Hogy a mobilunk időrabló-e, azt mi döntjük el – Út az elpocsékolt óráktól a szuperhatékony munkanapig

Szerző: | 2019. 09. 23. | Munka&Motiváció | Olvasási idő: 7 perc

Csak gyorsan csekkolom a Facebookot/Instagramot/híreket.” „Tartok tíz perc szünetet.”  Valahogy így kezdődnek a maratoni hosszúságúra nyúló hírfolyam-görgetések és félórás kávészünetek – és így siklik ki a munkahelyi hatékonyságunk gőzmozdonya. Néha elég egy pittyenés, egy értesítés, hogy akár a munkaidő végéig se sikerüljön visszavontatni képzeletbeli szerelvényünket a feladatokból összetákolt sínekre, ami hosszú távon, lássuk be, nem vezet sok jóra. A jó hír, hogy már viszonylag kis erőfeszítéssel is felvértezhetjük magunkat a megannyi figyelem-elterelő inger támadása ellen, hogy zökkenőmentesen zakatolhassunk a feladataink listájának vége felé.

Az online tér – az időnyelő fekete lyuk?

Nyolc. Óra. Munka. Egy kész örökkévalóságnak tűnik… amibe elméletileg egész sok feladat belefér. A nap végén valahogy mégis sokszor azzal az érzéssel indulunk haza, hogy az a rengeteg perc, akár a homokszemek, úgy peregtek ki az ujjaink között – amelyekkel valószínűleg épp a telefonunkat nyomkodtuk…

A késztetésről, hogy minden szabad pillanatban telefonunk után nyúljunk, vagy hogy azonnal csekkoljuk az értesítéseket, már korábban, a „digitális nyavalyákkal” foglalkozó cikkünkben is írtunk. Arról azonban nem esett szó, hogy ez a szokás nem csak a vacsoraasztalnál, vagy épp egy baráti találkozó alkalmával hozhat minket kellemetlen helyzetbe és vonhatja maga után partnerünk/barátaink rosszallását, de a munkahelyi teljesítményünket is alaposan visszavetheti.

Noha tagadhatatlan, hogy a technológiai vívmányok életünk ezer és egy aspektusát megkönnyítik, mindezzel együtt mindennapjaink időnyelő fekete lyukává váltak, így egyértelműen kijelenthetjük, hogy munkahelyi hatékonyságunk növelésének első lépése az okos-kütyük letételével kezdődik.

Erről tanúskodnak Dr. Larry Rosen, a California State University, Dominguez Hills emeritus professzorának kutatási eredményei is. Egyik kísérletében Dr. Rosen például arra kért meg 260 általános iskolás, gimnazista és egyetemista diákot, hogy otthon töltsenek 15 percet tanulással.

Negyedóra, nem nagy cucc, bárki megcsinálja! – mondhatnánk. Az eredmények azonban inkább arra utalnak, hogy bárki megcsinálja – néhány extra szünet beiktatásával.

A kísérletben részt vevő diákok ugyanis átlagosan mindössze hat perc tanulás után máris áttértek más tevékenységekre, többnyire értesítések és e-mailek nézegetésére.

Ilyenkor talán azt gondoljuk, multitaskingolunk, az igazság azonban az, hogy váltogatunk a különböző cselekvések között. Ezek a megszakítások csak elvonják a figyelmünket az eredeti feladatunktól, amihez később visszatérve további időt pazarolunk el azon tűnődve, hogy hol is tartottunk előtte – nyilatkozta Rosen.

Egy kis digitális szünet

A figyelmi kapacitás növelése végett Dr. Rosen azt javasolja, hogy iktassunk be „digitális szüneteket”.

Azaz, töltsünk nyugodtan néhány percet (!!!) azzal, hogy csekkoljuk az értesítéseket, és válaszolunk a befutó üzenetekre – de csak 15 perc folyamatos munka után.

Addig érdemes lehalkítani és képernyővel lefelé fordítani a telefont, hogy ne is lássuk a felvillanó képernyőt egy-egy új üzenet érkezésekor. Ahogy belejövünk, idővel elkezdhetjük növelni az időtartamot két digitális szünet között, az eredmények pedig valószínűleg magukért beszélnek majd.

(Emellett, ha szeretnél hosszú távon kikecmeregni a közösségi oldalak és a fent említett „digitális nyavalyák” hálójából, érdemes lehet következő nyaralásod alkalmával kipróbálnod a digitális detoxot – nekünk bevált.)

A rövid (!) szünetek beiktatása mellett egyébként több kutatási eredmény is felsorakozott: a University of Illionois at Urbana-Champaign kutatója, Dr. Alejandro Lleras és Atsunori Ariga például úgy találta, hogy azok a résztvevők, akik idő közben rövid időre feladatot váltottak, majd visszatértek az eredetihez, 40 perc után is képesek voltak tartani a kezdeti szintjüket, míg azok, akik szünet nélkül ugyanarra a feladatra fókuszáltak, egyre hanyatló teljesítményt mutattak.

Tudjuk, hogy a koncentráció szintje 30 perc után csökkenni kezd, így fontos, hogy időnként rövid szüneteket tartsunk – vallja Lleras. És hogy mennyire rövid szünetekről beszélünk? Az eredmények alapján már néhány másodperc is elég lehet.

Annak az eldöntését, hogy ezt rossz vagy jó hírként könyvelitek el, kedves Olvasók, rátok bízom.

A koncentráció erdejében bolyongva…

Persze, tegyük le a telefont… könnyű azt mondani!– gondolhatnánk (gondoljuk) sokszor. A megoldás erre a problémára – számomra legalábbis – ironikus módon pont egy applikáció formájában érkezett. Noha megannyi app létezik, aminek a segítségével egyszerűen letilthatjuk magunkat bizonyos időközökre a figyelmünket gyakorta elvonó honlapokról vagy appokról, a négy taiwani egyetemista által létrehozott Forest ennél játékosabb formát ölt.

Az app lényege, hogy böngészőnkben/telefonunkon be tudjuk állítani, hogy mennyi időt szeretnénk zavartalan munkával tölteni (kezdhetjük 15 perccel, Dr. Rosen javaslatát követve), majd elindítjuk a számlálót. Amíg tartjuk magunkat a célhoz, a digitális növényünk növekszik, azonban amint megnyitjuk a nem kívánatos oldalakat, a növény-kezdemény elkorhad.

A nap végén aztán megszemlélhetjük az általunk telepített erdőt (benne a kudarcokra emlékeztető, elkorhadt csonkokkal), és a hozzá tartozó statisztikákat, így nemcsak sokkal hatékonyabbnak – és elégedettebbnek – érezzük magunkat a nap végén, de láthatjuk, melyek azok az időszakok a nap során, ahol rendszeresen ellankad a figyelmünk. Sőt, ha beruházunk a pro verzióra (kb. 600 forint, egyszeri befizetés) további hasznos funkciókból profitálhatunk: az általunk létrehozott címkék segítségével bejelölhetjük, melyik fa ültetése alatt melyik projekten/hobbin ügyködtünk – és hamar egyértelművé válik, mit hanyagolunk el, és mi viszi el a legtöbb időnket.

A sikeres ültetések után egyébként virtuális érméket kapunk, amelyeket beválthatunk újabb fafajták engedélyezésére (kezdetben csak fenyőfát tudunk ültetni, ami egy ponton kissé monoton lehet), de a Trees for the Future (Fák a jövőért) szervezetnek hála, pontjainkért egy valódi facsemetét is ültetnek a nevünkben.

Persze, ahogy a legtöbb „Így csinálják a legsikeresebb emberek/mások” kezdetű cikkekkel az lenni szokott, ami másnak bevált, nem biztos, hogy mindenkinek meghozza a várt sikert, mindenesetre ez az alkalmazás egy játékos és zöld választás, amely segíthet visszaterelni bennünket a hatékony hétköznapokba.

Via American Psychological Association

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest

Share This