Pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. március 13-án este jelentették be azokat a járványhelyzettel összefüggésben kihirdetett intézkedéseket, amelyek egyszer és mindenkorra megváltoztatták az életünket és a gondolkodásunkat. Az ismeretlen helyzet eleinte valamiféle euforikus hangulattal párosult, mindenki kereste a helyét a bezártságban, az „új életünkben”. Voltak, akik elkeseredtek, míg mások kimondottan örültek, vagy legalábbis bizakodtak az akkor…
bővebben

Szülőként döntést hozni soha nem könnyű, de nem sokszor volt még annyira nehéz, mint amikor a mostani helyzetünkben felmerül a kérdés: mi legyen a nyaralással? A legtöbben egyetértenek abban, hogy ezután az embert (és türelmet) próbáló tavasz után nem szeretnék nyárra is „bezárni” a családot, a gyerekeket – de hogyan, hová érdemes elindulni? Milyen szempontokat…
bővebben

Emlékszem, amikor elkezdték bevezetni a korlátozásokat, reménykedtem abban, hogy sok helyhez hasonlóan a munkahelyemen is a távmunka lesz majd az előttünk álló időszak megoldása. Persze féltem a fertőzéstől, aminek a napi szintű tömegközlekedés és az emberekkel való kontaktus miatt még inkább ki voltam téve, de még erősebb volt bennem az az igény, hogy megállhassak. Hamar…
bővebben

„Az indiánt hosszú vándorútja során egy autó felvette és percek alatt elrepítette úti céljához. Az indián ekkor leült az árok szélére, hosszan üldögélt, s a kérdésre – Mit csinálsz? Mire vársz? – ekképp sóhajtotta el magát: – Várom, hogy utolérjen a lelkem!” Ez a fenti példázat Korzenszky Richárd bencés szerzetes Üzenőfüzetében szerepel. Az elmúlt hónapokban…
bővebben

Az elmúlt napokban úgy érzem, mintha két párhuzamos világban élnék. A felszínen viszem a napokat, végzem a feladataimat, látszólag minden zajlik a maga rendje és módja szerint. Ebben a könnyedségben és gondtalanságban mégis van valami, ami nem hagy nyugodni, mintha folyton morajlana bennem változó hangerővel. Elég egy váratlan inger ahhoz, hogy kibillenjek, és átessek abba…
bővebben

Koronavírus, persze, de én aztán nem fogok megijedni. Kicsit „túlfújt” már ez a pánik azért, nem? Az influenza is elég veszélyes ám. Az élet attól még nem állhat meg. Csak tízen lesznek ott úgyis. Tényleg akkora baj lenne az a két puszi meg a kézfogás? Nem kellene annyira parázni. XY is ezt mondta. Nekemsenkinemondjameg. Majdéntudomhogyleszjó….
bővebben