredménye azonban rávilágít, hogy valójában éppen az ebédszünet betartása lehet a legjobb módja annak, hogy villámgyorsan behozzuk a lemaradást – főleg, ha nem csak gyomrunk, de elménk feltöltéséről is gondoskodunk.

Kajakóma helyett…

Ha nem is a szakirodalomból, de minimum személyes tapasztalatból tudjuk, ahhoz, hogy hatékonyabbak és frissebbek legyünk a munkavégzésben, néha muszáj kicsit felkelnünk az íróasztaltól, és egy szösszenetnyi időre becsukni magunk mögött a munka világának ajtaját. Ugyanakkor az erre a célra szolgáló ebédszünettől sokszor eltántoríthat a rögtön utána jelentkező kajakóma, ami – részemről legalábbis – az első számú okot jelenti az ebédszünet kihagyására. Mégis kinek van ideje egy órán át csak szenvedni és reménykedni, hogy az energia és a motiváció fénysebességgel visszatér?

Sokszor elfelejtjük azonban, hogy az ebéd elfogyasztását követő időt nem csupán a hírfolyam görgetésével tölthetjük, hanem elménk feltöltésére is fordíthatjuk.

Azt, hogy utóbbi segíthet a kajakóma leküzdésében – a sorok írójának személyes tapasztalata mellett, a Journal of Occupational Health Psychology szaklapban publikált tanulmány is alátámasztja.

Ebéd után egy kis séta

A fenti kutatást mentálisan megterhelő munkát végző személyek bevonásával végezték, akiknek egy csoportját arra kérték, hogy 10 egymást követő munkanapon ebédszünetben tegyenek egy könnyed, 15 perces sétát egy parkban. Egy másik csoport ez idő alatt negyedórás relaxációs gyakorlatokat végzett.

A résztvevőket a 10 napos „kritikus időszak” előtt, közben, illetve után is hetente kétszer kérdezték aktuális stressz-szintjükről, illetve arról, hogy épp mennyire fáradtak és milyen mértékben képesek koncentrálni. Ezen felül minden este kitöltöttek egy rövidke kérdőívet, mellyel a kutatok azt kívánták felmérni, hogy az illető mennyire élvezte az ebédszünetet, és mennyire volt képes fejben is elszakadni ez idő alatt a munkájától.

Az eredmények alapján a kutatást vezető Marjaana Sianoja és kollégái úgy találták, hogy azok, akik a parkban sétáltak, kevésbé érezték fáradtnak, stresszesnek és dekoncentráltnak magukat. Mindez a relaxáló csoport tagjaira is jellemző volt, kiegészítve azzal, hogy náluk még alacsonyabb stressz-szintet mértek. A különbség esetükben ez főként a munkától való hatékonyabb elszakadásnak volt köszönhető, míg a „sétálók” esetében inkább annak, hogy jobban élvezték az ebédszünetet.

Az eredmények mögött álló okok különbözősége miatt Sianoja azt tanácsolja, hogy

azokon a napokon válasszuk inkább a relaxációt, amikor a túlterheltség következtében összecsapnak felettünk a hullámok, míg a sétát inkább azon alkalmakra ajánlja, mikor szükségünk van egy kis változatosságra és vidámságra/kikapcsolódásra.

Tedd, amit igazán szeretsz

A fő szempont azonban, hogy olyan kikapcsolódást válasszunk, amiben örömünket leljük. Tény, hogy ebben a tanulmányban a résztvevőknek nem adatott meg a választás lehetősége, de a kutatás vezetője szerint még erősebb hatásra (vagyis még nagyobb hatékonyságra) lehet számítani, ha a számunkra legélvezetesebb tevékenységre szánjuk az ebédszünetünk egy részét – értelemszerűen azt, amelyiket nem konkrétan étkezéssel töltünk….

Ugyan a kutatócsoport nem vizsgálta a munkahelyi hatékonyságot, feltételezhető, hogy ha a résztvevők jobban tudtak a feladataikra fókuszálni, produktívabbak is voltak és több feladatnak értek a végére, mint az „átlagos ebédszünettel” félbeszakított napokon.

A University of Tampere kutatójaként dolgozó Sianoja szerint ez az eredmény egyrészt azért ígéretes, mert nem laboratóriumban, diákok bevonásával, hanem „éles”, életszerű szituációban zajlott. Az eredmények megbízhatóságát erősíti az a tény is, hogy a mentális feltöltődéssel megspékelt ebédszünet pozitív hatásai már néhány órán belül érezhetőek voltak. Ahogy a szerző kiemeli,

mind a séta, mind a relaxáció eltereli a figyelmünket a munkával kapcsolatos problémákról, és lehetőséget biztosít arra, hogy lerázzuk magunkról a teendőket – amit egy átlagos ebédszünet során kevésbé tapasztalhatunk meg.

Via: Greater Good Magazine