Van egy fontos lépés az önazonos élet felé vezető úton: az önelfogadás. Ahhoz, hogy a saját utunkat járhassuk, legelőször is meg kell tanulnunk elfogadni magunkat – azt, akik vagyunk. Hogyan békélhetünk meg külső adottságainkkal, vagy éppen a belső tulajdonságainkkal? Mi a különbség a bőrhibák, a magasságuk, súlyuk, múltjuk miatt örök elégedetlen emberek, és azok között,…
bővebben

„Az önelfogadás azt jelenti, hogy igent mondok arra, ami van. Vagyis az önutálat és öncsalás ellentéte. Önelfogadáson azt értem, hogy az érzéseimet, a pozitívakat és a negatívakat egyaránt, a részemnek tekintem. Tehát hogy szabad éreznem. És azt is jelenti, hogy elismerem az erősségeimet, de a korlátaimat is. Mert csak ha elismerem, akkor tudom elfogadni ezeket,…
bővebben

Még a leghíresebb, legelismertebb emberek is szembesülnek azzal, hogy inkompetensnek, alkalmatlannak, szélhámosnak érzik magukat abban, amit csinálnak. Albert Einsteinről, Meryl Streepről vagy Serena Williamsről is tudjuk, hogy küzdöttek ilyen gondolatokkal. Az imposztor-szindrómában az a legrosszabb, hogy csökkenti a saját magunkba vetett bizalmunkat, ezáltal pedig a környezetünkkel való kapcsolatunkat is gyengíti. Érdemes tehát ránéznünk és kordában…
bővebben

Ezt a kérdést több másikkal is kiegészíthetnénk, hogy teljesebb képet kapjunk; nálunk miről szólhat. Például, hogy személy szerint miből érezzük azt, hogy szeretve vagyunk? Számunkra mi a szeretet „mértékegysége”? Mi a szeretet kifejezésének az a módja és gyakorisága, amit a külvilág elfogadásaként, megbecsüléseként tudunk lefordítani magunknak? Mit jelent számomra, ha bele merem engedni magam mások…
bővebben

Tipikusan azok közé tartoztam, akiket, ha elolvasnak egy olyan jellegű címet, mint ami Ichiro Kishimi és Fumitage Koga „Vállald fel bátran önmagad” című könyvének borítóján díszeleg, azonnal elönt a szkepszis. Az önsegítő könyvek stílusát idéző megfogalmazás azonban pozitív csalódás, hiszen a könyv rácáfol ellenérzéseinkre. Formájában, kivitelezésében és tanításaiban ugyanis egészen más, mint amit várnánk tőle….
bővebben

Bár Grecsó Krisztián nevét manapság Vera miatt olvassuk a legtöbbet, most úgy gondoltam, egy régebbi könyvéhez nyúlok vissza, amikor lélekerősítő és -melengető olvasmányokat ajánlunk. Ez a novelláskötet fontos helyet foglal el a belső polcomon: ahol őrzöm az emlékeim, a gyerekkorom, ahol dédelgetem a terveim, az identitásom. Számomra ugyanis a Harminc év napsütés egy ember puzzle-ja,…
bővebben

Szülővé válni és családban élni egyet jelent az empátia és az elfogadás folytonos gyakorlásával, hiszen ez a harmonikus együttélés biztos alapja. Különösen aktuális a téma, hiszen május 15-én ünnepeljük a család nemzetközi napját. A családét, amely az elmúlt hetekben, hónapokban jobban fókuszba került, mint valaha. Tágabb családunkkal korlátozottan érintkezhetünk, a szűkebbel pedig egész nap összezárva…
bővebben

Sok esetben tapasztaltam, hogy ha felmerül az a kérdés egy beszélgetés során, hogy „milyen is vagy te?”, beszélgetőpartnerem elkezdi sorolni vélt, vagy valós hiányosságait, illetve feltételes módban listázza azt, hogy elképzelése szerint milyennek is kellene lennie: okosabbnak, gyorsabbnak, csinosabbnak, sportosabbnak, vékonyabbnak, lazábbnak és nyitottabbnak, jobb anyának, apának stb. Előfordul, hogy a felsorolást egy-két hanyagul odavetett önkritikus…
bővebben

A mai tökéletességet hajszoló világban nehéz minden téren helytállni. Ha hibázunk, egyből úgy érezhetjük, hogy nem vagyunk elég jók. Azonban ha nem válogatjuk meg saját magunkhoz intézett szavainkat, könnyedén átcsúszhatunk a humoros kritizálásból a véget nem érő önmarcangolásba és önleértékelésbe. A legkíméletlenebb párbeszédspirálba keveredhetünk önmagunkkal, amely nem visz minket előre, sőt…