„A társadalmunk kapcsolati szegénysége lelki éhínséget okoz” – Miért nem figyelünk egymásra?

„A társadalmunk kapcsolati szegénysége lelki éhínséget okoz” – Miért nem figyelünk egymásra?

Szerző: | 2023. 09. 20. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 8 perc

Egy korábbi cikkemben már meséltem nektek arról, mennyire nagy hatással volt rám Oprah Winfrey és Bruce D. Perry Mi történt veled? című könyve. Akkor magát a kötetet ajánlottam (teljes szívvel) nektek, szó esik azonban benne egy olyan témáról, amiről muszáj külön is, és nem lehet eleget írni: a kapcsolati szegénység, azaz a valódi figyelem és…
bővebben

„Hogy a fenébe lehet valaki ilyen döntésképtelen?!” – Podcast

„Hogy a fenébe lehet valaki ilyen döntésképtelen?!” – Podcast

Szerző: | 2022. 09. 05. | PODCAST | Olvasási idő: 3 perc

“A különbségeink néha nagy nevetések és kalandos történetek forrásai lehetnek, és a maguk módján akár erősíthetik is a kapcsolatot. Ám vannak olyan helyzetek, amikor akaratlanul is fájdalmat okozhatunk a másiknak, pusztán azért, mert nem vagyunk egyformák. Ilyen például az, ha egy kapcsolatban eltér annak a módja és intenzitása, ahogyan a két fél szívesen kifejezi az…
bővebben

Empátia, az örömteli élet kulcseleme – A Szeretni születtünk című könyvet ajánljuk

Empátia, az örömteli élet kulcseleme – A Szeretni születtünk című könyvet ajánljuk

Szerző: | 2021. 12. 21. | Család&Gyerek | Olvasási idő: 13 perc

Miért is lenne az élhető élet egyik legfontosabb alapképessége az empátia? A mások felé való együttérzés, a nem miatta, hanem vele együtt való sírás, vagy éppen nevetés? Az Egyesült Államok-szerte ismert és elismert szerzőpáros, Maia Szalavitz újságíró és Bruce D. Perry gyermekpszichiáter  (A ketrecbe zárt fiú szerzői) erre a kérdésre keresik a választ Szeretni születtünk…
bővebben

Amikor az együttérzés félrecsúszik – a téves empátiáról

Amikor az együttérzés félrecsúszik – a téves empátiáról

Szerző: | 2021. 10. 19. | Én&Te | Olvasási idő: 10 perc

Manapság, amikor egyre alaposabb tudást szerzünk a másokkal való együttműködés érzelmi hátteréről, furcsának tűnhet, hogy egy olyan alapkő, mint az empátia fogalma félreérthető lehet. Hasznos tisztázni jelentését és megnyilvánulását önmagunkban és mások felé, mert könnyen meglehet, hogy amit együttérzésnek szántunk, az valójában több önsorsrontást hordoz magában, mint segítő jelenlétet. Meddig érdemes beleengednünk magunkat az empátiába,…
bővebben

Érezni nem csak emberi kiváltság – A Mama utolsó ölelése című könyvet ajánljuk

Érezni nem csak emberi kiváltság – A Mama utolsó ölelése című könyvet ajánljuk

Szerző: | 2021. 05. 07. | #SAJÁTÉLMÉNY | Olvasási idő: 11 perc

Még mindig sok ellentmondás kíséri az állatok érzelemvilágával kapcsolatos vizsgálatokat. A viselkedési repertoárban és érzelemkifejezésben megjelenő átfedéseket sokan vitatják és hárítják, különösen az ember felsőbbrendűségét és egyediségét féltő elméletek. Azonban Frans De Waal könyve megváltoztathatja ezt a begyepesedett világképet, ha esélyt adunk rá. Mindezt pedig számtalan megfigyelésre és mélységes együttérzésre alapozva teszi. Szeretem a természetfilmeket…
bővebben

„Ha lelki szinten hangolódunk egymásra, akkor nagyobb eséllyel fogod meghallani, amit mondok” – Hogyan működik az erőszakmentes kommunikáció?

„Ha lelki szinten hangolódunk egymásra, akkor nagyobb eséllyel fogod meghallani, amit mondok” – Hogyan működik az erőszakmentes kommunikáció?

Szerző: | 2021. 01. 24. | Social&Smart | Olvasási idő: 14 perc

A vitás helyzetekben sokszor vágyunk arra, hogy értsük: mi történik valójában, miért is kezdett elmérgesedni a helyzet. Sőt, jó volna ilyenkor valamilyen támpontot, kapaszkodót kapni, hogy mit tehetnénk, hogy hatékonyabban, erőszak nélkül, magunkat és a másikat is értve tudjunk kommunikálni. Ebben segíthet az erőszakmentes kommunikáció. Rambala Évával, a Nemzetközi Erőszakmentes Kommunikációs Központ által akkreditált trénerrel…
bővebben

„Ideje lenne összeszedned magad” – 12 dolog, amit lehetőleg ne mondjunk a másiknak a bajban

„Ideje lenne összeszedned magad” – 12 dolog, amit lehetőleg ne mondjunk a másiknak a bajban

Szerző: | 2020. 06. 01. | Lélekerősítő | Olvasási idő: 13 perc

Miért tudunk könnyen együttérezni, amikor mindannyian benne vagyunk a bajban – és miért nehéz ez mégis? Az empátiáért felelős tükörneuronok olyan idegsejtek az agyunkban, melyek a működésüket tekintve valóban tükörként funkcionálnak. Pusztán egy másik élőlény tevékenységének megfigyelése hasonló agyi aktivitást vált ki a megfigyelő agyában, mint ha ő maga is cselekedne. Ezen működésen alapul az…
bővebben

X embertípus, akire különösen vigyáznunk kell a koronavírus idején – és X mód, ahogy valóban segíthetünk nekik

X embertípus, akire különösen vigyáznunk kell a koronavírus idején – és X mód, ahogy valóban segíthetünk nekik

Szerző: | 2020. 03. 23. | Lélekerősítő | Olvasási idő: 11 perc

Együtt vagyunk ebben az egészben. Az elmúlt napokban számtalanszor írtam le ezt a mondatot a Pszichoforyou különféle felületein. Nem csak azt szeretném vele üzenni mindenkinek, aki olvassa, hogy nincs egyedül a bajban, hanem azt is, hogy ezt, ami most van, csak együtt tudjuk megoldani, jobbá, könnyebbé tenni. És ennek az együttnek a(z egyik) kulcsa most…
bővebben

Szívvel-füllel jelen lenni, „kulcsrakész” bölcsességek nélkül – A vigasztalás lélektana

Szívvel-füllel jelen lenni, „kulcsrakész” bölcsességek nélkül – A vigasztalás lélektana

Szerző: | 2019. 11. 12. | Test&Lélek | Olvasási idő: 15 perc

Ravasz László néhai református lelkész mondása szerint Isten patikájában két orvosságot árulnak: a vigasztalást és a bátorítást. E kurta portékalajstromból kiderül, hogy a kettő nem ugyanaz – de vajon mi a különbség? Miben több a vigasz a csillapodásnál, a vigasztalás a buzdításnál? Mi történik a testünkben a vigasztalás hatására, miért veszedelmes a „koravigasztalás”, és hogyan…
bővebben

„Ha csak a fogyatékosságát látjuk, valóban fogyatékossá tesszük” – Sérült és ép emberek egymás szemében

„Ha csak a fogyatékosságát látjuk, valóban fogyatékossá tesszük” – Sérült és ép emberek egymás szemében

Szerző: | 2019. 09. 24. | Család&Gyerek Kanapé | Olvasási idő: 12 perc

A társadalom részéről gyakran bizonytalanság, szánakozás vagy elutasítás éri azokat, akiket egy maradandó sérülésük megakadályoz a normális(nak mondott) életvitel kialakításában. A személyt mindössze a korlátai alapján meghatározó hozzáállás – és sajnos a fogyatékos megnevezés is – a hiányosságot identitássá duzzasztja, pedig egy embert, legyen akár ép, akár sérült, soha nem az definiál, hogy mi mindenre…
bővebben

Pin It on Pinterest