Akkoriban kezdtük a „nemakarokaludni” kálváriát, talán egy hónapja tartott, és még mindig nem értettük, hogy mi lelte a két és félévest, aki eddig szívesen ment az ágyába. Addig elég volt a teljes csönd, meg a kézfogás az ágy mellé kucorodva, és maximum negyedóra alatt elaludt. Szóval éppen csak belekóstoltunk az antialvás dologba, amikor megjött az…
bővebben