,,Tudom, hogy láttam már valahol… Vagy mégsem tudom?’’ — Az ismerősségi hatás

Ez a cikk csak egy morzsája annak az információtömegnek, ami nap mint nap eláraszt bennünket. Gondoljunk csak bele, hányféle területen érnek minket ingerek a mindennapjaink során! Tévét nézünk, beszélgetünk egymással, zenét hallgatunk, olvasunk, internetezünk, és a lista csak folytatódik. De vajon mennyit dolgozunk fel mindebből, és mennyi az, amire igazán emlékszünk? És mi a helyzet azzal, ami halványan, vagy még úgy sem, ismerős – akár épp csak annyira, hogy befolyásoljon a döntéseinkben?

A legtöbb információ feldolgozása ugyanis nem tudatosan történik, vagyis nem mi kontrolláljuk a folyamatot. A hatásuk, a róluk megőrzött emlékek nyomai ezért sokszor tudattalanul befolyásolnak minket, amikor döntéseket hozunk. De hogyan is működik ez pontosan? Erre ad választ részben az ismerősségi hatás jelensége.

Elhiszed, hogy van kedvenc kínai írásjeled?

Az elmélet alkotója, Robert Zajonc egyik kísérletében olyan kínai írásjeleket mutatott sorban a vizsgálati személyeknek, amelyekből több ismételten fordult elő. A megtekintés után megkérte őket, hogy az összesből válasszanak ki számukra tetszőlegesen néhányat. Az eredmény megfelelt az elvárásainak: a kísérleti személyek választása leginkább az ismétlődő jelekre esett, vagyis az ismerősség befolyásolta őket.

Az ismerősségi hatás fogalma tehát azt a jelenséget ragadja meg, hogy az, amit gyakrabban látunk, vonzóbbnak tűnhet számunkra – mégpedig sokszor anélkül, hogy ennek egyáltalán tudatában lennénk.

Jó példa az ismerősségi hatásra (amelyet kitettségi hatásként is említenek) az Eiffel-torony is, aminek kezdetben egyetlen párizsi lakos sem örült igazán, később azonban, mivel nap mint nap látták, mégis a szívükhöz nőtt.

Tehát minél többször látom, annál jobban kedvelem?

Nem feltétlenül. Az eredeti kísérlet alatt ugyanis az is kiderült, hogy az ismerősségi hatás akkor érvényesül igazán, ha semleges vagy pozitív attitűd jellemez minket az adott inger felé. Sőt, ha alapvetően nem kedvelünk valamit, akkor a gyakori felbukkanása akár ronthat a helyzeten.

Emellett az aktuális lelkiállapotunk is befolyásolhatja az ismerősségi hatás működését. Mind a krónikus, mind az átmeneti szorongás csökkenti a jelenség hatását. Ilyenkor ugyanis erőforrásaink inkább befelé összpontosulnak, és a testünk másképpen reagál a minket érő külső ingerekre.

Miért ezt a fogkrémet vásároltam?

Az ismerősségi hatás jelentőségét a reklámipar már hosszú ideje felismerte, és a cégek bőségesen használják is eszközeik repertoárjában, hogy elérjék céljukat – azaz hogy vásárlásra ösztönözzenek minket. A jellegzetes, könnyen megjegyezhető logók, címkék, plakátok, tévéreklámok mind-mind részben az ismerősségi hatás miatt készülnek.

Bizonyosan te is bárhol felismersz jópár logót, szlogent vagy formavilágot – és ez az ismerősség bizony szerepet játszik a döntéseidben is, amikor a polcon lévő termékek után nyúlsz.

Az ismerősségi hatás a legjelentéktelenebb dolgok megvásárlása közben érvényesülhet a leginkább. Te például tudod, hogy miért éppen olyan márkájú zsebkendőt vettél, mint amit otthon tartasz? Vagy éppen fogkrémet? Lehet, hogy éppen azért, mert valamilyen módon ismerős volt a számodra? A jelenség alól azonban a magasabb árú, fontosabb tárgyaink (mint például a telefonunk) sem jelentenek kivételt. A sok ok közül ez az egyik, amiért egy adott márkához való hűségünk kialakul.

Igen, ő szimpatikus… De kicsoda ő?

Az ismerősségi hatás ráadásul nem csak tárgyakkal kapcsolatban érvényesül, de az emberi kapcsolatainkra is ugyanúgy befolyással bír. Valaki, akivel gyakran együtt utazunk a buszon; valaki, aki többször felbukkan a magazinok címlapjain; valaki, akinek a neve az üzenőfalunk állandó szereplője… Az ismerősségi hatás jegyében velük valószínűleg szívesebben kezdeményezünk kapcsolatot, vagy tartjuk őket szimpatikusabbnak. Ismerős a helyzet?

Az, ha valakit gyakran látunk, fontos bejósló faktora lehet annak, mennyire kedveljük meg a későbbiek során. Nem véletlen, hogy sok barátság, vagy akár párkapcsolat születik iskolai vagy munkahelyi ismeretségekből – hiszen a diáktársainkkal és a kollégáinkkal töltjük el a napjaink legnagyobb részét.

Szeretem ezt a számot, de nem tudom, miért

És még mindig nincs vége: az ismerősségi hatás a zenével kapcsolatban is érvényes.

Veled is előfordult már, hogy olyan dallam mászott a füledbe, amelyiknek sem az előadóját, sem a címét nem ismerted? Esetleg a plázában hallottad, vagy a rádióban? Tulajdonképpen mindegy is, hiszen ismerős – ezért kedveled. Ugyanez igaz az ezerszer hallott nyári slágerekre is: minél többször halljuk, annál nagyobb az esélye, hogy egy idő után megkedveljük; talán mindenki emlékszik a Despacito című számra…

Az ismerősségi hatás az elméleti kereteken kívül is mindig természetes része volt az életünknek. Azonban ha tudjuk, hogyan működik, könnyebben tetten érhetjük, mikor hozunk döntést a befolyása alatt, és tudatosabban figyelhetünk a minket érő ingerekre. Legyen az fogkrém, utastárs, híresség, kampány vagy esetleg zene – minél ismerősebb, annál kedvesebb. Kivéve persze, ha inkább elkerülnénk…