Miért érdemes a hétvégét valóban pihenésre szánni? Ezért! – 7 nyomós érv, hogy ezt a két napot arra használd, amire való

Szerző: | 2019. 06. 19. | Munka&Motiváció | Olvasási idő: 7 perc

Ha azt feltételezzük, hogy 80 éves korunkig élünk, az azt jelenti, hogy összesen 4160 hétvégét tölthetünk ezen a földön. A legtöbb embernek – a szabadságokat nem számítva – öt naponként ennyiszer 48 órája van arra, hogy kipihenje magát, töltekezzen, a szeretteivel legyen, egyáltalán azzal töltse az idejét, akit szeret, vagy amit szeret csinálni. Tulajdonképpen ebben a két napban van lehetőségünk élni és/vagy azzal foglalkozni, amiért élni érdemes.

Ehhez képest a hétvége sokak számára a hétköznapokban felgyülemlett feladatok ellapátolásáról szól, mert „akkor legalább mindenki békén hagy”, és „rendesen tudunk haladni”, „van végre idő, hogy utolérjük magunkat”. Jó eséllyel ide koncentrálódnak a háztartással kapcsolatos teendők is – takarítunk és/vagy elmegyünk bevásárolni, főzünk, mosunk stb.

Tudom-tudom, „mégis mikor, ha nem hétvégén?” A kérdés teljesen jogos, viszont, ha picit jobban mögé nézünk, akkor egészen más megvilágításba kerül az annak nyomán keletkező frusztrációnk. A helyzet ugyanis az, hogy a hatékonyságunk, a sikerességünk és a testi-lelki egyensúlyunk szempontjából is jobban járunk, ha a hétvégéket arra szánjuk, amire való: pihenésre.

Pihenni csak pontosan, szépen…

A vonatkozó kutatási eredmények alapján legalábbis úgy tűnik, Arisztotelész mondása, miszerint „a kiválóság nem egyszeri cselekedet, hanem jó szokás,” a kikapcsolódásra éppen úgy vonatkozik, mint az élet más területeire is: érdemes rá következetesen, rendszeresen időt szánni.

Ha ezt megtesszük, akkor csupa pozitív előjelű változásra számíthatunk: az elegendő pihenés eredményeként megnövekedett produktivitás mellett, vélhetően elégedettebbek leszünk a munkánkkal, és jó eséllyel a stressz-szintünk is csökken majd.

Ez azért is fontos, mert a kiégés hazai és nemzetközi szinten is hatalmas probléma az emberek életében: nem véletlen, hogy az időmenedzsment területén mozgolódó tudományos közösség ekkora figyelmet szentel – főleg az utóbbi évtizedben – a pihenés témájának.

Az egyik legismertebb időmenedzsmenttel foglalkozó szakértő, Laura Vanderkam, a „What the Most Successful People Do on the Weekend” (Amit a legsikeresebb emberek hétvégente csinálnak) című könyv szerzője szerint a testi-lelki egészségünk mellett – a sikerességünk szempontjából – sem mindegy, hogy mivel töltjük a hétvégénket. Vanderkam arra a következtetésre jutott, hogy a jól körvonalazható, mi az a 7 dolog, ami jó eséllyel megtalálható a sikeres emberek hétvégi „to do” listáján.

1. Tervezés

Az egész ott kezdődik, hogy van ilyenjük – mármint „to do” listájuk a hétvégére. Elvégre miért ne bánnánk ugyanolyan tudatosan a saját magunkra szánt idővel, mint ahogy a feladatainkra szánt órákkal bánunk? Ugyanúgy, ahogy benne a van a naptárunkban a hétfői megbeszélés, vagy az, hogy mikor kell elvinni a kocsit szervizbe, írjuk be azt is, hogy a hétvégén mikor és mit szeretnénk csinálni.

Olvasni szeretnénk, sportolni, vagy csak egyszerűen nem csinálni semmit? Tervezzük meg előre, hogy mikor és mennyi időt szánunk egy adott tevékenységre. Ez által elkerülhető, hogy szombat délután kezdjük el latolgatni, hogy mit is szeretnénk csinálni tulajdonképpen, és aztán vasárnap délután azt kérdezgessük magunktól, hogy „hová tűnt a hétvége?”

Vandekam szerint azonban érdemes figyelni rá, hogy ne zsúfoljuk tele a naptárunkat teendőkkel. Az iideális az, ha 5-6 „programpontot” tervezünk, és átlagosan 3-3 órát szánunk egy-egy tevékenységre.

2. Házimunka OFF

Ahogy azt a cikk elején is említettük, a hétvégét sokan a takarítás, bevásárlás, főzés „Bermuda-háromszögében” töltik. Természetesen érthető, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket nagyon komoly erőfeszítést jelent, és szinte lehetetlen a hétköznapokra ütemezni, de a szakértő szerint érdemes törekedni rá, hogy a házimunkára szánt időt ebben a két napban minimalizáljuk.

Ennek legjobb módja, ha hétköznap, ha nagyon muszáj hétvégén kisebb, 20-30 perces időablakokat nyitunk, és ezekben tudjuk le a kötelező köröket és teendőket.

3. Szociális élet ON

Az életüket sikeresen tervező és szervező, és azzal elégedett emberek másik titka, hogy aktív szociális életet élnek, rendszeresen járnak közösségbe, vagy vesznek részt olyan programokon, ahol lehetőségük van másokhoz kapcsolódni.

4. Fókusz a hosszú távú célokon

A hétköznapi pörgés közepette ritkán jut idő arra, hogy a hosszú távú céljainkkal és a terveinkkel foglalkozzunk. Ezzel szemben a hétvége – feltéve, hogy azt szabaddá tesszük – remek alkalom arra, hogy egy nagyobb, szélesebb perspektíván keresztül nézzünk rá arra, hogy hogy hol tartunk, merre haladunk és tulajdonképpen hová is szeretnénk eljutni az életünkben – túl azon, hogy valahogy túléljük a hétköznapokat.

5. Sport, mozgás

Szintén jellemző az életüket sikeresen menedzselő emberekre, hogy abban rendszeresen helyet kap a sport, a mozgás. Ezt nem mindig egyszerű beilleszteni a zsúfolt hétköznapokba, de a valamivel szellősebb hétvégeken ezt könnyebben megtenni és rendszeresíteni. Egy szombat reggeli futás lendületet adhat a hétvégének, míg egy vasárnap esti jóga sokat segíthet abban, hogy a gondolatainkat és a figyelmünket saját magunkra, és ne a hétfői munkanapra fókuszáljuk.

6. Offline töltött idő

Sokan vannak, akik a munkájukból kifolyólag töltenek hosszú órákat a számítógép vagy monitor előtt. Ezt a folyamatot – a szakértők szerint – legalább hétvégére érdemes tudatosan felfüggeszteni és megszakítani. Egy-egy mini digitális detox, mondjuk egy kikapcsolt telefonnal megtett kirándulás, vagy ha szombat délelőtt és vasárnap dél között lenémítjuk és eltesszük a telefonunkat, elképesztően felszabadítóan hathat ránk a világban, amelyben szinte elvárás, hogy minden pillanatban elérhetőek legyünk.

7. Feltöltődés

Vanderkam szerint a sikeres emberek azért képesek folyamatosan csúcsteljesítményen pörögni, mert tisztában vannak vele, hogy mi az a tevékenység, ami feltölti és kikapcsolja őket. Nagyon fontos, hogy ezeket ki-ki megtalálja a saját életében, és ha ez megtörtént, akkor rendszeresen alkalmat találjon rá, hogy azzal időt töltsön. A tánctól kezdve a varráson át a sakkig ezer meg egy dolog lehet, ami segíthet visszapótolni a megcsappant energiatartalékainkat.

Erre jó eséllyel leginkább hétvégente jut idő, ez az az időszak, amikor a legtöbbet tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a totális kimerülést és a kiégést.

Ennek egyik legjobb módja, ha szombat-vasárnap minél több időt töltünk távol a feladatainktól és – ha tehetjük – közel a természethez. Ehhez egy hátizsáknyi felszerelésen – néhány szendvicsen, megfelelő mennyiségű folyadékon és egy térképen – kívül másra nagyon nincs is szükségünk.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This