Okosan az okostelefonnal! – avagy mi is az a „buborék hatás”?

Szerző: | 2016. 06. 25. | Social&Smart | Olvasási idő: 6 perc

Kevesebb, mint egy évtizeddel az első iPhone megjelenése után egyre több ember van, akinek előbb jut eszébe reggel a telefonja, mint a kávé vagy a fogkefe. A mobil megelőzi a partnert is, aki mellett ébrednek. Napközben egy okostelefonnal a kezünkben könnyedén ellenőrizhetjük az emaileket, miközben a családunkkal vagyunk, vagy sms-ezhetünk a barátainknak munka közben. Függetlenül attól, hogy mit csinálunk, elárasztanak az új posztok, értesítések, frissítések, hírek… A világunk kitágult az internet révén, és az okostelefon a kezünkbe helyezi az irányítását. De valóban mi irányítunk?

Filter Bubble – avagy mi is az a buborék hatás?

A Filter Bubble jelenség magyarul többféle címkét kapott, olvashatunk róla buborék hatás, szűrőburok, szűrőbuborék néven is. Lényegében ez egy intellektuális elkülönülés (izoláció), amelyet internetes oldalak algoritmusai eredményeznek. A kattintásaink, böngészési előzményeink és internetezési szokásaink alapján felállítanak rólunk egy profilt, kiszűrik, hogy milyen információkat kedvelünk. Majd ezeket

az előzményeket felhasználva az algoritmusok később csak olyan információt kínálnak fel nekünk online, amely a profil alapján valószínűleg érdekelhet minket, és kedvelni fogjuk. Erre a jelenségre tökéletes példa a Google keresőmechanizmusa és a Facebook személyre szabott hírfolyama.

Hogy ez miért veszélyes?

A szűrők révén sok információról, hírről nem szerezhetünk tudomást, és kevesebb olyan véleménnyel találkozunk, amely ellenkezik a miénkkel.

Így szélsőséges esetben azt feltételezhetjük, hogy a mi álláspontunk bizonyára jó, sőt, tökéletes, mivel

  • akármit olvasok online, megegyezik a véleményemmel; vagy
  • nincs senki, aki az ellenkezőjét állítaná.

A buborék hatással kapcsolatban több kérdés merül fel, főleg a Facebookra vonatkozólag. Ahogy Eli Pariser TED előadásában rámutat, a jelenség nem teljesen újkeletű: az újságok korábban is szűrték az információkat, mégis, az internet térnyerésével, az okostelefonok terjedésével egyre fojtogatóbb lesz a buborék.

Okostelefonok és ADHD

Anekdotikus, tehát tudományosan még nem alátámasztott bizonyítékok alapján az okostelefonok széleskörű használata egyre hiperaktívabbá tesz minket, és megnehezíti a koncentrációt. A digitális stimuláció ilyen feltételezett következményei kísértetiesen hasonlítanak egy jól ismert fejlődési zavar, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, vagy más néven az ADHD tüneteihez is.

Lehet, hogy a telefonok nyomkodása nem ADHD-s embereknél is tüneteket produkálhat?  Egy friss kutatás erre kereste a választ.

Digitális elvonó

Összesen 221 Y generációs egyetemista vett részt a két hétig tartó vizsgálatban. Fontos kiemelni, hogy ők mind olyan személyek voltak, akiknél korábban nem diagnosztizáltak ADHD-t. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották. Az első hét során arra kérték a személyek felét, hogy próbálják meg minimalizálni a telefonhasználatot bizonyos beállítások segítségével, illetve tartsák a telefonjukat nem látható helyen, lehetőleg nehezen elérhető távolságban. A másik csoport azt az instrukciót kapta, hogy hagyják bekapcsolva az összes értesítési funkciót a telefonjukon, és legyen kéznél a készülékük, amikor csak lehetséges. A következő héten a két csoport feladatot cserélt.

Az eredmények megerősítették, hogy a személyek úgy érzik, többször szakítják meg tevékenységüket a készülékek miatt, ha be vannak kapcsolva az értesítések, mint amikor nincsenek.

A figyelmetlenség és hiperaktivitás mérése

A figyelem zavarát és a hiperaktivitást a felnőtt ADHD hivatalos diagnosztikai kritériumainak segítségével vizsgálták. A résztvevőket arra kérték, határozzák meg, hogy milyen gyakran tapasztalták az ADHD 18 tünetét külön-külön a két hét során.

A figyelem zavarára vonatkozó kérdések olyan lehetséges problémákra vonatkozó állításokat tartalmaztak, mint:

  • gondatlanságból eredő hibákat követek el,
  • elfelejtettek kifizetni egy számlát,
  • nehézséget okoz a figyelmem fenntartása,
  • nehézséget okoz, hogy odafigyeljek másokra.

A hiperaktivitásra vonatkozó kérdések hasonlóan átfogóak voltak, például az alábbiakat tartalmazták:

  • ideges izgés-mozgás,
  • nyugtalanság érzése,
  • túl sok beszéd,
  • mások szavába vágás.

tab2

Az eredmények egyértelműek voltak: a gyakoribb telefonhasználat figyelmetlenebbé és hiperaktívabbá tette a vizsgálat résztvevőit.

Mivel az ADHD egy fejlődési zavar, komplex neurológiai okokkal, ezért ezek az eredmények egyáltalán nem állítják, hogy az okostelefonok ADHD-t okoznának, sem azt, hogy a telefonhasználat visszafogásával lehetne kezelni ezt a zavart. De azt azért ki lehet jelenteni, hogy a fenti eredmények mindenképpen aggodalomra adnak okot. Az okostelefonok a legkelendőbb elektronikai eszközöknek számítanak napjainkban, 22 másodperc alatt 1000 új telefon érkezik meg tulajdonosához.

Még ha az 1000-ből csak egy használó nem figyel a barátjára beszélgetés közben vagy rohan ki egy értekezletről, az okostelefonok milliók produktivitását, jóllétét és kapcsolatait befolyásolhatják – nem a jó irányban.

Mint minden zavar esetében, az ADHD tüneteit is egy skálaként lehet elképzelni a normálistól a patologikusig. Az eredmények arra utalnak, hogy a szüntelen digitális stimuláció hozzájárul ahhoz, hogy a figyelem egyre problematikusabbá válik modern társadalmunkban.

Fontold meg, hogy lehalkítod a telefonodat (a kikapcsolását említeni sem merem), még akkor is, ha senki nem kér rá! Az agyad hálás lesz!

Via: The Conversation

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Márki Anett Neszta

Pin It on Pinterest

Share This