„A legrosszabb, amikor egy gyermekért küzdő párnak azt mondják: ne görcsölj” – A meddőség lehetséges pszichés okairól a GyereBaba Program egyik alapítójával beszélgettünk

Szerző: | 2019. 02. 17. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 9 perc
A cikk érzékeny témájára való tekintettel ezen az oldalon nem jelenítünk meg reklámokat.

Még mindig kényes téma a meddőség, legyen szó újságcikkekről, televíziós műsorokról, az internetről vagy akár hétköznapi beszélgetésekről. Ezer tabu övezi a nehéz teherbeesés problémáját, amely sohasem volt még annyira aktuális, mint jelenleg. De vajon az ismert orvosi beavatkozások mellett – esetleg helyettük – mivel járulhat hozzá a pszichológia ahhoz, hogy a meddőnek mondott párok is megélhessék a sikeres fogantatást? A lehetséges lelki okokról és a feltárás, valamint a feloldás módjairól dr. Kéri Ibolya szakpszichológussal, pszichoterapeutával, a GyereBaba Program egyik alapítójával beszélgettünk.

Talán meglepő, de a meddőséget tekintve mindenképp a családi örökség az egyik legmeghatározóbb gát: ennek kapcsán sokszor nem is sejtjük, milyen csomagot cipelünk magunkkal. „Nem véletlenül nevezzük generációs tehernek azon okokat, amelyeket a családi tudat vagy tudattalan hordoz többek között a férfiak szerepvállalásával, a gyerekek helyével és szerepével, valamint a párkapcsolati mintázattal kapcsolatban.

Sokszor akár a dédszülőkig is könnyen visszavezethető egy-egy negatív attitűd, például hogy a férfiak megbízhatatlanok. Nem egyszer egy rossz tapasztalat, amelyet sohasem dolgoztak fel, tovább él az utódok viszonyulásban, a szavak mögött, a cselekedetekben”

− magyarázza dr. Kéri Ibolya.

Utóbbi esetben előfordulhat, hogy a nő hiába találta meg a hozzá való partnert, aki együttműködő, megbízható, aki valóban biztos társként van jelen, tudatalattija képtelen elhinni ezt. A bizalom hiánya pedig megnehezítheti, hogy a nő fizikai és lelki értelemben is el merje engedni magát és képes legyen megfoganni. „Férfi és nő egyaránt továbbviheti a családból azt is, hogy a szexualitás bűnös, elítélendő dolog, ami szintén gátolhatja fogantatást. Csak néhány példa, amit felsoroltam, de ezek a generációs örökségek mind beépülnek a személyiségünkbe. Nagyon nehéz megtalálni, majd feloldani őket” − hangsúlyozza a szakember.

Traumák és önbecsülés

Talán az egyik legnehezebben feldolgozható téma, ha valaki testi, lelki abúzuson esett át. Gyakori az olyan eset, amikor az édesapa bántalmazza az anyát. Előfordul, hogy valamelyik szülő a gyermeket veri, molesztálja, de külső személytől is eredhet az abúzus. Ahogy dr. Kéri Ibolya mondja: fontos megjegyezni, hogy nemcsak a nagyobb tragédiák, de apró rossz tapasztalatok is felállíthatnak nagyon erős gátakat.

„Egy érintés, egy kijelentés, egy tekintet is okozhat mély sebeket. Ezek nagy része olyan teher, amelyről az érintettek többsége nem is tud. Tehát az első lépés a tudatosítás, az érzelmi feloldást addig képtelenség megélni.”

Kevésbé egyértelmű blokkoló erő az önértékelés problémája, amelyben meghatározó a saját magunkról alkotott nőképünk/férfiképünk milyensége. „Nem gondolnánk, de sok nő küzd a kétséggel, hogy elég jó-e bizonyos női szerepekben. Alábecsüli magát másokhoz képest, és ha esetleg nem sikerül elsőre, másodikra teherbe esnie, akkor tudat alatt felállít egy tézist: meg sem érdemli, hogy gyereke szülessen” – osztja meg tapasztalatait a szakember. Hozzáteszi: ezek a problémák a férfiak esetében is fennállnak. Néhány kudarc után bennük is dolgozhat a félelem: miért nem vagyok elég jó férfi, hogy megtermékenyítsek valakit?

„Emiatt lényeges, hogy akiknél konkrét szervi bajt diagnosztizáltak, ők is nyissanak a lelki tényezők felé. Hiszen a test gondjai is eredhetnek fel nem oldott pszichés bajokból.”

Társadalmi változások és elvárások

Bármilyen kényesnek vagy akár közhelyesnek hat, mindenképp meghatározó a meddőség kapcsán az a társadalomban végbement soktényezős változás, amely kitolta a gyerekvállalás korát. A biológia azonban nem alkalmazkodik az új szokásokhoz. „Egy 20 éves nőnek minden hónapban ötven százalék esélye van a megtermékenyülésre, egy 35 évesnek tizenöt százalék, egy 40 évesnek pedig öt. Nemcsak Magyarországon, hanem Svédországban (ahol szakértőnk él és szintén praktizál – a szerk.) is látom, hogy 20-30 év között a „mindent szabad, és minden lehetséges” mottója mozgatja a fiatalokat, akik megszokják, hogy amit akarnak, az rögtön vagy viszonylag gyorsan ott terem. Azonban tudatosítaniuk kellene, hogy ha 35-40 között vágnak bele a családalapításba, akkor valószínűleg várniuk kell a babára. Hisz egyszerűen így diktálja a természet” − fűzi hozzá dr. Kéri Ibolya.

Ehhez képest az említett párok nagy része azonnal kétségbeesik, ha nem teljesül nyomban a vágya. Miközben plusz nyomásként nehezedik rájuk a világ ellentmondása, ami bár azt sugallja „mindent eldönthetsz, mindent megkaphatsz”, kemény elvárásokat támaszt a gyerekvállalás kapcsán – főként a nők felé.

„A nő legyen csinos, dolgozzon sokat, legyen jó munkahelye, tartsa rendben az otthonát, és amikor itt az idő, essen teherbe. Pedig a stressz és a termékenység nem fér össze. Nem véletlen, hogy a csoportunkba érkezők 50-60 százaléka enyhe, közepes depresszióval küzd, amikor belekezd a programba.”

Test és lélek nem gyógyulhat egymás nélkül

A dr. Kéri Ibolya és társa, Soponyai-Nagy Krisztina (akik az ismert szexuálpszichológus, a 2016-ban elhunyt Dr. Lux Elvira tanítványai – a szerk.) által alapított GyereBaba Program sajátossága, hogy a szakemberek csoportos formában foglalkoznak a meddőség problémájának megoldásával. Az egyéves, utánkövetést is magában foglaló terápia Európában is egyedülálló vállalásnak számít.

„A csoportokba érkezők nagy része már több inszemináción és lombikon is túl van, és végső elkeseredésében fordul hozzánk. A terméketlenség testi és pszichés okai nyilvánvalóan különböznek, azonban a sorsközösség segít megnyílni és könnyíteni a terméketlenség terhein. Akad, aki a már említett csomagok közül cipel valamit, mások a mesterséges beavatkozással szemben tanúsítanak ellenállást. Ha pedig nincs meg az érzelmi elfogadás, a test sem tudja befogadni az embriót”

− hangsúlyozza a szakember.

A legrosszabb, amikor egy gyermekért küzdő párnak azt mondják: ne görcsölj. Bár pontosan a görcsoldás a fő feladat, azt nem lehet parancsszóra megoldani. Sőt! Éppen ezért nemcsak lelki feltárásról szól a terápia, testi szinten is dolgoznak párhuzamosan a résztvevők: relaxációs technikákat, jógát, meditációt, masszázstechnikát tanulnak és gyakorolnak.

„Emellett a csoportterápia sok párkapcsolati elakadásra is rávilágíthat. Ezekben a problémákban segítenek a nonverbális gyakorlataink férfi és nő között. Itt megtapasztalják, mennyire lényeges egymással kommunikálni minden körülmények között, főleg egy olyan nehéz helyzetben, mint a megélt meddőség.”

Nyugat-Európában sem jobb a helyzet

Ahogy dr. Kéri Ibolya mondja, kár lenne azt gondolni, hogy másutt, például tőlünk nyugatabbra könnyebben orvosolnák a problémát. A meddőség egész Európában 10-15 százalékos arányú, és akad, ahol még inkább mellőzik a pszichés és lelki segítségnyújtást. Svédországban például máig a kognitív viselkedésterápia hódít a pszichológiában, így sem transzgenerációs problémákról, sem önbecsülésről nem esik szó a meddő párok esetében.

„Nagyon fontos lenne, hogy a meddőségi centrumokban helyet kapjon a pszichés támogatás, de nem csak lehetőségként, hanem a beavatkozások részeként. Még messze az út vége, mert elképesztően nehéz együttműködő partnereket találni. Bár sok irányban próbálkoztunk, csak néhány meddőségi központban voltak igazán nyitottak az együttműködésre, és egyetlen klinika esetében tapasztaltuk, hogy hajlandóak lennének beépíteni a pszichológussal való lelki munkát a programokba. Hosszútávon pedig ez lenne a kulcs: hiszen a páciensek így fogadnák el igazán, hogy a lelki elakadásaik feltárása a sikeres fogantatás része. Hinniük kell: felesleges szégyellni a meddőséget, a csökkentértékűség terhét, amelyet cipelnek magukkal” – hangsúlyozza a szakértő.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Széles-Horváth Anna
Újságíró. Három gyermek édesanyja. Igaziból Galagonyalány. Foglalkoztatják a lélek dolgai. Ha kell, bátran kérdez, de többnyire ír. Blogot, cikket, interjút. Nyughatatlan természet, mindig csinál valamit. Többek között a Pszichoforyou cikkeit.

Pin It on Pinterest

Share This