Szünet vagy szakítás – Belefér, hogy kivegyünk egy kis szabadságot a kapcsolatból?

„De hát szakításban voltunk!!!” – erre a mondatra biztosan minden Jóbarátok-rajongó emlékszik. Vagy egyáltalán bárki, aki akár egy részt is látott a sorozatból, amelynek szinte minden epizódjában szóba került Ross és Rachel ikonikus vitája a „szünet VS szakítás” kérdésben. Az ő szünetük nem éppen happy end-del végződött – de vajon érdemes ezért az egész jelenséget leírnunk, vagy van, amikor tényleg érdemes lehet kivenni egy kis szabadságot a kapcsolatból?

Sok párkapcsolatban eljön az a pillanat, amikor nem szeretnénk, ha véget érne a kapcsolat, de határozottan érezzük, szükségünk van egy kis távolságra, a másik nélkül töltött időre. Egy kis szünet, ha körültekintően „alkalmazzuk”, sokszor tényleg jól jöhet ahhoz, hogy aztán közelebb kerüljenek egymáshoz a pár tagjai. Van azonban néhány dolog, amit nem árt átgondolnunk előtte.

A szünet nem szakítás

Az első, és talán legfontosabb dolog, vagy ha úgy tetszik, szabály, ez: a szünet nem szakítás. Ha valamilyen okból úgy döntünk, szükségünk van a partnerünktől távol töltött időre, az nem jelenti azt, hogy ez alatt az idő alatt szabadon ismerkedhetünk másokkal (ugye, Ross?…). A szünet ugyanis éppen azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi párkapcsolatunkat építsük, ebbe pedig nem fér bele egy harmadik fél, még akkor sem, ha nem mi kezdeményeztük a külön töltött időszakot (és megint csak: ugye, Ross?).

A szünet a normákat tekintve pontosan olyan, mint a kapcsolatunk bármelyik másik szakasza: együtt vagyunk, azzal a különbséggel, hogy közös elhatározás alapján nem találkozunk, esetleg nem is beszélünk telefonon vagy másként.

A külön töltött időszak ugyanis ideális esetben nem arról szól, hogy kipróbáljuk, milyen a másik nélküli élet, hanem arról, hogy valami olyasmit szeretnénk feldolgozni, amihez szükségünk van a távolságra.

Mikor kell a szünet?

Egy párkapcsolatban sokszor érezhetjük úgy, ideje „átgondolni a dolgokat”, ám nagyon fontos tisztázni magunkban, mikor segíthet a szünet, és mikor nem. Vannak olyan helyzetek, amikor a távolság azért segít, mert ha egymás közelében vagyunk, jobban elmérgesedhet egy egyébként nem „szakítást érő” konfliktus.

Vegyünk egy példát: a partnerünk bevallja, hogy részegen megcsókolt valaki mást. Őszintén elmondja, bocsánatot kér a meggondolatlanságáért, mi pedig úgy gondoljuk, ez nem akkora ballépés, amiért megérné véget vetni a kapcsolatnak. Csakhogy szomorúak és csalódottak vagyunk. És nagyon dühösek. Ha továbbra is sok időt töltünk együtt (különösen, ha együtt is élünk), könnyen lehet, hogy ezt a feszültséget nem hosszú beszélgetésekkel oldjuk majd fel, hanem a legapróbb nézeteltérés is kipattinthatja a szikrát, ami végül az egész párkapcsolatunkat porig égeti. Ilyenkor jót tehet, ha szánunk egy kis időt arra, hogy visszavonuljunk kicsit egyedül, és kezeljük a nehéz érzelmeket, mielőtt közösen is megkezdenénk a feldolgozást.

Ez persze csak egy példa, hiszen a határok minden párkapcsolatban máshol húzódnak. De általánosságban elmondható, hogy – ahogy a fenti esetben is –

a szünet akkor lehet igazán hasznos, ha tudjuk, hogy nem szeretnénk véget vetni a kapcsolatnak, és az egyedül töltött idő valójában ezt a célt szolgálja.

Ugyanez a helyzet, ha egy fontos, közös jövőnket érintő kérdést (például egy költözést, munkahelyváltást) szeretnénk átgondolni. Ilyenkor azért tehet jót egy kis egyedüllét, mert különben a mindennapos rutinban (együtt élő párok esetében akár a klasszikus bevásárlás-főzés-mosogatás Bermuda-háromszögében) elveszne az az idő, amit a kapcsolat és önmagunk érdekében gondolkodásra szánnánk.

Van, amikor jobb inkább szakítani

Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor ki kell mondani, hogy a szünet csak elodázná az elkerülhetetlent, és érdemesebb inkább a szakításon gondolkodnunk. Carin Goldstein amerikai pár- és családterapeuta szerint ilyen lehet például az, amikor a folyamatos vitáktól, konfliktusoktól, esetleg magából egy bántalmazó kapcsolatból szeretnénk elmenekülni. „Bármi elől futnál ilyenkor – ellenségesség, hatalmi játszmák – mind ott fog várni rád a szünet végén is. Ha mérgező kapcsolatban élsz, az egy szünettől nem fog megváltozni, ugyanúgy elölről kezdődik majd minden” – mondja a szakértő.

A szünettel kapcsolatban egyébként is sok pár óvatos, hiszen kimondva-kimondatlanul ott bujkál mindenkiben a félelem: mi van, ha a másik rájön, boldogabb nélkülük, és a szünet végén egyszerűen szakít.

Erre azonban leginkább akkor van esély, amikor egy pár olyan nehézségekkel küzd, amelyen némi külön töltött idő biztosan nem változtat. Ezért annyira fontos, hogy mielőtt „kapcsolati szabadságra” megyünk, alaposan átgondoljuk a döntést – és még alaposabban megbeszéljük a partnerünkkel.

Így tartsatok szünetet

A jó szünet titka ugyanis (bármennyire ironikusan hangzik is) a megfelelő kommunikáció. Meg kell beszélnünk, miért van szükségünk távolságra, hogyan töltjük majd a különlét napjait, és azt is, mi az, amit a szünet végére el szeretnénk érni. Az alapszabályokat, amiket mindketten betartunk majd a külön töltött idő alatt, csak közösen tudjuk lefektetni. Ilyen például annak a kérdése, tartjuk-e majd a kapcsolatot bármilyen formában a szünet idejében. Vannak párok, akik a teljes „rádiócsend” mellett döntenek, de vannak, akik néhány naponta üzennek vagy beszélnek telefonon – ezt is közös döntés alapján tudjuk meghatározni.

A szünetekkel kapcsolatban azon túl, hogy a külön töltött idő alatt nem randevúzhatunk másokkal, talán a legkritikusabb kérdés az, pontosan mennyi időt szeretnénk egyedül.

Sok szakértő amellett érvel, hogy a legjobb, ha pontosan meghatározzuk a szünet időtartamát (egy, két hét, esetleg egy hónap), hiszen így könnyebb kitűzni a célt, ahová el szeretnénk jutni a végére. Néhányan azonban felteszik a kérdést: mi történik, ha kevésnek bizonyul az idő? A fenti példához visszatérve: hány napban határoznánk meg azt az intervallumot, amíg egy ilyen sérelmet feldolgozunk? Nem könnyű megmondani, ugye? Éppen ezért a legjobb, amit tehetünk az, ha egy olyan időpontban állapodunk meg a partnerünkkel közösen, amikor leülünk egy újabb beszélgetésre, ami nem feltétlenül a szünet végét jelenti majd, de amikorra már biztosan tisztábban látunk.

Szünetekkel, szüntelenül

Bár a Jóbarátok és számos más sorozat és film nyomán a legtöbben kétségbeesnek, ha a partnerük szájából elhangzik a „szünet” szó, pánikra semmi ok. Egy kapcsolatban a leglángolóbb szerelem mellett is megjelenhet az igény, hogy egyedül töltsünk egy kis időt, és rendezzük a gondolatainkat.

Nagyon fontos azonban, hogy mindezt tudatosan, és megfelelően előkészítve tegyük. A szünet nem feltétlenül jelenti a kapcsolat végét, hiszen a munkahelyünkön sem fogunk csak azért felmondani, mert szeretnénk kivenni egy kis szabadságot; mint ahogy a párkapcsolat sem ér véget attól, ha külön töltünk egy kisebb időszakot. Ráadásul Ross és Rachel is újra egymásra talált a sorozat végén – az ő esetükből inkább az a tanulság, hogy a megfelelő kommunikáció segítségével elkerülhették volna a félreértést, és talán sosem szakítottak volna. De így vagy úgy, a végén meglett a happy end. 🙂