„Nem képes a szeretet érzésének megélésére” – A pszichopátia, és ami mögötte van

Az, ha valaki más, mint a többiek, vagy valamilyen módon eltér az átlagtól, mindig figyelemfelkeltő, érdekes, újszerű, furcsa, vonzó vagy félelmet keltő lehet számunkra. Ez a jelenség pedig szép számmal előfordul a sokszínű emberi viselkedési repertoárban és a személyiségvonásokban is. Ilyen „átlagtól való eltérésnek” tekinthető az a működésmód is, mely során az egyén nem képes a realitáshoz alkalmazkodni, felszínesen kapcsolódik az emberekhez, sőt, egyáltalán nincs tekintettel a másikra, megbízhatatlan, manipulatív, nem képes a szeretet érzésének megélésre és nem tanul a tapasztalatokból. A szakemberek ezt a típusú működésmódot több száz évvel ezelőtt pszichopátia néven írták le. De tulajdonképpen kit nevezhetünk pszichopatának? Mit tudunk azokról az emberekről, akikre ez a meghatározás jellemző?

A pszichopata kifejezést hosszú időn keresztül használták azokra a személyekre vonatkozóan, akik többek között képtelenek az emberi kapcsolódások terén valódi érzelmi kötődések kialakítására, kegyetlenek, figyelmen kívül hagyják a másik személyt, felszínesek, érzéketlenek. Mivel mára túlságosan pejoratívvá vált, a pszichiátria diagnosztikus rendszere (DSM) ma már nem alkalmazza ezt a kifejezést, helyette az antiszociális személyiségzavar kategóriáját használják.

Mi is az az antiszociális személyiségzavar?

Az antiszociális személyiségzavarral küzdő embereket érzéketlenség és kizsákmányoló viselkedés jellemzi, valamint az empátia és a bűntudat hiánya. Mások jogait nem, vagy kevéssé tartják tiszteletben, képtelenek arra, hogy a törvényeket betartsák, a társas normákhoz alkalmazkodjanak, ez pedig gyakran a törvény megsértéséhez és ismételt letartoztatásokhoz vezethet. Megfigyelhetők náluk a gyakori csalások, álnevek használata, illetve mások rászedése, átverése, melynek célja sokszor személyes haszon-, vagy örömszerzés.

Az előrelátás és tervezés hiánya, valamint az impulzivitás gyakori agresszív megnyilvánulásokhoz, illetve a saját és mások biztonságának semmibe vételéhez vezethetnek.

Jellemző lehet még a bűnbánat, lelkiismeret-furdalás hiánya, így közömbösek azzal szemben, ha valakinek kárt, vagy fájdalmat okoznak.

Következetlenségük és felelőtlenségük gyakran vezet ismételt munkanélküliséghez, illetve a pénzügyi és egyéb kötelezettségek elmulasztásához. Ez a típusú meghatározás főként a viselkedés leírására koncentrál. A pszichopátia azonban az antiszociális személyiségzavaron belül egy súlyosabb tüneteket magában foglaló működésmód.

A pszichopátia koncepciója

A pszichopátiát, ahogy már korábban utaltam rá, meg kell különböztetni az antiszociális személyiségzavar DSM-ben – az Amerikai Pszichiátriai Egyesület által szerkesztett diagnosztikus kézikönyvben – leírt fogalmától.

A pszichopátiára inkább jellemző az érzéketlenség, a felszínes és sekély érzelmi megnyilvánulás, az empátia hiánya, kegyetlenség, felelőtlenség, bűntudat hiánya, mások megkárosítása, kihasználása, manipulálása, valamint a másokkal szembeni ragadozó magatartás.

A bűnelkövetőket vizsgálva a pszichopatikus foglyok súlyosabb és erőszakosabb bűncselekményeket követnek el, mint a nem pszichopatikus fogvatartottak, és esetükben valószínűbb, hogy börtönből való szabadulásukat követően újabb bűncselekményt követnek el. Ráadásul a pszichopaták nagyobb valószínűséggel követnek el előre kitervelt, nem pedig impulzív bűncselekményeket.

Létezik olyan, hogy bűnözői elme?

Az elmúlt évtizedekben Dr. Robert Hare, főként a bűnügyi pszichológia területén végzett tudományos munkája keretében, jelentős figyelmet szentelt a pszichopátia területének kutatására. Társaival megpróbálták osztályozni és tanulmányozni azokat a személyiségjegyeket, melyek leginkább együtt járnak a bűnözői magatartással – más szóval: megkísérelték diagnosztizálni a bűnöző elmét. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a hivatalos amerikai mentális egészség diagnosztikai rendszerét tekintve az antiszociális személyiségzavar diagnózisával jellemezhető személyek azok, akik rendszeresen megsértik a társadalmi normákat és az erkölcsi viselkedés szabályait.

Ismeritek a magyarul Gyilkos elmék (Criminal Minds) címen futó krimisorozatot? Az immár tizenhárom éve futó sorozatban az FBI különleges részlege viselkedésanalízissel és profilalkotással tárja fel a bűnügyek mögött álló motivációt, kiszűrve a lehetséges, és különösen veszélyes, többnyire pszichopata bűnelkövetőket.

A háttérben álló egyéni történetek nyomán jobban érzékelhető, hogy milyen eltérő élettörténet, életmód, érzelmi-indulati élet és magatartásminta állhat egy-egy, a pszichopátia magasabb szintjével jellemezhető személy viselkedésének, működésmódjának és tetteinek hátterében.

A Gyilkos elmék széles spektrumot mutat be a bűnelkövető személyek belső motivációjáról, korai élettapasztalatairól, gondolkodásmódjáról – különösen azokat érintően, akik a pszichopátia skáláján magasabb eredményeket érnek el.

A pszichopátia mérése

Hare és munkatársai a fent leírtakon túl több évtizedes kutatómunka során kidolgoztak egy értékelési rendszert a pszichopátia értékének mérésére. Négy faktort különítenek el ennek értékeléskor: interperszonális dimenzió, affektív tulajdonság, életmód és antiszociális magatartás mértéke.

Az interperszonális dimenzió olyan tulajdonságokat foglal magában, mint a simulékonyság, a felszínes báj, grandiozitás érzése, kóros hazudozás és manipulálás. Az affektív tulajdonságok olyan jellemzőket takarnak, mint a bűntudat vagy annak hiánya, sekélyesség, az empátia hiánya és a felelősségvállalás elmulasztása.

Az életmód dimenziója olyan tényezők mentén vizsgálja a személyiséget és a magatartást, mint az impulzuskereső viselkedés, az impulzivitás, a felelőtlenség, a másokon való élősködés és a reális életcélok hiánya. Az antiszociális magatartás tétele pedig magában foglalja a viselkedés kontrollálásának alacsony színvonalát, a korai gyermekkori viselkedési problémákat, a fiatalkorú bűnözést, a feltételes szabadlábra helyezés visszavonását és bűncselekmények elkövetését.

A pszichopátia spektruma

A kutatók a vizsgálatok alapján a pszichopátiát egy kontinuumnak tekintik. Úgy vélik, hogy e kontinuum mentén az egyéni megnyilvánulások és egyéni működésmódok között nagy különbségek mutatkoznak. A pszichopátia alsó tartományban azok a pszichopatának tekinthető személyek találhatók, akik az átlag népességhez képest magas pontszámokat mutatnak, de nem bűnelkövetők, szemben a legmagasabb pontszámokat elérő bűnelkövető pszichopatákkal.

Hare becslése szerint a bebörtönzött személyek mintegy 50-75 százalékára jellemzők az antiszociális személyiségzavar kritériumai, ezen belül 15-25 százalékuk esetén mérhető magasabb érték, mint a pszichopátiás határérték. Hare becslése szerint a pszichopaták az átlag lakosság mintegy 1 százalékát teszik ki. A pszichopátia tehát súlyosabb rendellenességnek tűnik, mint az antiszociális személyiségzavar, de jóval kevésbé gyakori.

Forrás:

Hare, R.D. (2008). „Psychopathy: A Clinical Construct Whose Time Has Come.”  Current Perspectives in Forensic Psychology and Criminal Behavior, 2nd Ed. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.

Psychology Today 1, 2