„Önbizalom nélkül élni olyan, mint behúzott kézifékkel vezetni”

Szerző: | 2017. 08. 05. | Munka&Motiváció | Olvasási idő: 11 perc

Azt teszi, amiről hiszi, hogy helyes, akkor is, ha mások ezt kifogásolják, vagy bírálják érte. Hajlandó kockáztatni. A cél érdekében vállalja a hosszabb, göröngyösebb utat, és ha menet közben hibázik, azt elismeri és tanul belőle. Ha valami sikerül, irigylésre méltó természetességgel fogadja mások elismerő szavait, ugyanakkor mindig tudatában van annak, hogy a sikerért mennyit kellett dolgoznia.

Így néz ki, pontosabban így működik egy magabiztos ember, akinek van önbecsülése és önbizalma. És vannak kevésbé szerencsések, nem is kevesen, akik számára ez a viselkedés egyáltalán nem ennyire magától értetődő.

Ők hajlamosabbak a komfortzónájukon belül maradni, mivel félnek a kudarctól, a kockázatvállalástól, és még siker esetén is nehezen fogadják el a dicséretet, általában egy „Ugyan, erre bárki képes lett volná”-val hárítják el.

Elég nagy különbség van a két viselkedés között, ugye? Nos, úgy tűnik, hogy az igencsak jelentős attitűdbeli különbség az életminőségben és a boldogságszintben is megmutatkozik. Az önbizalom, önbecsülés témájában közölt publikációk alapján a magas önbecsülés

  • összefüggésbe hozható a jobb egészségi állapottal,
  • a jobb szociális élettel,
  • felvértez a mentális rendellenességekkel, társadalmi problémákkal szemben,
  • segít a megküzdésben és a mentális jóllét megőrzésében
  • az életük többnyire mentes a félelemtől, a szorongástól és a stressztől
  • több időt töltenek élvezetes dolgokkal és aktivitásokkal
  • több interakciót bonyolítanak más emberekkel, intenzívebben tartják a kapcsolatot különböző közösségekkel.

A témába vágó kutatások a felnőttek mellett a fiatalabb generáció sem hagyják figyelmen kívül: ezek alapján megállapítható, hogy a magasabb önbecsüléssel rendelkező gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, később, felnőttként könnyebben boldogulnak, középkorukra elégedettebb munkavállalóvá válnak.

Emellett, a magas önbecsüléssel és önbizalommal rendelkező emberek boldogabbnak érzik magukat, mint az önmagukat kevesebbre tartó társaik. Egy vonatkozó kutatás azt is megállapította, hogy a magas önbecsüléssel rendelkezők nagyobb eséllyel épülnek fel egy súlyos műtét után, emellett megannyi eredmény igazolta már azt is, hogy a sikeresség szintén összefügg az önbecsülésünk mértékével.

A fentiek alapján bátran megállapíthatjuk, hogy egy, az életünk szinte minden területét meghatározó kérdésről van szó: a párkapcsolatunktól, a karrierünkön át a gyereknevelésig hatással van, hogy a környezetünkben élő emberekhez, egy-egy problémához, vagy feladathoz mekkora önbizalommal állunk hozzá, mekkora az önbecsülésünk.

Ennek megfelelően „Dunát lehet rekeszteni” az önbizalmat növelő tuti tippekkel és az ezekről a módszerekről szónokló motivációs gurukkal. Tény, hogy ezek között sok olyan tanács is található, amit érdemes megfogadni: némi szemléletváltással önerőből is óriási fejlődést lehet elérni, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni néhány, a kérdéskör kapcsán megkerülhetetlen szempontot.

1. Nem szerencse kérdése

Emlékszem, amikor középiskolában irigykedve figyeltem a nálam sokkal talpraesettebb és bátrabb osztálytársaimat. Azt gondoltam, „ez van, önbizalomból nekem kevesebb jutott; a sorban, ahol osztogatták, nekem valószínűleg már nem nagyon maradt hely…”

Aztán szépen lassan rájöttem, – vagy még inkább az önismerettel töltött évek során megtanultam, – hogy az önbizalom nem szerencse kérdése, nem egy kivételezett, szűk csoport kiváltsága, vagy egy szupererő, ami nekem nem adatott meg.

Az önbizalom egy olyan  képesség, amelyet kisebb vagy nagyobb erőfeszítéssel gyakorlatilag bárki elsajátíthat, vagy még inkább visszaépíthet az életébe. Röviden: az önbizalom kapcsán nem az a kérdés, hogy Van vagy nincs?, hanem sokkal inkább az, hogy Hogyan tűnt el, és miért nincs?

2. Nem megy egyik pillanatról a másikra

Sajnos – ahogy arról már több cikkünkben is írtunk – manapság jellemzően azonnali megoldásokat várunk a problémáinkra. Ebben az esetben viszont nagy valószínűséggel nem elég, ha eldöntöm, hogy „mostantól tökre magabiztos leszek”, önmagában ez a szándék, vagy akarat kevés. Az önbizalom felépítéséhez időre és türelemre is szükség van. Ez az egyik, de nem az egyetlen pont, ami a legtöbb motivációs tréner mondandójából és a „tuti tippek” közül kimarad…

3. Az önbizalom az önismeretről is szól

Annak, hogy valakinek kevés az önbizalma, és a nullához konvergál az önbecsülése, számos oka lehet, de egy dolgot biztonsággal kijelenthetünk: olyan nem nagyon van, hogy valaki kórosan kevés önbizalommal jön a világra.

A traumatikus gyermekkori tapasztalatok, például a verbális erőszak, az érzelmi, fizikai, esetleg szexuális bántalmazás, az egészségügyi tényezők, később a bántalmazó munkahelyi környezet, egyéb negatív élettapasztalatok (pl. válás, elbocsátás), hátrányos megkülönböztetés, úgy rakódhatnak rá az évek során az eredetileg egészséges, velünk született önértékelésünkre és önbecsülésünkre, mint a hagyma héja…

Aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy ott állunk egy végtelenül torz képet mutató tükör előtt, ami olyanokat mond és mutat, hogy „nem vagy elég jó”, „úgysem tudod megcsinálni”, „kevés vagy hozzá”. És ezt mi szépen el is hisszük, hogy aztán egy idő után már csak azokat a dolgokat vegyük észre, amelyek ezeket az állításokat megerősítik.

Az így kialakult szemlélet aztán egy olyan spirálba fordítja az életünket, amiből kemény munkával ki lehet ugyan jönni, de abban majdnem teljesen biztosak lehetünk, hogy ehhez egy cikk elolvasása, vagy egy háromnapos tréning nem elég.

Az egészséges önbizalom helyreállításához időre van szükség, és ha szeretnénk ebből a spirálból kikecmeregni, akkor fontos, hogy ezt az időt megadjuk magunknak.

Néhány tipp

Éppen ezért, amikor olyan tippek, praktikák, módszerek után kutatunk, amelyek segítségével magabiztosabban, határozottabban (és végre nem a sarokban ülve) képviselhetjük magunkat az életünkben, érdemes olyanokat választani, amelyek lehetőséget teremtenek az önreflexióra, és arra, hogy a problémát – jelen esetben az önbizalomhiányunkat – a gyökerénél ragadjunk meg. Ebben akár egy egyéni terápia, egy önismereti pszichodráma csoport, de számos más módszer is a segítségünkre lehet.

Ettől függetlenül egyénileg is sokat tehetsz „az ügy” érdekében. Ha úgy érzed, elérkezett az idő, hogy kibújj a „nyuszi” szerepből, akkor kezdésként az alábbi tanácsokat érdemes fontolóra venned:

1. Írj egy-egy listát az erősségeidről és az értékeidről! (FONTOS! Ha önbizalomhiánnyal küzdesz, akkor a folyamatba érdemes bevonni egy barátot, ismerőst, ugyanis a kevéske önbizalommal rendelkező emberek nem biztos, hogy reálisan látják önmagukat.) Ha kész a lista, őrizd meg, hogy aztán bármikor elővehesd és átolvashasd, erőt meríthess belőle.

2. Gondolkodj magadról pozitívan! – Persze, könnyű ezt mondani, de ha megvan benned a szándék, és törekszel rá, akkor egyre többször sikerülni fog és az eredmény sem marad el. Emlékeztesd magad arra, hogy a problémák és nehézségek ellenére egy különleges, speciális és megismételhetetlen csodája vagy az univerzumnak. Ezzel párhuzamosan minden magadra vonatkozó és önostorozó negatív gondolatod azonosíts, tudatosíts és vitatkozz azokkal bátran!

3. Adj magadra! – Igen, tudom, manapság minden a külsőségekről szól, de ehhez a kérdéshez nem csak innen lehet közelíteni.

Az étel, amit megeszel, a ruha, amit felveszel, ahogy kinézel, bizonyos szempontból olyan kérdésekről is szól, hogy Mennyire tartom magam fontosnak? Mennyire engedem meg magamnak a kényelmet, a kényeztetést? Mennyire vagyok értékes? Mennyire figyelek magamra? Ezek a kérdések szoros összefüggésben állnak az önbizalmunkkal, egyúttal a környezetünk felé is tükrözik, hogy mi mit gondolunk magunkról, és ez bizony arra is hatással van, hogy minket mennyire becsül meg a környezetünk.

4. Sportolj rendszeresen! – Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben is írtunk, a sport az egészséges életmód mellett a tartásról, a stabilitásról is szól. Ha a tested erősödik, annak a hatását lelki síkon is érezni fogod. A testünk, és az, ahogyan viseljük, sokat elárul az önbizalmunkról – és a legszebb az egészben, hogy egy oda-vissza ható folyamatról van szó. Amy Cuddy ebben a videóban ezt elég részletesen kifejti.

6. Csinálj olyan dolgokat, amelyekben örömödet leled! – Szeretsz táncolni, kirándulni, futni, moziba, vagy színházba járni? Akkor „uccu, neki”! Jólesne egyet úszni? Hajrá! A jógától mindig jobban érzed magad? Akkor miért is nem mész gyakrabban? Bár ez esetben is fennállhat az a helyzet, hogy anyagi tényezők akadályoznak minket, de azért gyakran más is közrejátszik. Sokkal jellemzőbb, hogy valaki nem engedi meg magának a töltekezést, a jó élményeket. Ez viszont azért baj, mert a teljesítményünk mellett, a közérzetünkre is pozitívan hat, ha jól érezzük magunkat.

7. Kerüld azokat az embereket, akik rossz hatással vannak rád és a hangulatodra! – Nem nagyon kell ezt cizellálni… Vannak emberek, akik egész egyszerűen rombolják az önbizalmunkat. Ők azok, akik elszívják az erőnket, bántanak minket, miközben saját magukat minden szempontból tökéletesnek tartják. Az ilyen emberekkel a legjobb minimálisra szorítani az interakciót.

Ahogy az a fentiekből is kirajzolódik, az önbizalom egyszerre törékeny, és nagyon összetett dolog. Miközben annak visszanyerése érdekében érdemes a pozitívumokra fókuszálni, – amennyiben szeretnénk magunkról lehámozni az önbecsülésünket megnyomorító rétegeket – olykor nehéz dolgokkal és tapasztalásokkal is szembe kell nézni, a változás érdekében bizonyos szokásokat, olykor emberi kapcsolatokat is el kell tudni engedni.

A feladat tehát nem egyszerű, de nem lehetetlen. Ha pedig menet közben elbizonytalanodnátok, akkor jusson eszetekbe, hogy „önbizalom nélkül élni, olyan, mint behúzott kézifékkel vezetni.”

Fotó: itt, itt és itt

Via: PositivePsychologyProgram; Zenhabits; Mindtools; Psychology Today; Huffingtonpost;

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This