Három inspiráló TED Talk, ami lendületet adhat az évkezdéshez

Szerző: | 2017. 01. 03. | Munka&Motiváció | Olvasási idő: 5 perc

Ez is eljött. 2024-et írunk, és egy dologban nincs okunk kételkedni: idén is rengeteg kihívással kell majd szembenéznünk. Abban, hogy ezekben a rázós helyzetekben stabilak és kiegyensúlyozottak maradjunk, jól jöhet pár megnyugtató és inspiráló gondolat. Ezért összegyűjtöttük Nektek három TED Talk-ot, amelyek – amellett, hogy segíthetnek kitartani az elhatározásaid mellett – ösztönzőleg hatnak a nehéz pillanatokban (is).

1. Laura Vanderkam – Az eltűnt idő nyomában

Ha megrendezésre kerülne a Leggyakoribb Kifogások Világbajnoksága, a „nincs rá időm” nagy eséllyel érne el dobogós helyezést. Bár hetünk 168 órából áll, mindig úgy érezzük, semmire sem elég, életünk értékes perceit mintha fekete lyuk nyelné el.

Ez az észrevétel az alapja Laura Vanderkam munkájának is: az időmenedzsment-szakértő 2016-os, TEDWomen keretében tartott előadását már több mint egymillióan látták. Vanderkam kutatómunkája során 143 nőt kért meg, hogy egy héten át óráról-órára naplózzák, mivel töltik idejüket. A szakértő a kapott eredményekre alapozva azóta könyvet is írt arról, hogyan osztják be napjaikat a sikeres nők. Lebilincselő előadásában ezeket az eredményeket ismerteti, és azok alapján ad tanácsot arra nézve, miként strukturáljuk mindennapjainkat, és hogyan csípjük fülön a kezeink közül mindig kicsusszanó értékes időt.

Az előadó ráirányítja a figyelmünket arra, hogy igenis van időnk, sőt, az erő is bennünk van ahhoz, hogy ezt az időt olyan tartalommal töltsük meg, ami érdemes rá, hogy az életünk része legyen. Mint például ez a mindössze 12 perces előadás.

2. Shawn Achor – A hatékony munka titka

Shawn Achor a Harvard egyik legnépszerűbb előadója, aki a nagynevű egyetemen pozitív pszichológiát tanított, és kiemelkedő oktatói munkájáért több mint egy tucat díjat is bezsebelt. Emellett ő a Good Think Inc. vezérigazgatója is, melynek fő célja, hogy az átlag felett teljesítő személyek révén a siker és a boldogság kapcsolatát vizsgálja.

Már-már Dumaszínházba illő, rekeszizmokat nem kímélő előadásában, melyet 2011 óta már több mint 14 millióan néztek meg, arra világít rá (12 év kutatómunkáját 12 percbe sűrítve), hogy az elképzelés, miszerint akkor leszünk boldogok és sikeresek, ha minél keményebben dolgozunk, nem egészen fedi a valóságot. Achor szerint úgy fest, a kép ennél valamivel árnyaltabb:

a boldogság az, ami hatékonyságra ösztönöz minket életünk számos területén, így munkánk során is.

A népszerű előadó arra is kitér, hogy a boldogság kék madarát viszonyítási pontok nélkül üldözni hiábavaló dolog, és szórakoztató előadásában olyan hasznos tanácsoknak is helyet szorít, hogy  a pozitív pszichológia területén született kutatási eredmények szerint milyen hétköznapi technikák segíthetnek abban, hogy az életünket értelmesnek, és ezáltal boldogabbnak érezzük.

Vigyázat! Az előadást nem nagyon lehet (hangos) nevetés nélkül végignézni.

3. Dan Gilbert – Hol van a boldogság?

A Harvard nem véletlenül a világ egyik legjobb egyeteme, nem túlzás azt állítani, hogy a kutatók krémje van ott státuszban. Nem is olyan meglepő hát, hogy a harmadik prezentáció előadója is a harvardi kutatógárdát erősíti. Ő nem más, mint Dan Gilbert, akinek az elmélete szerint a boldogság elérésnek fő akadálya a fejünkben keresendő: agyunk – azáltal, hogy számos alkalommal torzítja az önmagunkkal kapcsolatos elképzeléseinket – szisztematikusan rosszul méri fel, mi tesz minket boldoggá. Gilbert álláspontját számos kutatási eredmény is alátámasztotta az elmúlt években.

Ebben az előadásában is egy hasonló torzítást mutat be: azt a tévhitet, miszerint életünk során nem sokat változunk, legyen szó ízlésről, barátokról, hobbiról.

Talán azért gondoljuk, hogy a változáshoz vezető út szenvedéssel és önsanyargatással van kikövezve, mert azt feltételezzük, az ember alapjában véve nem szívesen feszegeti saját akaraterejének határait? Úgy hisszük alig változunk az életünk során?

Előfordulhat. A neves szerző és professzor azonban alig hét perc alatt ráébreszt, hogy milyen mértékben alábecsüljük a bennünk végbemenő változások sebességét – és ezáltal alábecsüljük azt is, hogy mennyire vagyunk képesek önnön elhatározásunkból változtatni egyes tulajdonságainkon, szokásainkon.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest

Share This