Szeretek a memóriára úgy gondolni, mint egy hatalmas labirintusra, ami emlékeink színes, élményektől vibráló tégláiból épül fel. Ebben az útvesztőben mind-mind könnyedén navigálunk: ismerjük a titkos átjárókat, amelyek segítségével másodpercek alatt ugorhatunk akár évtizedeket is az időben. S noha az idő nem kíméli ezt a határtalan, fenséges építményt, és az évek múlásával a téglák megfakulnak,…
bővebben

Vannak témák, amiket olyan nehéz csend övez, hogy szinte a csontjainkban érezzük a súlyát. Az Alzheimer-kór is ilyen: tudjuk, érezzük, hogy beszélnünk kellene róla, a legtöbbször mégis hallgatunk. Hiszen mit mondhatnánk? A betegségre, ami világszerte több tízmillió embert érint, jelenleg nincs ismert gyógymód. Jó hírekről vele kapcsolatban keveset hallani, nehézségekről, embert próbáló küzdelmekről azonban annál…
bővebben

Olyan társadalomban élünk, ahol a fiatalság az egyik legfőbb értéknek számít, és ahol az egyik legszebb bók, amit kaphatunk, az, ha valaki megjegyzi, nem nézünk ki annyinak, ahány évesek vagyunk. Így nem csoda, hogy ha néha-néha eszünkbe is jut a saját öregedésünk (különösen, ha egy aprócska ránc, vagy makacs ősz hajszálak emlékeztetnek rá), a legtöbben…
bővebben

A demencia – amely általában a szellemi, érzelmi és társas képességek jelentős mértékű hanyatlásával jár – korunk öregedő társadalmának legrettegettebb betegségei közé tartozik. Főként a 65 év felettiek között évente 9,9 millió új esetet regisztrálnak, azaz minden 3,2 másodperben demenciával diagnosztizálnak valakit a bolygón. Ebből az Alzheimer-kór, amely csak egy a demencia megannyi altípusa közül,…
bővebben

Az Alzheimer-kór, amely csak egy a demencia megannyi altípusa közül, 46,8 millió embert érint a világon, ráadásul az előrejelzések szerint ez a szám 20 éven belül akár a duplájára is nőhet. Ezért is van nagy jelentősége azoknak a kutatásoknak, amelyek a memóriavesztés hátterét vizsgálják.