A sikert legegyszerűbben talán úgy lehet leírni, hogy a terveink, vágyaink elérése, abba a célba való megérkezés, amit kitűztünk magunk elé. A kudarc pedig az lehet, amikor ez a megérkezés nem történik meg, akár még annak ellenére sem, hogy úgy érezzük, mindent megtettünk érte. Biztosan mindannyian fel tudjuk idézni a “siker édes ízét”, amikor elértük azt,…
bővebben
„Ha magunkban rendbe tesszük az érzéseinket, gyakran a külvilág reakciója is változik”
A karácsonyi időszak a felfokozott érzelmek ideje, így nem csoda, hogy nemcsak a szeretet, a béke, hanem a feszültség, az időnyomás, kompromisszumok és a megfelelési vágy is intenzívebben jelenik meg az ünnepekkor és a családi együttléteken. Sok családi történetben menetrendszerű a veszekedés, vita a karácsonyi készülődés közben. Idén megpróbálhatunk előre felkészülni ezekre a helyzetekre, végiggondolni, miből…
bővebben
„Mert megbotlasz magadban – ez még nem betegség” – Test, lélek és gyógyulás
A télbe hajló ősz a csodás színű hulló leveleken kívül egy olyan időszak beköszöntét is jelzi, amikor elkezdünk kicsit jobban befelé figyelni. A testünk ilyenkor kiköveteli magának a gondoskodást, és az ilyen időszakokat érdemes tudatosan ki is használnunk arra, hogy megfigyeljük a jelzéseit, ugyanúgy, mint a lelkünkben zajló folyamatokat. Ebben lehet segítségünkre az irodalomterápia –…
bővebben
„Mennyi kitöltetlen súly marad, ha feloldódnak a szorongás foltjai?” – 3 vers egyensúlyról és bizonytalanságról
Az ősz az átmenetek időszaka: a nyárból a télbe, a kintből a bentbe, felkészülés a téli befelé forduló, önmagunkat megfigyelő állapotba. A nyáron élvezettel űzött kültéri tevékenységeket felváltják a hűvös őszi napok benti programjai. Egy napsütötte nyári napon a víz partján könnyebben érezhetjük magunkat kiegyensúlyozottnak, mint az ősz átmeneti bizonytalanságában, akár szürke, esős idejében, amikor…
bővebben
„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok” – Avagy jelen lenni a múló időben
Szeptemberben, bár a kinti hőmérséklet még a nyarat idézi, a levegőben már ott van a visszavonulásra készülő természet illata. Az egyre szaporodó, sárguló levéltömeg a talpunk alatt emlékeztet minket, hogy az elmúlás ideje is ez – olyan időszak, amikor igazán fontos, hogy gyakoroljuk a tudatos jelenlétet, a pillanatban maradást. Irodalomterapeuta szerzőnk, Gaál Szilvia segítségével három verset…
bővebben
Mikor és kitől hallottad utoljára: „Büszke vagyok rád!”? – És te mikor mondtad magadnak?
“Büszke vagyok rád”, “büszke vagyok magamra” – ezek egyértelműen pozitív, önbizalomnövelő kijelentések. De lehet vajon negatív töltetű is ez a szó? Milyen esetekben lehet a büszkeség akadály, gát a saját fejlődésünk folyamatában? Ennek jártunk utána a Bookself csapatának segítségével.
„És lelökte őket. Ők meg repültek.” – A félelem és a bátorság kapcsolata
Félelem, bátorság – nehéz rájuk objektív fogalomként tekinteni, hiszen a legtöbbször egymás viszonyában mérjük őket. Manapság sok szó esik a félelmeink legyőzéséről, a komfortzónánkból való kilépésről. De vajon mikor vagyunk igazán bátrak? Ha megteszünk valamit, amitől nagyon félünk, legyen az bármilyen, mások számára hétköznapi dolog? Mit jelent számunkra a félelem, és mit a bátorság? Ezekre…
bővebben
„Sokan átélik, hogy egy könyv átlendít egy kritikus élethelyzeten” – Interjú Gaál Szilvia irodalomterapeutával
Az irodalomterápia fogalma biztosan sokatoknak ismerősen hangzik, hiszen jó ideje már, hogy a Bookself csapatának köszönhetően hónapról hónapra olvashattok különböző alkotásokról az irodalomterápia szemszögéből nálunk is. A Bookself név mögött két lelkes irodalomterapeuta, Gaál Szilvia és Barsi Nikoletta áll. Szilvivel beszélgettünk olvasásról, irodalomról, és arról a mindkettőnk számára nagyon fontos kérdésről, hogy hogyan lehetne közelebb…
bővebben
“Szabad így is, hogy ketten, s még följebb emel” – Mit jelent számunkra a szabadság?
Június, a nyár beköszönte, a felhőtlen szabadság időszaka – de vajon létezik ilyen? Mit jelent számunkra a szabadság; hogyan éljük meg egyedül, vagy a kapcsolatainkban? A Bookself csapatának segítségével ezúttal is irodalmi művek tükrében járhatunk alaposabban utána ezeknek a kérdéseknek.
„Szeretlek, mint lángot a lélek” – Szenvedély, az irodalom és önmagunk tükrében
Az 1862-es Magyar nyelv szótára szerint a szenvedély: „Kedélyi állapot, vagy megrögzött hajlam, melynél fogva valakit bizonyos indulatok folytonosan, és csaknem ellenállhatatlan erővel, ingerelnek, izgatnak. Különbözik az indulattól, melynek a szenvedély mintegy hatványozott fokozata. (…) Az indulat hirtelen fellobbanó, a szenvedély tartós kedélyi izgalom, mely nem szünik minden módot és alkalmat felhasználni, hogy vágyait teljesítse….
bővebben