Dr. Márky Ádám: „Mindful szülőként kevésbé szorongó, egészségesebb lelkű, kreatívabb és boldogabb generációt nevelhetünk”

Szerző: | 2017. 06. 17. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 9 perc

Minden szülő sikeres felnőttnek szeretné látni a gyermekét. De mit is jelent a siker, és mit tehetünk azért, hogy utódaink jól boldoguljanak majd az életben? Elitiskolák, top szakmák, egyetemi diplomák, nyelvvizsgák vezetnek a sikerig vagy valami egészen más útravalót kell adnunk a következő nemzedéknek? Dr. Márky Ádám orvos, mindfulness oktató szerint a mai fiatalok számára a tudatos jelenlét technikája a legfontosabb készség, amellyel a 21. században bárhol a világon, bármilyen szakmában és a magánéletükben is sikeressé, elégedetté válhatnak. Ehhez pedig az szükséges, hogy szülőként megtanuljuk, a család életébe pedig bevezessük, a mindennapjaink részévé tegyük a mindfulness módszert.

Számos cikk beszámolt már a Baltimore-i Robert W. Coleman Általános Iskolában a diákok körében bevezetett tudatos meditációról, és annak pozitív hatásairól:

  • csökkent a társas agresszió a gyerekek között,
  • jobban tudtak figyelni az órákon,
  • de hozzásegítette őket a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításához is.

Az Egyesült Királyságban a The Mindfulness in School Project keretében pedagógusoknak tanítják a tudatos jelenlét módszerét azért, hogy ők továbbadhassák a diákjaiknak. Magyarországon a 2012-2013-ban megújított Nemzeti Alaptanterv (NAT) is a kerettanterv részévé tette prof. dr. Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője által kidolgozott iskolai meditációt és autogén tréninget (Diákrelax program) (dr. Bagdy Emőkével a témában készült interjúnkat itt olvashatod – a szerk.), ám az főleg civil és egyházi ellenállás miatt 2014-ben elbukott.

Dr. Márky Ádám, az egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának egyik alapító tagja szerint akkor talán még korai volt a program hazai bevezetése, napjainkban viszont egyre többen, cégvezetők, pedagógusok és szülők egyaránt elsajátítják és alkalmazzák a különböző relaxációs és stresszoldó technikákat, köztük a mindfulnesst is.

A siker egyenlő a boldogsággal?

Dr. Márky Ádám a SOTE-n és a Budapesti Corvinus Egyetemen is mindfulness alapú tehetséggondozó programot vezet. Az ott szerzett tapasztalatai szerint

sokszor a legválogatottabb, legokosabb diákok is súlyos szorongással küzdenek. Főleg azok, akiknek a szüleik sikeres felsővezetők, igazgatók, vagy a szakterületükön kiemelkedőt alkotók.

„Ezek a szülők nemcsak maguktól vagy az alkalmazottaiktól várják el a maximális teljesítményt, hanem otthon, a családtagokból is igyekeznek kipréselni azt, sokszor nem is tudatosan. Azonban a siker nem jelent egyet a boldogsággal! A sikeres emberek nem feltétlenül boldogok, míg a boldog emberek általában sikeresek, legalábbis annak érzik magukat.

Szülőként tehát nem az a feladatunk, hogy a saját, sokszor irreális elvárásainkat és vágyainkat rárakjuk a gyerekeink vállára, hanem az, hogy a 21. század újabb és újabb kihívásaira válaszolni tudó, egészséges lelkű és elégedett utódokat neveljünk és segítsünk nekik megtalálni, hogy ők mitől lesznek boldogok.

Ehhez nyújt mankót a tudatos jelenlét szülői alkalmazása és beillesztése a gyermeknevelésbe” – foglalja össze dr. Márky Ádám.

A Jon Kabat-Zinn amerikai orvosprofesszor nevéhez fűződő, tudatos jelenlétként fordított stresszcsökkentő módszer (MBSR Mindfulness Based Stress Reduction) célja az, hogy teljes valónkkal jelen legyünk a pillanatban, az élményeiket éberen, nyitottan és ítélkezésmentesen éljük meg. Az így létrejött mentális állapotnak pedig számtalan pozitív testi és lelki hatása van. Például

  • megerősíti az immunvédelmet,
  • csökkenti az átélt stressz intenzitását, a fájdalomérzetet,
  • javítja a koncentrációs készségünket,
  • az élet minden területén tudatosabbak és elégedettebbek lehetünk.

„Mindful szülőként kevésbé szorongó, egészségesebb lelkű, kreatívabb és boldogabb generációt nevelhetünk” –

mondja a dr. Márky Ádám, aki azt is felsorolja, milyen készségeket fejleszt a módszer.

Kíváncsiság és elfogadás

A tudatos jelenlét megélése során ugyanolyan nyitottsággal és érdeklődéssel fordulunk az érzéseink, érzeteink felé, mint amikor utazóként először járunk egy ismeretlen helyen. A módszerrel nemcsak önmagunk, hanem a családtagjaink, gyermekeink felé is elfogadóbbak, megengedőbbek leszünk, kevésbé akarjuk rájuk tolni az akaratunkat. Ők pedig az elvárás nélküli és ítélkezésmentes figyelem képességét viszik tovább a felnőtt életükbe.

Türelem

A tudatos jelenlét gyakorlása megtanít bennünket arra, hogy ne az indulataink irányítsanak bennünket, hanem tudjunk szünetet beékelni az érzéseink és a cselekedeteink közé. A gyereknevelés pont az a terep, ahol a felnőttek könnyen a komfortzónájukon kívülre kerülhetnek, kiakadhatnak, indulatossá, haragossá válhatnak, még akkor is, ha egyébként birkatürelműek.

Rugalmasság és alkalmazkodóképesség

Szülőként sokszor úgy érezhetjük, hogy a munkából a lakásba lépve elveszítjük a kontrollt az életünk felett: az otthoni terep, benne egy csecsemővel, egy kisiskolással vagy egy kamasszal, egyszerűen kiszámíthatatlanná teszi a várható eseményeket. A mindfulness gyakorlásával olyan rugalmasság és alkalmazkodóképesség birtokába juthatunk, amely segít átkapcsolni helyzetek és események között, például a fiataloknak később helytállni a folytonos változást és megújulást elváró munkaerőpiacon.

Koncentrációképesség

Hiába mesél a diákoknak Stephen Hawking a matematikáról, vagy Barack Obama a retorikáról, ha nem tudnak odafigyelni. A mindfulness meditáció során a jelen pillanatra irányított tudatos figyelemmel javíthatjuk a koncentrációs készségünket, és megtaníthatjuk a gyermekeinket egy dologra fókuszálni, abban elmélyedni. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is nagy felfedezések születhessenek.

Stressztűrés

A gimnazisták és az egyetemi hallgatok körében is egyre nő a pszichoszomatikus betegségekkel küzdők száma a szülők vagy az oktatási rendszer szinte megugorhatatlan elvárásai miatt. Ha állandóan be van kapcsolva a vészhelyzet gomb, vagyis folyton stresszelünk, beszűkül a gondolkodásunk, rugalmatlanná válunk. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlya megborul, és csak a szimpatikus idegrendszer működik, ami autoimmun, emésztési és bőrbetegségek, magas vérnyomás vagy depresszió kialakulásához vezethet.

A stresszt sem most, sem a jövőben nem tudjuk csökkenteni, a stressztűrő képességünket viszont edzhetjük a mindfulness gyakorlásával. Ezzel nem a stresszen, hanem a stresszhez való hozzáállásunkon változtathatunk.

Érzelmi intelligencia

Számos kutatás bizonyítja, hogy a sikeres felsővezetők magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Hogy segítsük a gyermekeinket abban, hogy megfogalmazzák, mit éreznek vagy rájöjjenek arra, mire vágynak az életükben? A tudatos jelenlét arról is szól, hogy megfigyeljük a testünk érzeteit, lelkünk érzéseit. A legjobb, ha nemcsak megfogalmazzuk, hanem le is írjuk ezeket.

Sokszor nem is tudjuk, hogy érezzük magunkat valójában, mert vagy nincs időnk, vagy nincs erőnk figyelni erre. A meditáció során megtanuljuk megfigyelni, elfogadni az érzéseinket, érzeteinket, és ezáltal fejlődik az önkontrollunk, ha pedig rendszeresen észrevesszük a cselekedeteink mögött meghúzódó érzéseinket, bölcsebb döntéseket hozhatunk.

Kikapcsolni és kikapcsolódni

Munkaalkoholizmus és alkoholizmus, dohányzás, drog-, számítógép-, pornó-, kapcsolat vagy társfüggőség… hosszan lehetne sorolni az addikciókat, amelyek megelőzésében segít a mindfulness. A tudatos jelenlét gyakorlásával a fiatalok megtanulhatják, hogyan lehet levezetni a bennük felgyülemlő feszültséget, vagy kitölteni a bennük tátongó űrt.

Hálaérzés  

Az, hogy csak a rosszra van szemünk, evolúciós örökségünk. Ha az őseink nem emlékeztek volna arra, hogy melyik gyümölcs mérgező, hogy a tűz megéget, akár az életükbe is kerülhetett volna. Ez az elkerülő attitűd segítette az alkalmazkodásukat, valójában az emberiség túlélését. Erre a mechanizmusra ma is szükségünk van, a mindfulness azonban segít, hogy észrevegyük ezt az automatizmust, és ezáltal megválaszthassuk, mikor szeretnénk negatívan és pozitívan gondolkodni. Ezt tudjuk gyakorolni a rendszeres hálaadással, a napi örömök és kellemes emlékek felidézésével.

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Kiss Henrietta
Eredetileg bölcsész, tanár. Most újságíró és szerkesztő. Anya. Feleség. Barát(nő). Szeret a konyhában brillírozni, a futópályán meghalni, a társasjátékban nyerni. Kacagni és jókat beszél(get)ni. No meg kérdezni másokat. Keresgélni új utakat. Feszegetni a határokat. Nemcsak másokét, a sajátjait is.

Pin It on Pinterest

Share This