Manapság, amikor egyre alaposabb tudást szerzünk a másokkal való együttműködés érzelmi hátteréről, furcsának tűnhet, hogy egy olyan alapkő, mint az empátia fogalma félreérthető lehet. Hasznos tisztázni jelentését és megnyilvánulását önmagunkban és mások felé, mert könnyen meglehet, hogy amit együttérzésnek szántunk, az valójában több önsorsrontást hordoz magában, mint segítő jelenlétet. Meddig érdemes beleengednünk magunkat az empátiába,…
bővebben

Miért tudunk könnyen együttérezni, amikor mindannyian benne vagyunk a bajban – és miért nehéz ez mégis? Az empátiáért felelős tükörneuronok olyan idegsejtek az agyunkban, melyek a működésüket tekintve valóban tükörként funkcionálnak. Pusztán egy másik élőlény tevékenységének megfigyelése hasonló agyi aktivitást vált ki a megfigyelő agyában, mint ha ő maga is cselekedne. Ezen működésen alapul az…
bővebben

Emlékszem, amikor elkezdték bevezetni a korlátozásokat, reménykedtem abban, hogy sok helyhez hasonlóan a munkahelyemen is a távmunka lesz majd az előttünk álló időszak megoldása. Persze féltem a fertőzéstől, aminek a napi szintű tömegközlekedés és az emberekkel való kontaktus miatt még inkább ki voltam téve, de még erősebb volt bennem az az igény, hogy megállhassak. Hamar…
bővebben

„Lehetne rosszabb is.” „Ennek most valamiért így kellett történnie, majd máskor sikerülni fog!”. Ismerős mondatok? Bizony, ezeket a fordulatokat szinte mindannyian hallottuk már az őszintén, segítő szándékkal felénk forduló barátainktól, szeretteinktől, egy-egy nehezebb időszakban.  De hogyan hatnak ránk valójában, ezek a szavak? Mi érzünk, amikor ezeket halljuk? Megértést? Elfogadást? Empátiát? Vagy inkább dühöt, még nagyobb…
bővebben