Marketingstratégiája ma már nem csak egy vállalatnak, hanem egy személynek is lehet, azonban ez a hozzáállás tudatosságot, és a gyorsan változó piaci környezetre adott frappáns reakciókat feltételez.

A személyes márka fogalma az elmúlt évtizedben jelent meg a szakirodalomban, és ma már az önmarketinget, a kommunikációs stratégia leghasznosabb eszközeként tartják számon. De mi is az a személyes márka? Mitől lesz valaki márkás? Hogyan lehet a márkánkat fejleszteni, építeni? E kérdések mentén beszélgettünk dr. Mészáros Ádámmal, aki párkapcsolati mediátorként gyakorlója és oktatója a tudatos énmárka építésnek.

Mészáros Ádám

Mészáros Ádám

Ma már egyre több cikk, blogbejegyzés és könyv foglalkozik azzal, hogy mi is az a személyes márka. Jeff Bezos, az Amazon alapítója azt mondta, hogy „az énmárkánk egyenlő azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából”. Számodra mit jelent ez a fogalom?

Tény, hogy a fogalom fiatalsága ellenére kb. ezer meghatározás született eddig. Szerintem – egyszerűen szólva – valaki akkor rendelkezik énmárkával, ha valami miatt érdekes, szakértő a területén, és ezáltal kiemelkedik a tömegből. Ha állásinterjú helyzetet veszünk, én munkáltatóként azt választom, aki „színesebb, szagosabb”, meggyőzőbb és hitelesebb, el tudja érni, hogy akkor is emlékezzünk rá, amikor már elhagyta a tárgyalót. A márkásság, karakteresség mindenkiben benne van, a személyes márkaépítés az én szemszögemből azt jelenti, hogy a kommunikációmban tudatosan felvállalom a saját márkaépítő elemeimet. Ezek azok a dolgok, amelyek engem érdekessé tesznek, de nagyon fontos, hogy ne felvett póz, hanem a sajátunk és ez által önazonos legyen.

Azt gondolom, ezt az asztal túloldaláról nagyon könnyű megfogalmazni és kimondani. Hogyan tudjuk elérni, hogy a saját márkánk erős legyen, s többek legyünk, mint testbeszédünk halmaza?

Márkánkat erősítheti, ha van egy úgynevezett „genezis sztorink”, ami, ha úgy tetszik, a márkánk teremtéstörténetét jelenti. Ránk jellemző stílusban, szóhasználattal meséli el, hogy honnan jöttünk, miben rejlik az egyediségünk, autentikussá téve ezzel a márka tulajdonosát. Nem cél, hogy túlozzunk, vagy felnagyítsuk magunkat. Egy jó munkáltató ma például nem azt kérdezi meg, hogy mi az, amit eddig csináltunk, mert csinálni sok mindent lehet. Arra kérdez rá, hogy milyen eredményeink voltak, mit tettünk le az asztalra. Ilyen szempontból, ha valakinek a valós teljesítményen alapuló múltja érdekes, és még passzol is az elvárásokhoz, értékrendhez, az képes nyomot hagyni az emlékezetben. Engem egyszer például egy munkahelyre azért vettek fel, mert beírtam az önéletrajzomba, hogy Erdélyben táboroztattam gyerekeket egyetem alatt. Utólag tudtam meg, hogy ez volt a döntési pont, mert ez az információ találkozott a munkáltató beállítottságával, világnézetével. Ez nekem egy olyan karakterépítő elemem volt, mint Vujity Tvrtkónak a fekete baseball sapka.

személyes márka

A sapkás példa azt sugallja, hogy a külső is számít…

Igen, kétségtelen tény, hogy a másik dolog, ami még a márkánkat erősítheti, az a megjelenésünk, amibe beletartozik az öltözködésünk, hajviseletünk. Nem arra buzdítok senkit, hogy a normákat áthágva mindenki lázadjon, és – ha visszatérünk az állásinterjús példára, akkor – megbotránkoztassa az ott ülőket, hanem azt mondom, hogy legyen benne egyediség, hitelesség: önmagunk legyünk, ne a klasszikus sablonok.

Beszélhetünk-e külön szakmai márkáról és személyes márkáról?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szakmai személyes márka és az egyéni személyes márka válik ketté. Az egyéni személyes márkához sorolhatók a külsőre vonatkozó jellemzők, a szakmai személyes márkát erősíti – a korábban említett genezis sztori mellett – a határozott szakmai álláspont és az ezzel kapcsolatos meglátások. Tapasztalataim szerint multis környezetben, bizonyos pozíciókban elengedhetetlen, hogy legyen elképzelésed, adott témában erős, szakmai véleményed. Az se baj, ha ez nem feltétlenül egy jó vélemény, de fontos, hogy stabil legyen.  Nem tesznek magasabb pozíciókba olyan embereket, akinek nincs semmilyen jövőképe, elképzelése.

Az imént említettél néhány úgynevezett karakterépítő elemet. Honnan tudhatjuk meg, hogy nekünk mi a sajátunk?

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy mik a saját karakterépítő elemeink, elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk önismerettel. Érdemes feltenni magunknak a kérdést: miben vagyok más, mint az átlag? Miben vagyok különlegesebb, mint mások? Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk magunkról mondani, egészséges önértékelés is szükséges. Ha erre megtaláltuk a választ, fontos szem előtt tartani, hogy a személyes márkaépítő elem a szakmai tartalommal lesz kerek egész. Önmagában üres magamutogatásnak tűnhet. A tartalmat megadhatja és gyarapíthatja például, ha az adott témában, amiben szakértőnek valljuk magunkat, rendszeresen publikálunk. Én például – ahol csak tehettem – anno minden évfolyamdolgozatomat, diplomamunkámat a mediáció témája köré szerveztem és aztán folyamatosan kerestem annak a lehetőségét, hogy ezen a területen különböző felületeken megnyilvánulhassak.

személyes_márka2

Úgy tűnik, hogy márkát olyan személyiségű emberek tudnak építeni, akiben van némi exhibicionizmus, extrovertáltak és fogékonyak a környezeti ingerekre. Mi a helyzet azokkal, akik kicsit befelé fordulóbbak, és nem fordítanak figyelmet az önmarketingre? Nekik már nem is terem babér a mai világban?

Ezt nem állítanám ennyire élesen. Mondhatom úgy is, hogy énmárka formálás nélkül lehet élni, de vele mindenképpen könnyebb. Ma már a profi cégek – mint például a Google – képesek a kiválasztási procedúrát egy az egyben a teljesítményre korlátozni, kizárva a karakterépítő elemek hatásait, így az önmarketing iránt kevéssé nyitottaknak sem kell elkeseredni. Egy jól elkészített önéletrajz például saját magunk és a múltunk eladását segíti, az értékesítést pedig a személyes márka megkönnyíti, hiszen a márkás dolgokat az emberek könnyebben leveszik a polcról az ismeretlennel szemben, nem szólva arról, hogy többet is fizetnek érte… 

Mikor érdemes foglalkozni a személyes márkánkkal?

A személyes márkaépítés egy eszköz, és akkor érdemes használni, építeni, ha van valami célunk vele, ha valamelyik szerepünkhöz szeretnénk használni. Nem mindegy azonban, hogy melyik szerepünknél. Ha valaki az emberi kapcsolatait például a hétköznapokban tudatosan építi, akkor akár lehet azt használni. Ilyenkor csak az a kérdés, hogy mennyire leszek önmagam, mennyire lesznek természetesek a kapcsolataim, és vajon abban komfortosan érzem-e magam. Munkahelykeresésnél, saját vállalkozás indításánál abszolút megállja a helyét ez a fajta személyes kapcsolatokra építkező énmárka, hiszen a saját személyünket rakjuk mögé, érdemes tehát céltudatosan kezelni.

Fotó forrás: itt és itt



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Pin It on Pinterest