A svéd boldogság, és ami mögötte van – avagy követendő-e a gyermeknevelésben a világ egyik legelégedettebb nemzete?

Svédország évtizedek óta a világ legboldogabb országainak egyike. Erre a tényre alapozva jelent meg itthon a két svéd anya, szakember által megírt A svéd módszer című könyv, amely a skandináv ország babavárással, csecsemőgondozással kapcsolatos szokásai mögé nézve keresi a svéd boldogság titkát. Bár nem illik a bevezetőben lelőni a poént, a mézesmadzagot elhúzni viszont ízléstelen volna, ezért elárulom: sem boldogságreceptet, sem univerzálisan alkalmazható módszereket nem találni a kötetben. Sokkal inkább érdemes azt a tájékozottság, a megfelelő gyakorlati felkészültség miatt elolvasni, mint világmegváltó tippeket várni a gyermeknevelés kapcsán.

Mindenképp fontos megjegyezni, hogy A svéd módszer című könyv valóban hasznos olvasmány. Főleg már többgyermekes anyaként megismerve világított rá arra: milyen jó lett volna, ha az általa leírt rengeteg információt, már a legelején tudom! A praktikus, tudományos tények tekintetében úgy érzem, hiánypótló kötet a babakönyvek piacán, hiszen olyan részletességgel és tudományos megalapozottsággal – mégis könnyű érthetőséggel − mond el számos valóban lényeges gyakorlati információt a gyermek tervezésétől a neveléséig, hogy öröm olvasni.

Nem véletlen: a szerzők már az előszóban tisztázzák, elsősorban anyaként kezdték írni a könyvet. Anno a bennük felmerülő kérdésekre ugyanis könnyen választ adott orvos édesanyjuk. Azonban rájöttek: nem mindenkinek jár a kiváltság, hogy szakemberhez fordulhat családon belül, ezért szeretnék minél többekhez eljuttatni a legfontosabb tényeket.

A motiváció tehát abszolút emberi, anyai ösztönből fakad, mégis tudós mivoltukból adódóan számos cikk, alapvető ismeret, kritikai szemlélettel átbogarászott tanulmány van az írók háta mögött, amely nemcsak saját tapasztalatot, de széles rálátást, többfelé ágazó tudást is ad a kezükbe.

Ez az egészséges egyensúly –anya és tudós − végig ott él a könyv lapjain, és igazán hitelessé teszi a svéd szerzőpáros mondanivalóját.

Tudatosság és közös ügy

A konkrét boldogság receptet azért is felesleges keresni, mert a szerzők – számomra egyébként nagyon szimpatikusan – többször is leszögezik, hogy bármit teszünk,

az első és legfőbb szabály megismerni a saját gyerekünket, és a valódi kapcsolat kialakítása után a személyiségéből kiindulva igazgatni a közös életet.

Univerzális módszer tehát valóban nincs, ha csak ez utóbbi kijelentést nem tekintjük önmagában annak. A fejezetkben előre haladva a kulturális különbségek két európai nemzet között is kirívóak (és nem gondolom, hogy jobb vagy rosszabb szokásokról beszélhetünk), ezért nehéz például a munkába való visszatéréssel vagy a gyermek intézményesülésével kapcsolatos tanácsokkal, mit kezdeni. (Sőt, számomra azonosulni is.)

Ennek ellenére nagyon jó olvasni végre az apák szülői és háztartásbeli szerepének jelentőségéről élesebb, karcosabb női megfogalmazásban, amely nem bántja az erősebb nemet, hanem sokkal inkább valódi jelentőséget tulajdonít a férfi jelenlétének a család és a gyereke életében. A kötet fontos üzenetét hordozza még, hogy nem a fogantatással kezd bele a gyermekes lét taglalásába, hanem a döntéssel, amellyel egy pár vállalja: szülők lesznek. És ha már mégis holmi recepteket emlegettünk az elején, a kötetből egyértelművé válik: a svéd életérzésben, attitűdben, mindennapokban biztosan az egyik legfontosabb hozzávaló fűszer a tudatosság. Ami tiszteletreméltó és mindenképp érdekes találkozni vele, de mégsem hiszem, hogy az elégedettség fokmérője lehetne például egy mediterrán temperamentumú, olasz családnál.

Arany középút tabuk nélkül

A gyermeknevelésben léteznek igazán kényes témák, és igazán forró talajon lépked, aki konkrétumokat mer róluk írni. Gyakorló kisgyerekes anyaként úgy tapasztalom, egyértelműen a szoptatás, altatás témaköre, amely a legparázsabb indulatokat képes felébreszteni a beszélgető partnerek lelkében. Megint csak ízlés kérdése, hogy ki miképp értékeli, egyáltalán értékeli-e, ahogy Cecilia Chrapkowska és dr. Agnes Wold ezzel kapcsolatban tanácsokat ad.

Abszolút az arany középút híveként, számomra szimpatikusan és hitelesen nyilatkoznak az említett kérdésekben. Sok helyütt, feloldozó a szabadság, amit adnak a jó anyaság definícióján belül.

Üdítő, hogy igenis az anya igényeit is érvényesnek találják a család működésében, akkor is, ha mindent háttérbe szorító feladat egy újszülöttet, kisbabát kiszolgálni, életben tartani, szeretni.

Igazán megnyugtató, ahogy tulajdonképpen kutatásokkal támasztják alá: többféle út járható, és nem szükséges lelkiismeret furdalást érezni olyan dolgok miatt, amelyeket nem befolyásolhatunk (például az anyatej mennyisége, a gyerekünk személyisége vagy alvási szokásai). És amellett, hogy kísérletezhetünk módszerekkel, semmit sem kell túlzásba vinnünk. Nincsen olyan magasztos cél, amely felülírja a tényt: addig jó valami a gyereknek, amíg az édesanyja sem szenved tőle.

Objektivitás és gyakorlatiasság

Persze akadnak nehézségek, amelyeket túl kell élni. És közel sem arról szól a fáma, hogy minden irányítható. Azonban a felkészültséghez valóban remek tanácsokat adnak a szerzők. A szülésről, a gyermekágyi időszakról például sohasem olvastam még ennyire részletes, nem túl naturális, de mégsem köntörfalazó leírást, amely finomkodás helyett tényleg támpontokat ad egy mit sem sejtő kismamának. Többek között arról, miképpen zajlik a vajúdás, mit jelent a hüvelyi szülés, mik lehetnek az okai egy esetleges császármetszésnek, vagy épp hogyan viselkedik a női test a gyermekágyas időszakban. Utána lehet olvasgatni természetesen ezeknek a kérdéseknek, de ennyire komplett, és számomra korrekt módon egy helyen összefoglalva még nem találkoztam a leírásukkal.

Az effajta objektív, jól használható gyakorlati tanácsok pedig valóban mindenre kiterjednek, ezért nemcsak elolvasni, de a polcon elől tartani is érdemes a kötetet. A gyakori betegségeket, a legfontosabb halálozási tényezőket (bármilyen sokkoló is), a különböző allergiákat, a védőoltások fajtáit, a bölcsőhalál megelőzési lehetőségeit és számos fontos más egészségügyi kérdést is meglepő részleteséggel tár fel a könyv. Így ha a boldogságot nem is, de a mindennapok útvesztőjében való eligazodást mindenképp eredményezheti, ha végigrágjuk a 350 oldalt. Ez pedig végülis az elégedettség kapuja. Szóval talán nem is lett volna annyira mézes az a madzag ott, az elején.

Cecilia Chrapkowska és dr. Agnes Wold A svéd módszer című könyvét itt találod meg.