„Egyáltalán, megtölteni élettel az életet: jelenléttel lehet” – interjú Palya Beával

Szerző: | 2017. 10. 10. | Test&Lélek | Olvasási idő: 6 perc

Kaptam hangot és kaptam érzékenységet a szóhoz. Szenvedéllyel művelem hát az énekes-dalszerzői munkát, mert én magam is folyton megtapasztalom, ahogyan a dalok újra és újra átformálják az életem. A dal a legerősebb üzenetközvetítő forma, verbális, így hat az elmére is, ugyanakkor ezek énekelt szavak, a zene a zsigerekbe hatol, képes a lelket új lépésre bírni – vallja Palya Bea, dalszerző, énekes.

Fotó: Emmer László

Szerinted miért fontos téma a jelenlét?

Mert ez teheti az életet örömtelibbé es izgalmasabbá. Meg azért is, mert ha valami épp nem jó, érdekes módon épp a jelen pillanat megfigyelésével lehet változást elérni. Egyáltalán, megtölteni élettel az életet: jelenléttel lehet.

Láttuk, te is megkérdezed a követőidtől, de minket is érdekelne, hogy mit jelent számodra jelen lenni?

Nyitva tartani és valódi érzékelésre hangolni az érzékszerveimet: látni, ami előttem van, hallani a körülöttem épp megszólaló hangokat, érezni a bőrömön a levegő járását, vagy egy emberi érintést, vagy a ruha simogatását, érezni az ízeket, és ebben az érzékelés-áradatban feloldódni, ezekké az érzékelt dolgokká válni. Egy másik, jobban az elme felől közelítő megfogalmazásban: tudatában lenni, hogy épp mit csinálok, megfigyelni magam, és ebben a cselekvő-megfigyelő kettősségben egységet találni.

Mikor, milyen helyzetekben nehéz a jelenlét állapotában maradnod, mikor jelent ez kihívást számodra?

Párkapcsolati nehézségek idején, és a gyermekeimmel való viszonnyal általában, de hát ezek a legfontosabb kapcsolataim az életemben, logikus, hogy ez a legnehezebb és itt jön elő legtöbb korai mintám.

„…van, hogy kilendülök a középpontomból” – fogalmaztál egy, a WMN-en megjelent írásodban. Mit szoktál tenni annak érdekében, hogy „visszatalálj”?

Először is visszamegyek a légzésem figyelésére. Aztán mozgok, a lehető leghamarabb. Otthon van egy jógamatrac állandóan kiterítve, a jógasarok vár engem, ha sürgősségi kezelés kell, és igyekszem minél előbb eljutni valami jóga vagy bodyArt órára, vagy ha nagy a gáz, akkor deepwork, ami annyira nehéz, hogy agyam sem marad gondolkodni, csapatom ki az izmokból a feszültséget, izzadok, ordítok. De egy ötritmus vagy egy transztánc is jó tud lenni. Szóval valami testi dolog. És persze a barátaim folyamatos jelenléte segít a nehéz pillanatokban, online és offline ott vannak velem.

Fotó: Emmer László

Az ember a kisugárzásod alapján, az alapján, amit közvetítesz a dalaidon keresztül, nem feltételezné, de azért feltesszük a kérdést: szoktál szorongani? Ha igen, miért, mitől a leginkább?

Rengeteget szorongok. Aktuálisan én épp egy életközépi „megállásban” vagyok, nem nevezném válságnak, de sok dolog felszínre került attól, hogy nem fedtem el mindezt a koncertezés adrenalin-áramlásával. És persze fáradt is vagyok kétgyermekes-dolgozó anyaként, mert ha kevesebbet is, de azért dolgozom, én folyton dolgozom, hiszen alkotó ember vagyok, az is dolgozás, ha nézem a fenyőfát és gondolkodom… Szóval most felszínre került egy törékeny, fájdalmas réteg, mintha most, a megállással lett volna egy rálátásom arra, hogy az eddigi utamban is mennyi küzdés és nehézség volt, és hogy mennyire hiányzott (és néha hiányzik) támogatás, és leginkább együttérzés ezzel a nehézséggel. De a szorongás nem feltétlenül ehhez kapcsolódik, persze van egy ilyen merre tovább kérdés is. De sokkal inkább kapcsolati eredetű, mindenféle kapcsolatban felhalmozódnak érzések, és néha elveszítem saját magamról a fókuszt, annyira erős a figyelmem a másikra.

Mit teszel annak érdekében, hogy megszabadulj a szorongástól, az olykor fel-felbukkanó nehéz érzésektől?

Torna, jóga, bodyart, légzés, gyermekeimmel kapcsolódás, barátokkal találkozás.

Szoktál meditálni?

Nem vagyok az a meditálós típus kimondottan, bár a vezetett vizualizációkat nagyon szeretem, az nagyon működik. De a transz az én lényemnek sokkal jobban áll. Kétféleképp lehet kiüresedni. Folyton csökkentek valamit, vagy annyira túltöltöm, hogy elég. Én ez utóbbi választom, tánc, éneklés, mozgás különösen jó területek erre.

Visszagondolva, melyik volt a legutóbbi olyan helyzet, amikor teljes szívvel, testtel és lélekkel jelen voltál? Gyakran van ilyen?

Igen, minden éneklés ilyen. A gyerekeimmel való pillanatok nagy része is ilyen, Pannival, a kisbabámmal iszonyatosan tág volt az a közös életünk eddigi nyolc hónapja. És akkor is időkapu van, ha a természettel igazán egybe tudok olvadni.

 Hogy vagy a csenddel? Mennyire van jelen az életedben és mit jelent számodra?

Jelen van, de most jó lenne még több belőle. Olyan tág pillanatokra, amikor a fejemben lévő gondolatok is eltűnnek, vagy legalábbis alszanak. De a két kisgyermekes időszak forró és zsivajos. Most nem feltétlenül a csend talál meg, de a csend szempontjából nézve az a legbölcsebb, ha ezt most elfogadom…

Fotó: Emmer László

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This