„Mindenki életében eljön a pillanat, amikor el kell döntenie, milyen emberré váljon”

Szerző: | 2017. 08. 24. | Social&Smart | Olvasási idő: 11 perc

 „Engedd el!” „Ne foglakozz vele!” „Bármit elérhetsz, ha eléggé akarod!” „Úgyis bevonzod a szerelmet” „Csak kérned kell, és megadatik.” Állítások, felszólítások, amelyekkel főleg mostanában, egyre gyakrabban találkozhatunk. De tényleg ilyen egyszerű lenne? Ennyi az egész? Minden fejben dől el? A válasz röviden: nem. Kicsit hosszabban: tény, hogy elképesztő mennyiségű kiaknázatlan lehetőség rejlik bennünk „nyaktól fölfelé”, azaz a mentális erőforrásainkban, ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a fejünkben rejlő lehetőségeket jobban megismerjük – és az azokról alkotott képet tovább árnyaljuk.

Ezt teszi a Nyitott Akadémia sorozatának legújabb darabja, amelynek Dr. Kádár Annamária, Dr. Buda László, Prof. Dr. Bagdy Emőke és Pál Ferenc a társszerzői. A Kulcslyuk Kiadó gondozásában nemrég megjelent, Fejben dől el? című könyv a szó szoros és átvitt értelmében is rendet tesz a fejünkben. A népszerű előadók sodró lendületű, ugyanakkor tudományos megalapozottságú írásai segítenek áthidalni a szakadékot a kritikátlan hurráoptimizmus hirdetői, valamint a mentális erőfeszítésektől ódzkodó, örök pesszimisták között.  Kedvcsinálóként hoztunk néhány gondolatot a könyvből.

Dr. Kádár Annamária – Életünk mesés hétpróbája

„Mindenki életében eljön a pillanat, amikor el kell döntenie milyen emberré váljon – és ha nem ismered e pillanatnak a történetét, nem ismered az embert” idézi fel a szerző „Az ember, akit Ovénak hívnak” című könyv egyik fontos gondolatát, rámutatva arra, hogy igenis léteznek „olyan különleges, kitüntetett pillanatok, amikor azért válik egyértelművé egy döntés, mert bennünk történik valami alapvető változás”.

Csakhogy ehhez a változáshoz mi is kellünk, amihez kitartásra és elszántságra, nem ritkán humorra, és időre is szükség van – időre, hogy a „lelkünk is utolérjen minket” ebben a rohanó világban. Ezen az úton kísér végig írásában Dr. Kádár Annamária, aki a könyv első fejezetében szelíden mutatja az irányt a „happy end” felé.

A méltán népszerű mesepszichológus ugyanis egy mesékből jól ismert motívum, a hétpróba mentén közelít a kötet kérdéséhez. A világhoz és önmagunkhoz való viszonyulás, az önazonosság és a hitelesség, a pillanat története, a kitartás és elszántság, a humor, a szerepidentitás és a minőségi idő témaköreit érintő bájos anekdotákat, tanulságos történeteket, vagy éppen vicceket pontosan azzal a magától értetődő bölcsességgel helyezi a szerző az önismeret dimenziójába, amit Dr. Kádár Annamária sodró lendületű előadásain megszokhattunk.

Fontos történetek ezek az életünk fontos állomásairól és döntéseiről, amelyeket érdemes a könyvből fel-felpillantva elraktározni „nehezebb időkre”, vagyis olyan pillanatokra, amikor például döntenünk kell arról, hogy

„feladom-e azt, amiben hiszek, csak azért, hogy valamilyen előnyhöz jussak? Önazonos tudok-e maradni befelé és kifelé is? Az a kép, amit mutatok, megegyezik-e azzal, amit belül érzek?”.

Nehéz – és bizony fejben eldőlő – kérdések ezek, amelyeknek a megválaszolása nagyon sokat segíthet abban, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, és ezáltal egy önazonos, harmonikus élethez.

Dr. Buda László – Hol és mikor dől el, ami igazán lényeges?

„Mi felett rendelkezünk egyáltalán döntési lehetőséggel, és mi «dől el» tőlünk függetlenül? Valójában ki az, aki döntést hoz bennünk és hogyan csinálja? Mely részeink vesznek részt a döntéshozási folyamatban? Van-e mindennek köze a testrészeinkhez, például az agyunkhoz?” – szegezi nekünk a kérdést a könyv második fejezetében Dr. Buda László, aki szerint az ésszel hozott döntések VS szívből jövő döntések „harcában” egyértelműen a szív felé billen a mérleg nyelve:

„sokszor akkor indul meg a gyógyulás, ha az agy hajlandó válaszolni a szív hívására, és hajlandó valamiképpen feladni «egocentrikus» és egyben «excentrikus» szerepét. Akkor kezdenek a dolgok harmóniába rendeződni, amikor a belső szerveket nem a hideg racionalitás, hanem a szeretet fogja össze, és azok az igazán erős és előrevivő döntések, amelyekkel minden szereplője egyetért”. (…)

„Aki fontos döntések előtt áll, figyeljen a fejére, de hallgasson a szívére is, a zsigereire, az izmaira is, a bőrére is, egész testére is.”

– tanácsolja Dr. Buda László, hogy aztán megmutassa az utat, ami e felé a boldog konszenzus felé visz. És ezen az úton bizony „fejben is ott kell lenni,” ugyanis rengeteg fontos dolog van, ami nagyon is döntés kérdése. Például az, hogy elfogadom-e, szeretem-e magam, megengedem-e magamnak a nehéz érzéseket, képes vagyok-e megbocsátani magamnak, vagy másoknak? Ezek nagyon sokszor a már említett, hideg racionalitás által blokkolt gondolatok és érzések. Rajtunk és a gondolkodásunkon is múlik, hogy képesek vagyunk-e megengedni magunknak ezt a szívből jövő, zsigeri változást.

„Ahhoz, hogy valami réges-régi dolgot el tudjunk engedni, az első lépés az, hogy megéljük a nehéz érzéseket, a második lépés a megértés szintje, a harmadik pedig a spirituális belátás szintje” – idézi fel a szerző Colin C. Tipping, Sorsfordító megbocsátás című könyvének gondolatait. Ebben a változásban segít az a fejezet végén található gyakorlat is.

Prof. Dr. Bagdy Emőke – Minden fejben dől el!

„Gondolataink és elvárásaink döbbenetesen meghatározzák testünk működését” – szól a könyv, Prof. Dr. Bagdy Emőke által jegyzett fejezetének tézismondata. Ahogy az a tanulmányban sorakozó, tudományos megalapozottságú kutatásokból és az azokhoz kapcsolódó történetekből is kiderül, elképesztő, hogy micsoda ereje van a szavaknak, hogy azok milyen mértékben hatnak ránk és a környezetünkre.

„Soha ne becsüljük alá, hogy milyen hatással vagyunk egymásra. Meg tudjuk a másikat betegíteni a szavakkal. Ölni tudunk szavakkal. Mivel veleszületetten társas lények vagyunk, így egyben kiszolgáltatottak is, egymás nélkül élni-halni se tudunk.”

– mutat rá a neves boldogságkutató, aki szokás szerint elképesztő mennyiségű információt sűrített bele tanulmányába.

A történelemből vett példák, a pszichológia tudományterületéhez kapcsolódó kurrens kutatások, az egészségügy területén szerzett tapasztalatok mind-mind a fejezet címében olvasható állítást támasztják alá, amely szerint „Minden fejben dől el!”.

„Ott is létezhet gyógyulás, ahol az orvostudomány lemond a betegről. (…) de „nagyon nem mindegy, hogy az orvos milyen szavakkal, sőt milyen metakommunikációs eszközök segítségével ad át egy konkrét információt!” –

mutat rá az orvosi kommunikáció, a szuggesztió és a gyógyító beszélgetések jelentőségére a szerző, akinek az állításai az egyéni boldogulás szintjén éppúgy érvényesek.

„Ha biztatást, bátorítást, megerősítést kapunk, az is kibontakozik belőlünk, ami a saját egyedi, speciális tehetségünk. De kell a támogatás! A gének önmagukban még nem döntenek el semmit, csak potenciált jelentenek, amelyet a pszichogenetikai és szocializációs hatások bontakoztathatnak ki, vagy hagyhatnak megvalósítatlanul.”

Pál Ferenc – Gondolj, amit akarsz!

„Lehet, hogy fejben dől el, de nagyon nem mindegy, hogy utána mit csinálunk” – szól, a Pál Ferenc által jegyzett fejezet tanulsága. És hogy milyen úton jut erre a következtetésre a szerző?

Pálferi atya kicsit messzebbről, Edward de Bono, a gondolkodáskutatás egyik legjelesebb képviselőjének téziséből indul ki, amely szerint összesen hatféle gondolkodás létezik, köztük

  1. A tényeket, az adatokat, a számokat, az információkat, a realitást előtérbe helyező gondolkodásmód
  2. Az érzésekhez, érzelmekhez, élményekhez kapcsolódó gondolkodásmód
  3. A nehézségeket, tévedéseket, problémákat, akadályokat számításba vevő gondolkodásmód
  4. Az értékeket, jelentőséget látó gondolkodásmód
  5. Kreatív, új ötleteket felfedező gondolkodásmód
  6. A lényeglátó, összefüggéseket, folyamatokat, a rendszer működését megértő, egységben látó gondolkozásmód.

Ahogy arra a szerző is rámutat, és ahogy az a fentiekből is kirajzolódik, hiba lenne bárkit el- vagy megítélni az alapján, hogy optimistán vagy pesszimistán gondolkodik – annál is inkább, hogy bizonyos helyzetekben az egyik, máskor pedig egy teljesen másik típusú gondolkodásmód segíthet a boldogulásban.

„Messze túl vagyunk már azon, hogy ilyennek érdemes lenni, vagy olyannak! Néha ilyennek érdemes lenni, néha pedig olyannak! Néha így érdemes gondolkodni, néha úgy!” – fogalmaz Pál Feri atya, aki szerint ezt a képet még tovább árnyalja, hogy sokszor a rossz dolgok visznek minket valami jó felé, de ugyanezen logika mentén haladva: létezik olyan jó is, ami magában foglal valami rosszat.

„Ha tehát valamitől éppen szenvedünk, valamit vereségnek, veszteségnek érzünk, valamit rossznak, pocséknak, elviselhetetlennek élünk meg, érdemes feltenni két kérdést. Az egyik, hogy ez a rossz milyen nagyobb jó része lehet? A másik, hogy ebből a rosszból születhet-e valami jó?”

– tanácsolja a szerző, hogy aztán a fejezet további részében megmutassa azokat a gondolatokat és történeteket, amelyek segíthetnek megtalálni mindig és minden helyzetben a jót.

Nick Vujicic, Teréz anya és Placid atya története megmutatja, hogy „nem kell nagy embernek lenni, kicsiként is tudunk nagy dolgokat tenni” és az, hogy miként formáljuk magunk körül a világot, nagyon sokszor független a körülményektől és rajtunk is, a gondolatainkon is múlik.

„…tagadhatatlanul nagyon fontos és számít, hogy mások mit tettek magával, de a leglényegesebb nem ez, hanem az, hogy maga mit tesz másokkal” – idézi fel egy terapeuta idevágó gondolatát Pár Ferenc, aki szerint „az élet nagy kérdéseire tettekben vannak a válaszok. Tettekben és kapcsolatokban.”

Ha érdekel a könyv, akkor itt tudod megrendelni.

Fotó forrás: itt, itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This