“Gyűlölök és szeretek – szerteszakít ez a kín” – Létezhet gyűlölet és szeretet egymás nélkül?

Szerző: | 2019. 05. 14. |

A minap fültanúja voltam egy testvérpár közti veszekedésnek. A két gyerek az egyik percben még ölelgette egymást, a másikban pedig már azt ordította a nagyobb a szüleinek, hogy vigyék vissza a kórházba a kisebbiket, ahol született, mert elege van belőle. Szeretet és gyűlölet között nagyon vékony a határvonal.

Nehéz ezt elhinnünk, főleg amikor éppen a szerelem rózsaszín ködében éljük a napjainkat. Hogyan lesz mégis a szeretetből gyűlölet? Számos példát látunk a történelemből, a művészetből, vagy akár a híradóból arra, hogy ez lehetséges. Vajon melyiket könnyebb éreznünk: szeretetet, vagy gyűlöletet? És érezhetjük-e mindkettőt egyszerre?

Kettősség

“Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt,

Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.”

– írja Catullus az ókori Róma aranykorában (Devecseri Gábor fordítása). Hogyan élhetjük meg egy időben ezt a két, látszólag egymásnak ellentmondó érzelmet? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, érdemes kicsit elgondolkodni azon, mit is jelent valójában a gyűlölet.

A magyar nyelv számos szinonimát tud felsorakoztatni a gyűlöletre: utálat, harag, ellenszenv; mégis vannak köztük árnyalatnyi különbségek. Határozzuk meg magunkban a gyűlölet szó jelentését! Akár egy skálára is összegyűjthetjük az érzéseket, aminek kiindulópontja a szeretet, a végpontja pedig a gyűlölet. Érdemes megfigyelni azt is, hogy mi a két végpont a mi olvasatunkban, egyet tudunk-e érteni a fenti két fogalommal.

Vizsgáljuk meg a saját életünkben, hogyan jelenik meg a szeretet és a gyűlölet két érzése.

A szeretetünk és gyűlöletünk tárgya nem csak egy személy lehet. Nevezzük meg magunkban azokat akiket, vagy amiket szeretünk, vagy épp ellenkezőleg: akik, vagy amik a gyűlölet érzését váltják ki belőlünk.

Képzeletbeli skálánkra is felírhatjuk a neveket, fogalmakat, tárgyakat, amik elsőre eszünkbe jutnak. Figyeljük meg, hogy tényleg ahhoz az érzéshez került-e egy-egy név, amihez előzetesen szántuk, ahogy korábban gondoltunk rá.

Azon is elgondolkodhatunk, hogy Catullus miért beszél egyszerre a két érzésről és mi a “kín, ami szerteszakítja”. Elképzelhetjük, hogy kiről, vagy miről írja kétsorosát, milyen történet bújhat meg a szavak mögött. Vizsgáljuk meg, hogy a Catullus számára elképzelt történet igaz-e, vagy igaz volt-e valaha a mi életünkben.

Haragban

Fekete István Roráte című novellájában egy szemléletes példát mutat Catullus soraira. Két barát, akik már réges régen haragban állnak:

“Kitartó, régi haragban. Formája sem volt már, nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.”

A feloldás pedig két szó: “Már elmúlott.“

Gondoljuk végig, hogy mi vezethet oda, hogy gyűlöljünk valakit. Gyűlöletet érezhetünk egy korábban szeretett személy iránt, aki valamilyen módon bántott minket, vagy ártott nekünk. De igaz-e feltétlenül az, hogy előbb szeretnünk kell valakit, ahhoz, hogy gyűlölni tudjuk?

A másik fontos kérdés, ami a megbocsátással kapcsolatos témáknál szokott felmerülni: kell-e a másik bocsánatkérése a megbocsátáshoz? Itt ezt a kérdést úgy lehetne feltenni, hogy ha a gyűlölet tárgya nem változik, mi tudunk-e úgy változtatni, hogy végeredményeképpen feloldjuk magunkban ezt az érzést? Arra is megkereshetjük a saját válaszunkat, hogy fel kell-e egyáltalán oldani a gyűlöletet.

Se veled, se nélküled

Edward Albee Nem félünk a farkastól című művét is megvizsgálhatjuk Catullus sorainak gyakorlati megjelenítéseként. Egy egymással, de talán egymás nélkül is élni képtelen házaspár folyamatos marakodása ültet fel minket az érzelmi hullámvasútra (különös pikantériája a filmváltozatnak, hogy az Elizabeth Taylor-Richard Burton páros alakítja a főszerepeket, akik való életükben is se vele, se nélküle kapcsolatban álltak), ami Ady sorait is eszünkbe juttathatja:

“Ez az utolsó nászunk nékünk:

Egymás husába beletépünk” (Héja-nász az avaron)

Figyeljük meg, hogy milyen érzéseket kelt bennünk Albee drámája. Vizsgáljuk meg, hogy egyetértünk-e azzal. hogy a gyűlölet és a szeretet egyszerre jelenik meg benne. Végiggondolván a saját kapcsolatainkat, nézzük meg, hogy találunk-e olyat, amit a film nézése, vagy a könyv olvasása közben, felmerülő érzéseink előhívnak.

Hogyan tovább?

A gyűlölet és a szeretet egy dologban biztosan közös: az érzés intenzitásával párhuzamosan hozzáköt a tárgyához. A gyűlölet tárgyával kapcsolatban valószínűleg ez az, amit a legkevésbé szeretnénk, legalábbis tudatosan.

Ezért a saját magunk számára és érdekében fontos, hogy megismerjük érzéseink gyökerét, minőségét, sajátosságait. Jó gyakorlat lehet kipróbálni, hogy minek kellene változni ahhoz, hogy a szeretet-gyűlölet skálánkon minden felsorolt dolog  egy hellyel előrébb ugorjon.

Ezzel megtehetjük az első lépést a feloldáshoz, átkeretezéshez.



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Gaál Szilvia
Anya és irodalomterapeuta. Az olvasás számára szakma és hobbi egyben, ami feltölt és tanít. Elkötelezetten támogatja a nőket az anyává válás lelki folyamatában. Szereti a tudását átadni, megfigyelni és mélyeket lélegezni a természetben.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This