„A válasz nem nálam van, hanem annál, aki a kérdést hozza” – sétáló coaching egy nagyvárosi serpával

Szerző: | 2017. 03. 23. | Test&Lélek | Olvasási idő: 6 perc

Egy séta sok szempontból hasznos lehet: kiszellőztethetjük a fejünket, testileg és szellemileg felfrissülhetünk, töltekezhetünk. Mindezek mellett egy kiadós séta egy elakadásban, az előttünk tornyosuló problémák megoldásában, azok továbbgondolásában is segíthet. És ez különösen igaz akkor, ha társaságnak egy olyan embert választunk, akinek számíthatunk az értő figyelmére, és akivel menet közben bátran megoszthatjuk a terheinket.

Ha valakinek, akkor Haas Györgynek, a „nagyvárosi serpának”, bőven van rutinja az ilyen típusú „cipekedésben”: több mint 800 emberrel sétált már, és közel 4 éve utazik (természetesen gyalogszerrel) a sétáló coaching műfajában.

De mi is az a sétáló coaching?

„A sétáló coaching a segítő kapcsolatnak egy olyan formája, amely az esetek túlnyomó részében egy egyszeri találkozásra korlátozódik. Egy ilyen séta alkalmával abban segítek a hozzám forduló embereknek, hogy ha úgy érzik, elakadtak az életükben, és nem találják az elakadás okát, akkor az adott témát együtt – a szó szoros és átvitt értelmében is – körbejárjuk.” – mondja Haas György, aki a hegyi vezetőkkel ellentétben nem a Himalája megmászásában, hanem önmagunk megismerésében segít a nagyjából 2-3 órás séták alkalmával.

Kinek való és hogy néz ki ez az egész?

„Gyakran fordulnak hozzám olyanok, akik egy ideje már fontolgatják, hogy felkeresnek egy pszichológust, de erre valahogy nem tudják rászánni magukat. Előbb telefonon beszélünk arról, hogy mi ez a séta és hogyan zajlik. Aztán ha az érdeklődő úgy érzi, hogy kedve van hozzá, egyeztetünk egy időpontot és egy helyet valahol a városban, ahonnan elindulunk. Sétálunk egyet” – ismerteti a folyamatot Haas György, aki a módszer bemutatása kapcsán hangsúlyozza: a séták alkalmával nem ad tanácsot, nem oldja meg a hozzá forduló emberek problémáját, és döntést sem hoz helyettük.  

„Két-három óra alatt mégis eljutunk valahová. A válasz nem nálam van, hanem annál, aki a kérdést hozza. Csak nem fér hozzá. Én ezt a hozzáférést segítem.”

– osztja meg „ars poetica”-ját a „sétáló ember”, aki azt tapasztalja, hogy a klasszikus, pszichológiai tanácsadás keretében megvalósuló ülésekkel szemben a sétáló coaching előnye, hogy kevésbé frontális, és ezáltal nem annyira ijesztő az ezektől a helyzetektől és a pszichológiai konzultációtól eleinte ódzkodó emberek számára.

„Azt tapasztalom, hogy valahogy alacsonyabb küszöböt kell átlépni ahhoz, hogy valakivel sétálva, járva-kelve beszéljék meg az emberek a problémáikat. Ebben eleve segít a mellérendelő viszony. Egyfelé bandukolunk, nem pedig egymással szemben ülünk. Emellett a változó környezet is adhat olyan üzeneteket és ingereket, ami segíthet az adott probléma megértésében.”

Egy séta, sokféle eszköz és módszer

Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagyvárosi serpa elvenné a pszichológusok kenyerét. Éppen ellenkezőleg!

„Nemegyszer előfordul, hogy egy séta végére mindketten úgy érezzük, a megoldáshoz több és hosszabb munkára lenne szükség. Ilyenkor a séta során felépülő bizalom miatt egy-egy résztvevő az én ajánlásomra hallgatva fordul tanácsadó pszichológushoz” – mondja Haas György, aki egy-egy séta során maga is alkalmaz a „klasszikus” terápiák során is használatos eszközöket és módszereket.

„Kellő gyakorlattal és körültekintéssel a családállítástól kezdve, a pszichodráma eszközein át egészen a belső utazásig sok módszer eszközei használhatóak, ha a helyhez és helyzethez igazítjuk őket. A legfontosabb azonban mégis az, hogy valójában meghallgatom ezeket az embereket.

Sajnos csak kevesen tudják, milyen nagyon sokat tud jelenteni az értő figyelem és milyen sokat tud hozzátenni ahhoz, hogy ennek hatására újabb és újabb rétegek bukkanjanak elő belőlünk. Ezzel szemben, ha saját magam töprengek a dolgaimról, gyakran azon kapom magam, hogy csak körbe-körbejárnak a gondolataim.”

– osztja meg velünk tapasztalatait Haas György, aki eddig is nagyon sok kezdeményezést indított el, hogy aztán évekkel később a vele sétáló emberekben is elindítson valamit, segítsen nekik a szó szoros és átvitt értelmében továbblépni.

De nem ez az egyetlen olyan párhuzam, amely a nagyvárosi serpaság előképeként értelmezhető Haas György életében: korábban a Születés Hete rendezvénysorozat elindításával, és a háborítatlan szülés valódi természetének meg- és elismertetéséért dolgozó aktivistaként vette ki a részét abból, hogy tudatosítsa az emberekben: lehetőségük van választani.

„A városi séta során is mindig megszületik valami, akár vajúdások árán is: egy felismerés, vagy a továbblépéshez szükséges irány.”

– fogalmazott egy, a Kultúrpartnak adott interjúban.

Bár az önismereti munka, vagy egy-egy, a továbblépést akadályozó tényező megismerése – a szüléshez hasonlóan – nem mentes a nehézségektől és a fájdalomtól, hosszútávon mindenképpen megtérülő folyamat. Persze nem kötelező elindulni ezen az úton, de ha mégis így döntenél, akkor ehhez mi jó szívvel ajánljuk társaságnak Haas Györgyöt, a nagyvárosi serpát.

Ha úgy érzed, szívesen sétálnál vele, akkor itt regisztrálhatsz.  

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Szabó Eszter Judit
Kommunikációs szakember, újságíró. Hisz az önismereti- és terápiás munka sorfordító erejében. Ha kikapcsol, akkor túrázni megy. Vagy jógázni. Ha csinál valamit, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. A Pszichoforyou-ra ez különösen igaz.

Pin It on Pinterest

Share This